// 2025. szeptember 16., kedd // Edit
Papp Attila Zsolt Papp Attila Zsolt

Az egyenruha egyéniséget ad. És elnyomja

// HIRDETÉS

Legszívesebben megruháznák most egymást az egyenruhapártiak és az ellenzők, mert a Mikes uniformisba öltözteti a diákjait. Nálunk a főszerk és helyettese esett neki az egyenruhának – két ellentétes oldalról.

 

Szántai János:

Az uniformis látogatása

 

1987-ben hordtam iskolai uniformist utoljára. 1995-ben katonait. 1996-ban orvosit. Azóta semmilyet. Egyikkel se volt különösebb bajom. Az iskolait kötelező volt hordani. Gyakorlatilag belenőttünk. Ilyen volt a rendszer. 

 

A katonait szintén. Az orvosit szintén. Ezek a rendszerek is olyanok voltak. Az első két dátum között letűnt az a rendszer, ami az iskolai uniformist ránk szabta. A másik két rendszer nem fog letűnni. Sajátosak. Szükségesek.

 

Mostanság ismét vizitelős kedve van az uniformisnak. Különböző erdélyi magyar iskolákba látogat. Kérdés: szükséges-e? Véleményem szerint nem. 

Mert az iskola nem katonaság.

Sem kórház. Viszont ha nem is szükséges, el tudom képzelni, hogy az iskola nagyközössége – ebbe beleértem az igazgatóságot, tanári kart, szülői és diákközösséget – közös megegyezés alapján úgy dönt, a hagyományteremtés e csinos, egyenruhás útjára lép. 

 

Ám ha az uniformis nem valamiféle egyetértés alapján kerül a diákra, hanem egyoldalú döntés eredménye, akkor gáz van. Hadd ne az iskola vezetősége döntsön arról, hogy a diák mit viseljen. Az iskola vezetősége nem hord uniformist. És a szülői bizottság se döntsön. Ők se hordanak uniformist. 

 

Csak a diák. Aki esetleg nem akar. Ja, hogy ő ne szóljon bele, mert kiskorú? Amúgy az alsó osztályosok nem is szólnak bele. Magasról tojnak az uniformisra. Más dolgok érdeklik őket. A felsősök viszont beleszólhatnak.

Mert őket esetleg érdekli a probléma. 

A többi érv, ami sok helyen és sokszor elhangzik az uniformis viselésének fölöttéb szükségtelen voltáról, releváns lehet akár, de nem perdöntő. A magam részéről úgy gondolom: amennyiben a fent említett nagyközösség közös megegyezésre jut az uniformis helyenként ugyancsak fogasnak bizonyuló kérdésében, úgy kinek mi köze hozzá, hogy az illető oskola diákjai mit viselnek. 

 

Uniformist, ha azt akarják, nem-uniformist, ha nem akarják. 

 

Ehhez azonban szükséges az a bizonyos konszenzus. Ami az igazi uniformis, ha úgy tetszik. 

 

 

Papp Attila Zsolt:

„Ti mind egyéniségek vagytok”

 

Nem könnyű az egyenruha mellett érvelni egy olyan társadalomban, amelynek jelentős része megtapasztalta '89 előtt, hogy mit jelent az uniformis. Nekem is volt pionírnyakkendőm, és én is utáltam az ormótlan, jellegtelen iskolai viseletet.

 

Azt, amely egyforma volt az ország összes iskolájában. Mert ez volt a lényege: hogy az egész ország tanulóifjúsága egyformán nézzen ki. 

Ugyanolyan hülyén és jellegtelenül.

Nem kérdés tehát, hogy a bármilyen színezetű totalitárius rendszerek előszeretettel bújtatják egyenruhába az alattvalóikat, mert az a céljuk, hogy elfedjék az emberek közti természetes különbözőségeket. Felszámolni mindennemű partikularitást. 

 

Csakhogy itt éppen erről van szó: a partikularitásról. Az etoni diákok – úgy hallottam, az egy egész jó iskola – egyenruhája nem arra szolgál, hogy általa a nebulók beleolvadjanak a nagy társadalmi masszába, hanem ellenkezőleg: hogy kiemelkedjenek belőle. Másmilyenek legyenek, mint az átlag. 

 

A szakmai, munkahelyi, intézményi csoportidentitás kifejeződése nem ördögtől való dolog: egyenruhát visel a postás, a rendőr, a lelkész vagy (jobb helyeken) a pincér is – aki pedig ezt automatikusan komor és lehangoló képzetekkel társítja, az életében nem látott még stewardesst. (Vagy nem látta a Mikes friss egyenruhaterveit.) 

 

Mert az egyenviselet nem feltétlenül tetőtől talpig beborító, unalmas szabványcucc, nem Észak-Korea szürkesége – lehet pusztán egy ízléses és stílusos ruhadarab, amely azt jelzi, hogy a viselője valahová tartozik. Egy közösségbe, amely más, mint az összes többi közösség. És igen, a jól megtervezett egyenruha 

lehet szexi meg menő meg kúl.

Nem bonyolódnék bele a dolog anyagi vetületeibe, mert az egyenruha-ellenes álláspontok mégis csak ugyanarra a tézisre vezethetők vissza: hogy úgymond egyéniségellenes. Nekem erről rosszmájúan a Brian élete briliáns tömegjelenete jut eszembe, hogyaszongya: „Ti mind egyéniségek vagytok! – Igen, mi mind egyéniségek vagyunk!” 

 

Semmi nem foglalja össze találóbban azt a látszólagos paradoxont, hogy az egyéniségkultusz, amennyiben egyeduralkodóvá válik, uniformizáló hatású. Az, hogy a kamasz diákok lázadnak az egyenruha bevezetése ellen, természetes: én is lázadtam volna tizenéves fejjel. 

 

De legalább volt ami ellen lázadni – ne vegyük hát el az esélyt ifjainktól, hogy nonkonformistákká váljanak! És tegyük fel a kérdést: mi mind egyéniségek vagyunk?

 

„Én nem.”

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Gyula és Rózsika a Hójába mennek nyaralni

Sánta Miriám

Nem elég a miccs. Otthon marad a sütő. Hova fér be a kenyér? Erdő szélén nagy a kedv...

Anticikk az antiolvasásról, az antiéletről és arról, amiben vagyunk (nyakig)

Fall Sándor

Van néhány perce? Na jöjjön, mert fontos dolgokat akarok magával megbeszélni.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy kisváros, amelyet „elnyelt” a sós víz: Marosújvár tükör-képe

Szántai János

Az ember körbesétálja a hajdani bányavároska központját: mintha bizarr bálnatemetőben járna. Arra gondol, az Isten meg az ember jól megverte a helyet. Aztán kiderül, vannak őrangyalai is.

Metál a tó mellett – hasított a Paradise Lost és a Cemetery Skyline Szebenben

Sánta Miriám

A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Úgy megverte a dohányzáson ért diák a tanárt, hogy az kórházba került – hírmix
Főtér

Úgy megverte a dohányzáson ért diák a tanárt, hogy az kórházba került – hírmix

Nicușor Dan mindenkit biztosít, Románia képes megvédeni magát az orosz drónokkal szemben. Téglával támadt felesége nagyanyjára egy férfi.

Tömegverekedés tört ki egy Izraelből Bukarestbe tartó repülőjáraton
Krónika

Tömegverekedés tört ki egy Izraelből Bukarestbe tartó repülőjáraton

Tömegverekedés tört ki a HelloJets légitársaság Tel-Avivból Bukarestbe tartó járatán hétfőre virradóra – közölte a román határrendészet.

Mérgező növényeink – szépek, de figyelmeztetnek
Főtér

Mérgező növényeink – szépek, de figyelmeztetnek

Noha Erdély-szerte szedhetünk ehető vadnövényeket, ezeket egészen biztosan nem szedhetjük le, ha kedves az életünk. Mérgező növényeink csodálatra méltók, ezért hagyjuk őket a helyükön, alább viszont olvashatunk róluk néhány érdekességet.

Extrán fizetnek három napig a visszaváltott palackokért az egyik Székelyföldön is népszerű üzletláncban
Székelyhon

Extrán fizetnek három napig a visszaváltott palackokért az egyik Székelyföldön is népszerű üzletláncban

Egy kis pluszra tehetnek szert utalvány formájában azok a vásárlók, akik bekapcsolódnak a Lidl legfrissebb kampányába.

Védelmi miniszter: nem lőttük le a román légtérbe behatoló orosz drónt, de megtehettük volna
Krónika

Védelmi miniszter: nem lőttük le a román légtérbe behatoló orosz drónt, de megtehettük volna

Nem a román hadsereg vagy a NATO erői lőtték le a román légtérbe szombaton behatoló orosz drónt – közölte Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.

Fényes nappal ment be a medve Székelyudvarhelyre, órákba került elkergetni
Székelyhon

Fényes nappal ment be a medve Székelyudvarhelyre, órákba került elkergetni

Fényes nappal ment be a medve a székelyudvarhelyi háztartások közé, ezért hétfőn este lezárták a Rét utcát. Két órát tartott, amire sikerült elkergetni a nagyvadat. A hatóságok munkáját nehezítette, hogy egy bokros területen bújt el a medve.

// még több főtér.ro
Hogy ki az erdélytolvaj, azt én mondom meg!
2025. augusztus 25., hétfő

Hogy ki az erdélytolvaj, azt én mondom meg!

Érdekes dolog elnézni, amint egy korábban még szájhabzó-vérnackó román politikus-megmondó lénytárs váratlanul keblére öleli a Székelyföldet. Tényleg közeleg a nagy mioritikus Utópia?

Hogy ki az erdélytolvaj, azt én mondom meg!
2025. augusztus 25., hétfő

Hogy ki az erdélytolvaj, azt én mondom meg!

Érdekes dolog elnézni, amint egy korábban még szájhabzó-vérnackó román politikus-megmondó lénytárs váratlanul keblére öleli a Székelyföldet. Tényleg közeleg a nagy mioritikus Utópia?

Különvélemény

Gyula és Rózsika a Hójába mennek nyaralni

Sánta Miriám

Nem elég a miccs. Otthon marad a sütő. Hova fér be a kenyér? Erdő szélén nagy a kedv...

Anticikk az antiolvasásról, az antiéletről és arról, amiben vagyunk (nyakig)

Fall Sándor

Van néhány perce? Na jöjjön, mert fontos dolgokat akarok magával megbeszélni.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy kisváros, amelyet „elnyelt” a sós víz: Marosújvár tükör-képe

Szántai János

Az ember körbesétálja a hajdani bányavároska központját: mintha bizarr bálnatemetőben járna. Arra gondol, az Isten meg az ember jól megverte a helyet. Aztán kiderül, vannak őrangyalai is.

Metál a tó mellett – hasított a Paradise Lost és a Cemetery Skyline Szebenben

Sánta Miriám

A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.

// HIRDETÉS