Hogyan vesztettünk el végképp minden szolidaritást a másik iránt, és hogyan vált az agresszió a fő kommunikációs stratégiánkká?
Reggel kinézek az ablakon – bár ne tettem volna. Ennél szürkébb és nyomasztóbb már nem is lehetne az egész. Valami gyanús, fondorlatos, gonosz eső szitál. (A délután folyamán az eső átcsapott havazásba – a szerk.) Most még hagyján, mert hét fok körül van, de éjjel, amikor az előrejelzés szerint mínusz 4-re csökken a hőmérséklet, ez az egész latyak meg fog fagyni. A korán kelők közül nem egy ember fog a sürgősségi osztályon kikötni zúzódásokkal, törésekkel. Ilyenkor mindig ez van.
Akkor is az, ha minden hófehér, amiként ilyenkor lennie kéne – hát még ebben a mordori szürkeségben. Persze jön megint egy hidegfront, megint elkezd majd havazni, pár napig hideg lesz, aztán kezdődik elölről ez az elviselhetetlen hullámzás, ez az időjáráslutri. Az utóbbi évek extra stresszadagjára még rájön ez is. Persze, hogy mindenki ideges és egyre agresszívebb. Sejtettük már 2020 végén is, de azóta egészen bizonyos lett: a Covid óta megváltozott a világ. És egyáltalán nem mondhatnánk, hogy jó irányba.
Csütörtökön még csak rövidhírben tudatta a bukaresti sajtó, hogy egy Brüsszelből Bukarestbe tartó járaton az egyik utas agresszívvé vált, a személyzet pedig hiába próbálta lecsillapítani. Ezek a kontrollálatlan kamikazeakciók is mintha egyre gyakoribbak lennének. Az emberek annyira elkeseredettek, hogy őrültségeket kezdenek csinálni.
Most majd alapos kivizsgálások indulnak a brüsszeli reptéren, hogy kiderüljön, hogyan csempészhetett fel az utas egy borotvapengét a fedélzetre a modern és szigorú biztonsági ellenőrzések dacára. Állítólag a nyelve alatt vitte fel a pengét. Ezek szerint senki sem állt vele szóba felszállás közben. Egyre kevésbé állunk szóba egymással.
Péntek reggelre aztán már exkluzív vezetőanyag lett az ügyből a legnagyobb román hírportálon. Az ok egyszerű:
Ezzel utazott haza Brüsszelből Mircea Geoană, a NATO főtitkárhelyettese (akinek Iohannis utódjaként is komoly esélyei vannak az elnöki székben), Raed Arafat, belügyi államtitkár, a katasztrófavédelem (DSU) vezetője és Rovana Plumb volt miniszter is. Így már egyből fontossá válik a hír, egyébként csak egy szerencsétlen, pengével hadonászó emberről szólt volna, és pár másik szerencsétlen utastársáról, akik rosszkor voltak rossz helyen. Még úgy is, hogy a bukaresti landolás után, amikor a rendőrök és biztonságiak azonnal a gépre rontottak, emberünk fogta a borotvapengét és felvágta vele az ereit.
TAROM-os források tudni vélték, hogy azért cselekedett így, hogy a sürgősségi osztályra szállítsák,
Ezek a cinikus források talán nem gondoltak bele abba, milyen nagyszabású elkeseredés kell egy ilyen cselekedethez. Nem ismerhetjük senki motivációját, és valahol végképp elvesztettük a szolidaritást, ami közelebb vinne a megértéshez. Persze nem mentegetni akarom az úriember tettét: senkinek sincs joga más emberek életét veszélyeztetni egy repülőgépen vagy bárhol máshol. Csak azt mondom, szomorú, hogy ide jutottunk. A TAROM különben jogi lépéseket fontolgat a pengés utas ellen…
Január közepe van, az év legdepressziósabb időszaka.
Jövőre, az éves statisztikákból majd kiderül, hogy januárban lettek öngyilkosak a legtöbben idén is. Tudom, mert újságíró vagyok – a rutin és az évek.
a tízmillió Facebook-szakértő szép új világában. Itt már nem lehet érvelni, tényekről beszélni, minden hitkérdéssé vált, a vita pedig végképp az alpári veszekedések szintjére süllyedt. Ez az év legdepressziósabb időszaka.
„Istent nagy betűvel írjuk. Ezt még egy ateista firkász is tudhatná” – veti oda lazán az Olvasó egy anyagom alá. Érvelhetnék, hogy isten nem tulajdonnév, így nem kötelező nagy betűvel írni – persze lehet! –, a Jahvét kell naggyal írni, mert az Ószövetség szerint ez isten neve: Jahve, de nem teszem. Ez legalább valóban hitkérdés, nem csak puszta grammatika. Azt mondjuk különösnek találom, hogy az Olvasó, bár nem ismer, lazán leateistáz. A firkász még hagyján, kaptam már különbet is.
Csak járkálunk a hideg pengéinkkel a nyelvünk alatt, szólni már nem tudunk egymáshoz, csak vágni. Ha nem a másikat, akkor önmagunkat.
Január közepe van, az év legdepressziósabb időszaka.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
A Romániából érkezőket hozta fel elrettentő példaként Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnöke a német szociális rendszert érintő visszaélések kapcsán.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A Kányád községhez tartozó Abránfalván szombaton, a Csíkpálfalvához tartozó Csíkdelnén pedig vasárnap este láttak medvét a házak között – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelem.
A magyarországi nyomozó hatóságok elutasították az április 12-ei országgyűlési választásokkal kapcsolatban Romániában tett feljelentést – tudta meg a Krónika. A bukaresti főügyészség már nem árulta el, Romániában folyik-e eljárás a levélszavazás ügyében.
Egy hároméves gyermek sérült meg vasárnap Temesváron, miután egy temetőben rádőlt egy síremlék. A kiskorút kórházba szállították.
Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.
Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.
A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.
A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
Arról, hogy miért nem old meg semmit a petíciózás és a keresztény értékekre való hivatkozás...
Arról, hogy miért nem old meg semmit a petíciózás és a keresztény értékekre való hivatkozás...
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.