Nem veszíthetjük el a legfiatalabb szavazóbázisunkat, ezért nem mindegy, hogyan szólítjuk meg őket.
Fotó: DeepAI.org
Nemrég, közvetlenül a megismételt elnökválasztás első fordulója után tette fel a kérdést a romániai Szabad Európa, miután az elmúlt 25 év alatt körülbelül egymillió, 24 év alatti szavazót veszített Románia: befolyásolja-e ez a választási eredményeket?
A különböző korosztályú választók aránya azonban változó az országban:
A fiatalok nem feltétlenül hiányoztak a szavazófülkék és urnák mellől, a 24 év alatti romániaiak 42 százaléka szavazott: valamivel több mint 664 ezer fő, ez körülbelül egy nagyvárosnyi embert jelent.
A választói névjegyzékben 2025-ben 1,57 millió 24 év alatti választásra jogosult van, míg 25 évvel ezelőtt, 2000-ben 2,6 millióan voltak, azaz a 18-24 éves korosztály az ezredfordulón 15,8 százalékát tette ki a romániai szavazóbázisnak.
bármennyire is csökkent a népesség az elmúlt két évtizedben. Gondoljunk csak bele: csak félmillióval vannak többen ebben a korcsoportban, mint ahányan mi magyarok vagyunk itt Erdélyben – és rajtunk is, rajtuk is sok múlhat, hiszen minden százezer összeadódik egy ilyen nagy téttel bíró választáson.
Ha egy kicsit kitekintünk a romániai valóság kemény reálpolitikai dzsungeléből, láthatjuk, hogy Európában a fiatalok politikai-választási tendenciái és döntései főként progresszív elvek mentén alakulnak. Ez jelenti többek között a klímaválság felett érzett aggodalmat, amit zöld klímapolitikák mentén szorgalmaznak, vagy a társadalmi igazságosság iránti elköteleződést és a politikai autenticitás számonkérését – elegük van a hazudozóként, kétszínűként, köpönyegforgatóként érzékelt politikai gárdából.
Ugyanakkor a magasfokú politikai-társadalmi érzékenység és a hagyományos pártpolitikából való kiábrándulás mellett nagyobb az online jelenlétük, ami a politikai közbeszéd helyi érvényességét gyengíti, mivel sokkal globalistább szemszögük van: nemzetközi együttműködésekre, problémákra és megoldásokra fókuszálnak. Az online politikai kommunikáció azonban polarizációt és széttöredezést is előidézett, ez pedig nem csak rájuk van hatással, hanem az idősebb korosztályokra is.
Kelet-Európában ez pedig fokozottan érvényes, hiszen a keleti blokk rendszerváltásainak sorozata után olyan 35 év reálpolitikája érvényesült, amely ugyan adott helyzetekre igyekezett többé-kevésbé tűrhető, elfogadható vagy elviselhető válaszokat adni – abból dolgozott tehát, amiből tudott –, de enyhén szólva sem sikerült érdemben megoldást találnia, vagy a valóság megértéséből kiindulnia, amikor megkísérelte ezt.
de párhuzamosan, globális tendenciákra tekintve következett be náluk valami olyasmi, amit jobbára pótlólagos illúzióteremtésnek nevezhetnénk. (Például nehezen lehet radikálisan zöld politikát bevezetni egy olyan országban, amelynek az iparát az elmúlt három évtizedben padlóra tették, ráadásul olyan ellentmondásokba ütközik, amelyet esszencialista megközelítésekkel igen nehéz lenne feloldani, ha nem a valóságból indulunk ki.)
A helyi illúzióvesztés újabb illúziókkal való helyettesítése azonban jelzésértékű lehet a tradicionális pártok számára Európa-szerte, ha még hisznek a képviseleti demokráciában, és bíznak abban, hogy lesz tíz év múlva is szavazóbázisuk.
de a romániai fiatalok összességére, akiket a hagyományos pártoknak ideje lenne megszólítani valahogy. Mert van ennek a generációnak is értékrendje, csak azt valószínűleg nem a 60 év feletti politikusok fogják igazgatni.
Mindig jó húzás révedő, fátyolos szemmel arról rebegni, hogy a jövőbe tekintünk, meg a fiatalok itthon maradása, meg a társadalom nagy részét kitevő ezredfordulósok és a közülük kivándoroltak visszacsalogatása az országba, meg a kutyafüle. Ez egy olyan wishful thinking-lózunggá nőtte ki magát, hogy aki meglátja, azt elkapja a röhögés – húsz éve folyton csak a jövőbe tekintünk és csalogatjuk haza az embereket… de hova?
Csak a nagyvárosokba. Az elmúlt pár évtized Romániában iszonyú életszínvonalbeli különbségeket eredményezett a nagyvárosi/urbánus és a vidék, a hátország között. A nagyvárosi, nyakló nélküli fejlesztésfetisizmus csak kis mértékben hozott fejlődést, mivel a fejlesztés nem egyenlő a fejlődéssel, és egész biztosan a városokat környező vidék leszakadásához, ergo életszínvonalbeli különbségéhez vezet. Ez a fajta fejlesztés eredményezte azt is, hogy a nagy egyetemi városokban tanuló fiatalok azok, akik ki tudják fejezni a globális tendenciákba ágyazódó progresszív politikai nézőpontjaikat.
a szélsőségesség kialakulásához a kiábrándultság, az elszigeteltség, a szellemi és materiális fejlődéstől való elzártság vezet. A régióközpont nyugatias, a többi marad a régiben, a szavazatok pedig eszerint oszlanak. Ez pedig a jelenlegi politikumot a korábbi elhibázott döntéseinek hatására újabb helyzetbe hozhatná, ha hajlandóságot mutatna a változásra.
A romániai hagyományos politikai pártok (az RMDSZ is) megújulása tudna megfelelő válaszokat adni arra a precedens nélküli politikai válságra, amelyben jelenleg is találjuk magunkat (hacsak nem tekintünk rá úgy, mint egy állandó válság újabb mélypontjára).
Amióta szavazópolgár lettem – ezredfordulósként –, számtalanszor kellett szembesülnöm azzal, hogy sose lehet igazán politikai elvek (sőt, mi több, személyes meggyőződés, ideológia) mentén szavazni a kortárs román politikában. Amikor választások vannak, hol egy kisebbik rossz, hol egy zsebdiktátor, hol egy kalandor, hol egy szürke eminenciás, hol egy fikusz vagy egyéb közül kell választanom. Az illúzióvesztés folytán jöttem rá, hogy többé-kevésbé mindennek az ellenkezője igaz, ha pedig véletlenül valami igaznak bizonyul, akkor az hamar elsüllyed, a politikai kommunikáció pedig pszichológiai hadviselés a köbön, és egy-egy pártra, emberre csak azért szavazunk, hogy legyen.
a reálpolitika félig szenvedély és vágyvezérelt érdekképviselet, félig racionális és pragmatikus döntések halmaza, amely mindig az adott helyzetben magunk feltalálásáról (román politikai szakkifejezéssel élve: deszkurkálásáról) szól. Ennek a módszernek a felismerése pedig jól szolgálna a Z generáció számára is, hogy közelíteni tudja az élhető valóságot az ideáltipikus gondolkodásához, és bátrabban menjen majd szavazni, amikor úgy hozza a sors (például jövő héten).
Mennyiben romlott ténylegesen a romániai iskolások mentális állapota? És mi az, amire tényleg fokozottan érdemes odafigyelni, mert korunk egyik legnagyobb általános kihívása?
Az ember olvassa a híreket, aztán hirtelen úgy érzi, most azonnal mindent abba kéne hagyni… vagy fizetni havi 15 000 lejt egy politikusnak csak azért, hogy többet a büdös életben ne politizáljon.
Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.
Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.
Nem értem, miért kell a Nobel-díjból román–magyar kérdést csinálni. Az elegancia hiányát sem igazán értem, mármint a „vesztes” részéről.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) elnöke kijelentette: az adóhivatal ellenőrzéseket tart azoknál, akik drága luxusautókkal furikáznak, de a bevallott jövedelmük alapján nem futhatja ilyen járművekre.
Mercedesének motorháztetője alá rejtve próbált egymillió dollárt átcsempészni a román határon egy ukrán nő. Orvost bántalmazott három nő a medgidiai kórházban.
Nagy erejű robbanás történt pénteken Bukarestben egy ötödik kerületi tömbházban – közölte a belügyminisztérium katasztrófavédelmi osztálya (DSU).
Harmincezer eurós bírságot rótt az UEFA etikai bizottsága a Román Labdarúgó-szövetségre a szeptemberi román–magyar teremlabdarúgó Európa-bajnoki selejtezőn kirobbant szurkolói botrány miatt.
Egy 72 éves férfi a csíkszeredai Brassói úton szerdán este történt tragikus kimenetelű baleset áldozata. Az eset körülményeit még vizsgálja a rendőrség.
Arra számítottak, hogy az egész tárnarendszer beomlik, de erre nem került sor. Aztán száz év múlva történt valami.
Arra számítottak, hogy az egész tárnarendszer beomlik, de erre nem került sor. Aztán száz év múlva történt valami.
És a forgalom is elviselhetetlen. Innen igazán szép nyerni…
És a forgalom is elviselhetetlen. Innen igazán szép nyerni…
Nem értem, miért kell a Nobel-díjból román–magyar kérdést csinálni. Az elegancia hiányát sem igazán értem, mármint a „vesztes” részéről.
Nem értem, miért kell a Nobel-díjból román–magyar kérdést csinálni. Az elegancia hiányát sem igazán értem, mármint a „vesztes” részéről.
Nem szokványos, képzeletbeli beszéd egy nem szokványos, képzeletbeli rendezvényen.
Nem szokványos, képzeletbeli beszéd egy nem szokványos, képzeletbeli rendezvényen.
Avagy mi a baj a szavainkkal?
Avagy mi a baj a szavainkkal?
Ha a vonatnak 11.59-kor kell jönnie, akkor a vonat 11.59-kor jön. Ennyi.
Ha a vonatnak 11.59-kor kell jönnie, akkor a vonat 11.59-kor jön. Ennyi.
„Mindezen szempontok figyelembe vételével javasoljuk a 7M-82-es kódjelű Téridő Monitorizációs Egységet kiszolgáló Csalhó időjárás-szabályozó pont kibővítését B3-as osztályú integrált kutatóbázissá.”
„Mindezen szempontok figyelembe vételével javasoljuk a 7M-82-es kódjelű Téridő Monitorizációs Egységet kiszolgáló Csalhó időjárás-szabályozó pont kibővítését B3-as osztályú integrált kutatóbázissá.”
Arról, hogy miért lenne fontos továbbra is a Vezúv lejtőjére építeni a városainkat.
Arról, hogy miért lenne fontos továbbra is a Vezúv lejtőjére építeni a városainkat.
Mennyiben romlott ténylegesen a romániai iskolások mentális állapota? És mi az, amire tényleg fokozottan érdemes odafigyelni, mert korunk egyik legnagyobb általános kihívása?
Mennyiben romlott ténylegesen a romániai iskolások mentális állapota? És mi az, amire tényleg fokozottan érdemes odafigyelni, mert korunk egyik legnagyobb általános kihívása?
Az ember olvassa a híreket, aztán hirtelen úgy érzi, most azonnal mindent abba kéne hagyni… vagy fizetni havi 15 000 lejt egy politikusnak csak azért, hogy többet a büdös életben ne politizáljon.
Az ember olvassa a híreket, aztán hirtelen úgy érzi, most azonnal mindent abba kéne hagyni… vagy fizetni havi 15 000 lejt egy politikusnak csak azért, hogy többet a büdös életben ne politizáljon.
Mennyiben romlott ténylegesen a romániai iskolások mentális állapota? És mi az, amire tényleg fokozottan érdemes odafigyelni, mert korunk egyik legnagyobb általános kihívása?
Az ember olvassa a híreket, aztán hirtelen úgy érzi, most azonnal mindent abba kéne hagyni… vagy fizetni havi 15 000 lejt egy politikusnak csak azért, hogy többet a büdös életben ne politizáljon.
Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.
Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.