Olyan csend van a mioritikus kupola alatt, hogy az űr is megirigyelhetné. Ez pedig két dolgot jelenthet.
Nem mondom, hogy kedvenc „filmem” a politika, de hát nem mehetünk el mellette: ha úgy tetszik, az élet gyöngyvásznának felületén ma is a politikai farok csóválja a társadalom kutyáját.
Az idei év eleje óta egyre inkább hatalmába kerített egy furcsa érzés: a romániai politikával van valami. Pontosabban, történik. Eleinte nem tudtam megnevezni, mi is az a valami, ami történik. Azt mondtam magamban, eh, biztos velem van baj, rosszul látom. Pontosabban, hallom. Mert
A politikát politikusok művelik (jó esetben). És a politikus nyilvános léte akkor igazolt, ha kiáll, ha buzdít, ha hangsúlyoz, ha kiemel, ha tiltakozik, ha kifejezi döbbenetét, ha megerősít, ha abcúgot kiált. Röviden: ha zajong. No, az a furcsa érzés, amely egyre inkább elhatalmasodott rajtam: nincs zaj a hazai politikában. Erre mondtam az imént: lehet, az én fülemmel van baj. Lehet, megsüketültem. Nem hallom a politikai zsizsegés zaját.
Végeztem egy kísérletet annak érdekében, hogy kiderítsem, az én fülem a ludas, vagy tényleg síri csend borult a hazai politikai prérire. Átnéztem az utóbbi hetek politikai tárgyú cikkeit. Persze, nem az összest. De azért igyekeztem.
Ott volt például az új oktatási törvény esete. Az egyházak levélben tiltakoztak a diverzitás iskolai népszerűsítése és a szexuális hovatartozás emlegetése ellen. Volt pár tüzes véleményanyag, eltartott kisujjú fanyalgás, aztán elült az ügy, mint estefelé a tyúkok. Ja, egyesek amellett érveltek, de jó lenne filológia osztályokban visszavezetni a latint, mint opcionális érettségi tantárgyat. Történetesen egyet is értettem ezzel a gondolattal. És nem azért, mert nekem még voltak latin óráim az iskolában. Hanem mert látom értelmét. A latin de facto holt nyelv. Viszont funkcionális szinten mérhetetlenül fontos. Lenne. Ma is. De ki a fenét érdekel?
Aztán nemrég adódott még egy ügy. A hivatali visszaélés pénzbeni küszöbértéke körüli politikai játszma nyomán ismét felmerült a híres 13-as kormányrendelet „éjszaka, mint a tolvajok”-hangulata. Illetve, dehogy. A sajtó igyekezett felidézni azt a hangulatot, amikor több százezer ember tüntetett az utcán.
Az is igaz, hogy a politikai gárda hamar megoldotta a problémát. Simán módosítottak a küszöbértéken. Illetve, bejelentették, hogy...
És kábé ennyi volt a termés. Nem sok. Hogy mik történtek még a romániai politika nyilvánosságának háza táján? Attól az ember nem is tudja hirtelenében, nevessen-e, sírjon-e.
Múlt héten például az a rendkívüli esemény rengette meg a hazai földet, hogy Dan Barna volt USR-elnököt elütötték, miközben elektromos rollerezett. Hála Istennek egyébként, nem esett baja. Na de ez ügy volt! Ráadásul kiderült (állítólag), Barna úr nem zöld fénynél rollerezett át az úton. És, horribile dictu, az is kiderült, hogy Barna úr eleve hibázott, még akkor is, ha zöld volt a lámpa, ugyanis tilos átjárón átrollerezni. Ez ám a téma!
Mi történt még, ami igazán fajsúlyos? Dacian Cioloș EP-képviselő jelezte a Facebook-on, hogy Madridban tartózkodik, de nem ám a szeretőjével, ahogy egy Cioloș úr által meg nem nevezett lap megrágalmazta őt, hanem a kedves feleségével. Hűha!
Mi történt még? Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnök mondott egy beszédet a NATO 74. születésnapja alkalmából. Képtelen voltam követni, annyira unalmasan beszélt, de ezzel se mondok semmi újat. Hol vannak már azok a szép napok, amikor az államelnök úr önmagához képest briliáns performansz keretében csapta fejbe a PSD-t a magyar kártyával?
Szóval, süket csend árad a romániai politika irányából.
1. Romániában minden jól megy. Ez egy nagyon pozitív forgatókönyv. Mert hát miért is ne mehetne minden jól? Annyi ideig ment sok minden rosszul. Végre beállt az egyensúly. A politikai elit a népért dolgozik, az adminisztráció szintén, a pártoknak sikerült jó kompromisszumokat kötni, a korrupció legyőzetett, senki nem lop, csal, hazudik, mindenki végzi a dolgát, amiért oda került, ahova.
2. Romániában minden úgy megy, ahogy. Vagyis: a jelenlegi – valóban elég zűrös – világpolitikai helyzetben a hazai politikai elit eldöntötte: felveszi a szép ruhát, EU-, NATO-, Amerika-konformosra nyíratja a haját, beül az első padba, jelentkezik, amikor kell, kussol, amikor kell, azt a kezet csókolja meg, amely kézre vonatkozóan érkezik a helyeslő üzenet. Magyarán, a romániai politika Bólogató Jánosok elitkommandójává vált. No és ehhez az is kell, hogy itthon ne legyen cirkusz. De most komolyan. Érkeztek, érkeznek az EU-s pénzek, osztogatjuk szépen, mértékkel, okosan, ahogy kell. Hiszti nincs. Semmi nincs. Olajozottan folyik a munka. Hogy mi lesz később, a privát „fegyverszünet” lejárta után? Azt majd meglátjuk akkor.
És hogy teljesen el ne menjen a kedvünk az élettől, örömmel újságolom, hogy történt még valami. Ami tényleg fontos. Liviu Dragnea volt PSD-góré és volt börtöntöltelék elindította saját Youtube-csatornáját. Nagyon izgalmas. Ja, nem méretes politikai leleplezésekről beszél ott. Rendkívül egészséges és ízletes fogásokat készít… élőben! Na, ez már valami.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Két fiatal vesztette életét egy közlekedési balesetben vasárnapra virradóan Râmnicu Vâlceában. A rendőrség üldözte őket, miután nagy sebességgel közlekedtek, és nem álltak meg a jelzésre – közölte vasárnap a Vâlcea megyei rendőrség.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Mert a szakik szerint már csak idő kérdése, hogy mikor veszi át az irányítást…
Mert a szakik szerint már csak idő kérdése, hogy mikor veszi át az irányítást…
A 85 éves Emil Constantinescu meglepően őszinte volt egy, a bányászjárás évfordulójára szervezett eseményen, de ez aligha nyújt elégtételt a történelmi sérelmekre…
A 85 éves Emil Constantinescu meglepően őszinte volt egy, a bányászjárás évfordulójára szervezett eseményen, de ez aligha nyújt elégtételt a történelmi sérelmekre…
Ami megfogalmazhatatlan, mégis mindig megpróbálkozunk vele.
Ami megfogalmazhatatlan, mégis mindig megpróbálkozunk vele.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
Láttam a neten, hogy a paradicsom rákkeltő lehet, mert tele van vegyszerrel. Az uborka is. Azt fontolgatom, hogy kiiktatom az étrendemből. A fodros kel levele jobb, tele van luteinnel és zeaxantinnal. És a sóska is (oxálsav, naftalén-diolészterek).
Láttam a neten, hogy a paradicsom rákkeltő lehet, mert tele van vegyszerrel. Az uborka is. Azt fontolgatom, hogy kiiktatom az étrendemből. A fodros kel levele jobb, tele van luteinnel és zeaxantinnal. És a sóska is (oxálsav, naftalén-diolészterek).
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.