Bangák és bunguk

„Olvasom például a Székely Nemzeti Tanács honlapján Izsák Balázs elnök felszólalását az ENSZ kisebbségi konferenciáján, és elgondolom, hogy milyen világraszóló összejövetelt is tartott a világszervezet, amelyről nem hallottam, és amelyen Romániát nem valamelyik minisztere képviselte, a romániai magyar kisebbség gondjairól-bajairól pedig nem a legitim és hivatalos képviselet, hanem Izsák Balázs szólalt meg. Kissé utánanéztem, és persze, hogy szó sincs ENSZ-konferenciáról. A világszervezet rendkívül bonyolult és szétágazó szerkezetében, az állandó és ideiglenes bizottságok, tanácsok hosszú sorában működik az Emberjogi Tanács, amelynek szintén van egy sereg alárendelt testülete, és ezek egyike, a Kisebbségi Fórum tartotta meg immár hetedik ülését, egyfajta kétnapos műhelymunkát, ahova előzetes bejelentkezés alapján bárki, akár kisebbségi civil szervezet képviselőjeként, akár magánszemélyként részt vehetett, ha előzetesen regisztráltatta magát. (Persze, amennyiben a nem túl olcsó Svájcban volt rá pénze.)

Én nem kételkedem benne, hogy Izsák Balázs felszólalt a kisebbségek elleni erőszakkal és atrocitásokkal, illetve megelőzésükkel foglalkozó vitafórumon, de ezt nem előadóként, hanem csupán az előadásokat követő panelbeszélgetések valamelyikén tehette. A számomra is megküldött program szerint ugyanis az említett tanácskozáson tartott egy bizonyos Izsák egy videóelőadást, de ez nem Izsák Balázs volt, hanem dr. Izsák Rita, az ENSZ egyik kisebbségügyi jelentéstevője, aki szlovákiai származású, és igen eredményes szomáliai tevékenysége alatt figyeltek fel rá leginkább az ENSZ-szakemberek. (...)

És ne azt sejtesse, hogy aki nagy-nagy áldozatok árán mindezt megtette, az nem más, mint a nagy székely menetelés Martin Luther Kingje, a tévedhetetlenül bölcs Első Székely Lófő a huszonegyedik században.”