// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina
Varga László Edgár Varga László Edgár

A nagy reformerek jöttek, a nagy reformok elindultak, mégis víz nélkül maradt két megye

// HIRDETÉS

A Paltinu víztározónál történtek ugyanoda vezethetők vissza, mint a parajdi katasztrófa. Pedig már máshogy kéne lennie mindennek.

Fotó: képernyőmentés/YouTube
(Külön)Vélemény

Szerző: Varga László Edgár
2025. december 04., 17:27

Fotó: képernyőmentés/YouTube

Elkezdődtek a reformok. Zajlanak azóta is. Megállíthatatlanul, hiszen szükség van rájuk. A 24. órában vagyunk. Az államcsőd szélén. Keserves fogcsikorgatások közepette.

Így aztán a reformerek nekilódultak a nagy, véres rohamnak,

gyémánt jelszavaik süvöltenek, akár a zord szelek, pendülnek, miként a pallos, kondulnak, mint a vészharang.

Kevesebb államot, több népet.

// HIRDETÉS

Megreformáljuk a teljes mindent.

Állami igazgatótanácsokat robbantunk széjjel.

Kiszórjuk a férges almákat a közpénzen fenntartott aranytálakból.

Rend lesz, hiszen immár rendnek kell lenni.

Az ingyenélők ezentúl drágán élnek majd.

Nem úgy lesz már, mint volt régen.

Meg minden.

És miközben Ilie Bolojan szemöldökei a nagy reformok közepette, a gondterhelt homlokráncolástól immár teljesen, és végleg összenőttek,

hirtelen odaszart a Paltinu víztározó.

100 ezer ember maradt ivóvíz nélkül Prahova és Dâmbovița megyében.

Öt kórház maradt víz nélkül a térségben.

Közben a vízhiány miatt leállt a brazi erőmű működése is.

A nagy esőzések, a sok hordalék miatt történt mindez.

Mert nincs már kapacitás azt a sok hordalékot kitisztítani a vízből.

Dehát hogyan? Dehát miként történhetett? Máskor tán nem voltak nagy esőzések? Máskor tán nem volt sok hordalék?

Dehogynem. Volt már egyik is, másik is.

Dehát akkor hogyan? Dehát akkor miként történhetett?

Hát úgy, hogy nem sokkal a nagy esőzések előtt bizonyos illetékes szakik kiadták az ukázt: meg kell javítani a Paltinu víztározó gátját.

Ennek első lépéseként ki is engedtek jó sok vizet a Paltinu víztározóból.

Ám ekkor jöttek a nagy esők, mint a Republic-számban. Váratlanul jöttek azok (a nagy esők), nem számítottak rá a szakik, mint ahogy a hókotrók sem szoktak számítani a téli havazásra. A nagy esőkkel jött a sok hordalék (váratlanul), és mivel a gyűjtőtóban nem volt olyan sok víz, mint általában, kész is volt a baj.

Ami utána jött, az már egyáltalán nem volt váratlan.

Mondhatni menetrendszerűen, a megszokott forgatókönyv szerint történtek az események. Az illetékes miniszterek számba vették a károkat, felmérték a helyzetet, hosszasan tárgyaltak az illetékesekkel, majd kiálltak a mikrofonok elé és azt mondták, ezt így nem lehet. Meg kell találni – ezt épp így mondták – meg kell találni a felelősöket, kérdőre kell vonni őket, meg kell büntetni őket, mert ezt így nem lehet.

Ugyanúgy zajlott minden, ahogy nem sokkal korábban a parajdi sóbánya tragikus ügyében is zajlott: ott is elmondták (az illetékes miniszterek), hogy ezt márpedig így nem lehet. Ez így nem mehet tovább.

Eddig volt ahogy volt, de ezentúl lesz, ahogy lesz.

Meg kell találni, kérdőre kell vonni, példásan meg kell büntetni őket: a felelősöket.

De kik a felelősök, kérdezték most (is) az újságírók, egyik is, másik is. Kik hát a felelősök, miért, hogyan történhetett mindez csupán néhány hónappal a szívszorító parajdi katasztrófa után? (Amelynek a felelőseit ugye milyen jól felelősségre vonták azóta…)

Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter hamar elmondta, hogy többek között

a hozzá nem értés is ludas a kialakult helyzetért,

így ő a gátjavítási munkálatokat irányító vízügyi hatóságokat, kiemelten pedig a Prahova Megyei Regionális Rendszerüzemeltető Rt.-t nevezte meg fő felelősként.

Ilyenkor szoktak kiesni a csontvázak a szekrényből.

Hamarosan ki is derült hogy az említett Prahova Megyei Regionális Rendszerüzemeltető Rt. egyik (alig két hete leköszönt) vezetője egy bizonyos Monica Hunyadi nevű hölgy, aki korábban fodrász- és szépségszalont vezetett, és akinek aligha volt vízügyi tapasztalata.

A szálak pedig egészen Sorin Grindeanu jelenlegi PSD-elnökig futnak, hiszen az említett hölgyet korábban már a közlekedési minisztérium hatáskörébe tartozó CFR Electrificare ügyvezetőjévé is kinevezték akkor, amikor még Grindeanu volt a közlekedési miniszter.

Ráadásul utazgattak is együtt a hírhedt Nordis-járatokon, amelyen az óriási csalási botrányba keveredett ingatlanfejlesztő cég utaztatott külföldre PSD-s fejeseket.

Korábban írtunk már arról, hogy mi mindent rejthet, és mit jelképezhet Sorin Grindeanu mosolya. Nos, pontosan az ilyen disznóságokat, háttéralkukat, a semmiből fontos és nagy felelősséggel járó igazgatói székekbe beejtőernyőztetett kegyenceket rejti az a mosoly,

és a vállvonogatást, felelősséghárítást, amikor a baj megint megtörténik menetrendszerűen.

Eközben a reformok zajlanak, a reformerek gyémánt jelszavai suhognak és pendülnek, Ilie Bolojan szemöldökei egyre dúsabbak és gondterheltebbek.

A háttérben azonban a régi érdekek és a régi reflexek működnek továbbra is, az ilyen vészhelyzetek pedig újra és újra megmutatják: esély sincs az igazi változtatásra, akármit is akar Bolojan.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS