// 2025. július 7., hétfő // Appolónia
Sánta Miriám Sánta Miriám

Az influenszerkedés, zöldrefestés és ingyenreklám esete a fesztiválozókkal

// HIRDETÉS

Hamarosan véget ér a fesztiválszezon, a brandek viszont mindennél erőteljesen nyomulnak. Jó-e az nekünk, ha toljuk a multicégek szekerét anélkül, hogy észrevennénk? Lehet-e még élvezni valamit anélkül, hogy folyton reklámhelyszínre csöppennénk?

(Külön)Vélemény

Szerző: Sánta Miriám
2024. szeptember 18., 11:32

Nemrég írtunk arról, hogy milyen volt a kolozsvári Jazz in the Park (még korábban pedig arról, hogy milyen volt a Rockstadt Extreme Fest) – a következtetés pedig az volt, hogy ezen a fesztiválon volt levegő, civilizált népek vettek részt rajta, hiányzott a nagy fesztiválokra jellemző állandó koslatás (értsd: az emberek végig tudnak állni-ülni egy-egy produkciót, nem kell folyton azon bosszankodniuk, hogy előtte folyton elhaladnak mások, vagy lökdösődnek). Ugyanakkor innen sem hiányzott az, amit úgy neveztünk,

„Persze, hipszteriád van itt is: tudják, amit az a kétségbeesett igyekezet jellemez, hogy minden egyes ember külön egyéniség legyen, került, amibe kerül (a tetkótól a ruházatig, a színes hajtól a személyre szabott ivókulacsig – jó sokba kerül egyébként), az eredmény pedig az, hogy a nagy különbözőségben egyre inkább hasonlít egymásra minden igyekvő.”

Ez valamilyen hibridizált formában jelen van a bizonyos szubkultúrákat megszólító fesztiválokon is (már ha még beszélhetünk szubkultúrákról a hagyományos értelemben, inkább a tömegkultúra ízlésszektorairól van szó, ha már), mint amilyen a REF is (vagy akár a Posada Rock, vagy az Old Grave Fest). Egy dolog biztos: minél kisebb egy fesztivál, annál bensőségesebb a hangulat, minél koncentráltabb ízléskultúrához közelít, annál nagyobb az esélye, hogy figyelmes, a személyes kapcsolatokat és a zenei élményt előnyben részesítő közönsége legyen.

// HIRDETÉS
Ezt pedig csak azzal tudja elérni, ha megtartja azokat az alapvető értékeket, amelyekre eredetileg épültek a fesztiválok: a zenei élmény, a zene közvetlen átélése, a zenészekkel való személyes találkozás, a barátságok, ismeretségek erősítése.

Közösségi élmény. Nem brandépítés, lépten-nyomon politikai lózungok és tartalmak észrevétlen vagy gátlástalan belopkodása a produkciókba, influenszerkedés, álzöldítés és zöldre festés (greenwashing-jelenség).

Ahogy múlik a nyár, úgy csapja meg az embert a visszatekintés és értékelés szele, a fesztiválszezon lassan leköszönőben – múlt hónap végén jelent meg a fenti gondolatmenet kidomborításával a román Scena9 portálon egy pontos látlelet arról, hogy mi a baj a nagy romániai fesztiválokkal és az egyszerű fesztiválozót hogyan akarják a különböző brandek és multicégek, áruházak (legyenek azok partnerek vagy szponzorok) behálózni. (Aki nem hiszi, az lapozza végig ezt a fotóalbumot.)

Értem én, hogy ha valaki partnerségben vagy szponzorként jelen van egy tömegeseményen, vagy segít létrehozni és/vagy finanszírozni azt, akkor valamilyen formában láthatóságot kell kapnia – ezeket sporteseményeken is láthatjuk, például a sportolók mezén megjelennek a márkanevek, úgyszintén a kordonokon, kerítéseken sorban láthatók, óriásplakátokon is szerepelnek (például „powered by” feliratokkal). Ez rendjén is van.

Azt azonban nem értem – ahogy a cikk írója, Daniel Boiangiu is megjegyzi –, hogy minek kell minden brandnek és cégnek külön kibérelt területet, sátrat, sarkot, aktivitási zónát biztosítani, ahol a nap minden percében valamilyen akció, tevékenység, bevonás folyik. Sokszor igen alattomos módszerekkel – békén hagynak, hogy igénybe vehesd a kialakított területet, mint ahogy azt a Scena9 publicistája is tette, aztán később odanyomakodnak valami árleszállítással, kuponkóddal, rosszabb esetben megkérnek, hogy posztolj ki valamit (legtöbbször storyt) az általuk megadott hashtaggel vagy szlogennel valamelyik közösségimédia-felületre, meginterjúztatnak, fotózkodni akarnak veled, magyarán: végezz el nekik valami ingyenmunkát.

Ahogy azt a cikk is megjegyzi,

a zenei fesztiválok az utóbbi években hatalmas szabadtéri plázákká vedlettek át,

ahol minden, de minden az ember keze és segge alá lett tolva. Ötméterenként valamelyik energiaital, sör, e-cigi, wape, gyorsétterem pop-up stúdiójába botlik az ember – mert azért a sátor mint olyan derogál, ide komplett minikávézók, szabadidős foglalkozásoknak kialakított terek, lounge-ok, babzsákos pihenők és egyebek kellenek, nehogy a földi halandó véletlenül is egy sáros, füves, szalmás, bogaras, legyes, poros fesztiválon érezze magát, ahol zene szól.

Daniel Boiangiu azt is hozzáteszi, hogy olyan sem volt korábban, hogy a szupermarketek egyenesen bevonulnak a fesztiválokra. Most nem csupán a cigarettás, energiaitalos és mittudoménmis sarkok szabadultak el, hanem egy egész Lidl felépül a fesztivál területén. Magyarán: a partner szupermarketlánc fogja magát és felépít egy boltot az esemény közepére.

Volt hasonló példa Kolozsvár központjában is: valamelyik főtéri összeröffenés alkalmával meglepetten vettem észre, hogy nyílt egy Lidl az út közepére.

Oké, hogy minden a kezünk alatt van, akármelyik pillanatban vásárolhatunk magunknak egy zacskó csipszet, kekszet vagy üdítőt, de az útközben azért elfelejtődik, hogy mindez egy zenei produkciókat felmutató közösségi élmény goromba arculcsapása – elvenni a reflektorfényt valami totál mindennapival (az ember le szokott ugrani a boltba, ha naponta nem is, de két-háromnaponta egész biztosan) valami egyáltalán nem mindennapi elől.

S ha pedig nem is volna elég az, ahogy a Lidl meg a Kaufland, vagy akármelyik másik áruházlánc beépítteti magát egy fesztivál közepébe, ők maguk a fesztivál területén kívül is tolják a merchandise-t az arcunkba. Egy héttel a fesztivál után már a kutyát sem érdekli, ahogy ők küszködve próbálják eladni a sok Electric, Untold meg egyéb feliratos akármicsodáikat a leárazott részlegen – persze, hogy nem veszi meg senki.

A romániai sajtó a Lidl kapcsán nem csupán ezt a jelenséget kapta fel, amelyet Boiangiu említ, hanem egy hozzá kapcsolódó esetet is, mely szerint bizonyos Sânziana Negru influenszernek szerződése lévén a Lidl üzletlánccal, reklámoznia kellett a termékeiket egy Instagram-videóban. Negru annak rendje és módja szerint kapott egy zacskónyi árut a boltból, beszélt valamiket ott róla, teljesítette a küldetését, bezsebelte a pénzt,

majd – mint aki jól végezte dolgát – a mosolyogva reklámozott, megbontatlan termékeket zacskóstól együtt belehajította egy közeli szemeteskukába.

Csakhogy a követők és más fesztiválozók észrevették. Felismerték a zacskót és a tartalmát, majd posztolták: lássák, kivel van dolguk. Természetesen lett ebből nagy botrány – jogosan is. A Lidl megszüntette az együttműködést, majd közleményében arra utalt, hogy éppenséggel az élelmiszerpazarlás ellen állnak ki. Hogy miképp magyarázta ki magát Sânziana Negru ebből a menthetetlen helyzetből, arra inkább nem térünk ki, de egy biztos: nincs erre jó válasz, mivel az egész arcpirítóan vérgáz.

Jó jó, de akkor mit csinált a Lidl? Nos, sem a Lidlnek, sem a Kauflandnak, sem a Burnnek, Glonak, Red Bullnak, Monsternek, XYZ-nek és kutyafülének nincs szüksége reklámozásra egy fesztiválon – elég naivak lennének, ha ezt gondolnák, az emberek ugyanis ha így, ha úgy, de csak rá vannak utalva az élelmiszerboltokra. Aminél nyilván nagyobb reklám nincs, mint hogy elfogyott otthon a kenyér, a tej meg a cigi. Az viszont már más kérdés, hogy épp a legszennyezőbb nagyvállalatok – ha már greenwashing – járatják a szájukat az élelmiszerpazarlás ügyében.

Minden fesztivál szennyez, és mindenki aki ott van:

semmi értelme sincs álszenteskedni, meg azt gondolni, hogy majd jobb lesz, ha szétázott papírpohárból szürcsöljük a negyedik sörünket vagy valaki ránkszól egy óriáspannóról, hogy mi most csökkentettük a karbonlábnyomunkat. A fesztiválokat lehet valamennyire környezettudatosabbá tenni, ez így igaz, de valószínűleg nem ott, ahol reklámozzák – pont, hogy a nagy brandek reklámostól, lounge-ostól, stúdióstól és sarkostól való kivonulása tenne meghittebbé, személyesebbé, közösségibbé és kevésbé szennyezővé egy fesztivált. Ja, hogy az nem elég insta-kompatibilis?

A nagy fesztiváloknak nyilván maximalizálni kell a bevételeiket, amelyeknek nagy része a központi költségvetést gazdagítja. De azért mégsem így kellene.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?

Varga László Edgár

A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A nagyváradi polgármesteri hivatal torkán akadt a premontrei apát

Sólyom István

A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.

A zene, amely miatt a hadsereg lerohant egy köztársaságot… és más történetek

Szántai János

A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Miért nincs íze a paradicsomnak?
Főtér

Miért nincs íze a paradicsomnak?

Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?

Augusztus 1-től nő az áfa – Jóváhagyta a kormány a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet
Krónika

Augusztus 1-től nő az áfa – Jóváhagyta a kormány a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet

Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet – számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.

Motorbiciklist ölt meg egy medve a Transzfogarason – hírek csütörtökön
Főtér

Motorbiciklist ölt meg egy medve a Transzfogarason – hírek csütörtökön

Állami költségvetésből buliztak a Salromnál, miközben megfeszített erővel keresték a hatóságok a parajdi bányakatasztrófa megoldását. A betegszabadságokat is érintik a kormány új megszorítási intézkedései.

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz
Székelyhon

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz

Darvas-Kozma Józsefet, a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia plébánosát megerősítette hivatalában a gyulafehérvári főegyházmegye, Böjte Csaba atyát pedig csíksomlyói lelkésszé nevezte ki. Idén négy új papot fognak felszentelni.

„Itt a medve, milyen szép, felém jön” – lelkesedett a transzfogarasi halálos támadás áldozata
Krónika

„Itt a medve, milyen szép, felém jön” – lelkesedett a transzfogarasi halálos támadás áldozata

Az olasz sajtó részleteket közölt a csütörtöki transzfogarasi halálos medvetámadás áldozatáról, a 48 éves Omar Farang Zinről, aki Facebook-oldalán tett közzé szerdán medvés fotókat és videókat.

Helikopter segítségét is kérték a fenyédi autóbalesethez
Székelyhon

Helikopter segítségét is kérték a fenyédi autóbalesethez

Két autó ütközött Fenyéden vasárnap délután. A balesetben hárman sérültek meg, egyiküket helikopterrel szállították el a marosvásárhelyi kórházba.

// még több főtér.ro
Elmarad a rendszerváltás – huszadik erdélyi történet a jövőből
2025. július 03., csütörtök

Elmarad a rendszerváltás – huszadik erdélyi történet a jövőből

„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”

Elmarad a rendszerváltás – huszadik erdélyi történet a jövőből
2025. július 03., csütörtök

Elmarad a rendszerváltás – huszadik erdélyi történet a jövőből

„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”

Miért nincs íze a paradicsomnak?
2025. július 01., kedd

Miért nincs íze a paradicsomnak?

Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?

Miért nincs íze a paradicsomnak?
2025. július 01., kedd

Miért nincs íze a paradicsomnak?

Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből
2025. június 16., hétfő

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből
2025. június 16., hétfő

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Különvélemény

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?

Varga László Edgár

A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A nagyváradi polgármesteri hivatal torkán akadt a premontrei apát

Sólyom István

A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.

A zene, amely miatt a hadsereg lerohant egy köztársaságot… és más történetek

Szántai János

A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.

// HIRDETÉS