Mert az ciki, meg bérenc, meg náci, meg egyáltalán.
Tegnap este Magyarország kettő–nullra legyőzte Ausztriát a franciaországi labdarúgó Európa-bajnokság csoportmérkőzésén.
És a világban szanaszét élő magyarok örültek a győzelemnek. De nagyon! Annál is inkább, mert a magyar focisikerekre lassan már úgy emlékeztünk, mint a csodaszarvas legendájára.
Eddig minden szép és jó. Viszont úgy tűnik, a magyar átok ezúttal sem kerülte el a népet: muszáj volt beleszarni a tortába. Még pályára sem álltak a játékosok, máris hullni kezdett a hasmenéses égből a mindentudás egyetemét kijárt okostojások barna mannája. Nem olvastam el az összest, más étrenden élek. Álljon itt illatos példaként az Indexen megjelent cikk, melynek szerzője azt tartotta rendkívül fontosnak kiemelni, hogy „végső soron minden egyes Eb-pont a fideszes elit hamis önigazolását szolgálja”. (Zárójelben jegyzem meg: hülye is lenne az a politikus, aki egy ilyen sikert nem használ ki.)
Továbbá (mindjárt a címben) arra szólította fel a kurrens diktatúra által szemmel láthatóan elnyomott magyar polgárokat, hogy ne féljenek bevallani, ha a magyar válogatott ellen szurkolnak. Kiráz a hideg, ha arra gondolok, hogy abban az országban élnek olyanok, akik ezt a fajta beszédmenést valamiféle hősi feladatnak tartják. A nagy paksi mogyoró azonban a szöveg végén található. Egy szavazógép. Hogyaszongya: Nem tudok a magyar válogatottnak szurkolni! Más szavazási opció? Nincs! Na de vajon milyen rezsimek szoktak ilyen egyválaszos szavazásokat rendezni? Mindenkinek a fantáziájára bízom.
Hogyne, a sport és a politika közt nagyon szoros összefüggések vannak. Aminthogy az állatvilág és a jogállamiság között is. Csakhogy lehet ezt stílusosan is csinálni. Nem tudom, hogyan, és főleg, hogy mi értelme van. Ez a stílus azonban Z-ligás.
És hogy nevessünk is a végén, ezeknek a figuráknak ajánlom az alábbi, képzelt kommentárt, csak azért is:
„Orbán 3. kezében a labda, szétnéz a küzdőtéren, kirúgja… a felezővonal környékén Orbán 5. remek mellbedobással leveszi, egy sarokpassz, és Orbán 2. bűvöli tovább a labdát… Egy, kettő, három ellenfél közt cselez, átíveli a jobbszélre, pontosan Orbán 7. lába elé… Orbán 7. megindul vele, szökteti Orbán 10-et… Orbán 10. robog, de hogy robog, Istenem, ez a fiú egy Zatopek, egy tank, egy villám, az védelem állni látszik mellette, mint az idő, ha a szekér halad… és beadja… a labda úgy érkezik a tizenhatosban ugrásra készen álló Orbán 1. feje búbjára, mint a felcsúti expressz… Orbán 1. rábólint, hogy na ugye, és góóóóóól… góóóól Kedves nézők, Magyarország vezet! Istenkém, utoljára akkor éreztem így magam, amikor Hunyadi János győzött Nándorfehérvárnál.”
További jó szurkolást és lehetőleg nagy örömöket kívánok mindenkinek!
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
… a Román Nemzeti Banknak két milliárd euróba került eddig Simion mester győzelme… és a napi politikai káoszon túl: annyi drogot kapcsoltak le Nagyváradon, hogy attól egy T-Rex is kifeküdne.
Provokatív plakátok jelentek meg csütörtök reggelre több helyszínen Csíkszeredában, illetve a taplocai iskolaközpont közelében is, amelyeken George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltjének hírhedt kijelentései olvashatók.
A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor.
A magát George Simion hívének kiadó, Tulcea megyei férfi lebozgorozza, szidalmazza, fenyegeti és „visszaküldené” a romániai magyarokat Magyarországra. A TikTok közösségi videómegosztón terjedő videó kapcsán Kézdivásárhely polgármestere is megszólalt.
Úgy van az, mint volt rég, az a Nap süt ránk rég. Az a Nap és az a Hold, az a szeretőnk, aki volt.
Úgy van az, mint volt rég, az a Nap süt ránk rég. Az a Nap és az a Hold, az a szeretőnk, aki volt.
Nem veszíthetjük el a legfiatalabb szavazóbázisunkat, ezért nem mindegy, hogyan szólítjuk meg őket.
Nem veszíthetjük el a legfiatalabb szavazóbázisunkat, ezért nem mindegy, hogyan szólítjuk meg őket.
Pedig elnökválasztásról is csak érintőlegesen van szó benne…
Pedig elnökválasztásról is csak érintőlegesen van szó benne…
Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.
Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.
„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”
„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”
Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?
Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Avagy lamentáció arról, hogy milyen következményekkel járt egy hajdani nagypénteki gyermekcsíny.
Avagy lamentáció arról, hogy milyen következményekkel járt egy hajdani nagypénteki gyermekcsíny.
„A gyergyói biotechnológiai központból kiszabadult a BY-4 szintetikus kórokozó és szinte napok alatt végzett az összes fával és bokorral a Gyergyói-medence déli részén és a Marosfőtől az egykori Tusnádfürdőig húzódó hetven kilométer hosszú sávban.”
„A gyergyói biotechnológiai központból kiszabadult a BY-4 szintetikus kórokozó és szinte napok alatt végzett az összes fával és bokorral a Gyergyói-medence déli részén és a Marosfőtől az egykori Tusnádfürdőig húzódó hetven kilométer hosszú sávban.”
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.