// 2026. január 21., szerda // Ágnes
Papp Attila Zsolt Papp Attila Zsolt

A „zászlóbűnözésről”, két tételben

// HIRDETÉS

Nem úszhattuk meg idén sem a kötelező december elsejei botrányt. Hány nemzeti lobogó kell a boldogsághoz?

(Külön)Vélemény

Szerző: Papp Attila Zsolt
2014. december 10., 12:51

A kézdivásárhelyi polgármesternek alighanem igaza van abban, hogy a háromszéki prefektúra alibi-büntetéssel sújtotta az udvarterek városának önkormányzatát: mert miféle hülyeség az, hogy nem tűztek ki elegendő számú román zászlót december elsején? Utánanéztek-e, hogy az ország összes településén kellő számú trikolórt lengetett-e a szél aznap? Hol írja, hogy – lakosság- és területarányosan – egy várost mennyire kell fellobogózni? Nyilván sehol, vagy ha igen, akkor az a romániai jogrend legbődületesebb ostobasága.

Azért nem lehet megbüntetni senkit, mert az erkélyére gyászlobogót tűz, hát keresni kellett gyorsan valami egyebet, és ez tűnhetett a legkézenfekvőbbnek – még akkor is, ha a helyi önkormányzatnak semmi köze nem volt a fekete zászlók kitűzéséhez. A példastatuálás klasszikus esetéről van tehát szó, a sztoriban mégsem ez a legbosszantóbb (mert teljes mértékben illik a romániai hatóságok logikájába).

A román és magyar nemzeti ünnepek tájékán évről évre, kötelező módon fellángoló szimbólumháborúnak legalább két fontos tanulsága van, ezeket azonban az érintetteknek láthatóan eszük ágában sincs megfontolni. Már-már közhelyes tételekről van szó, de nem árt elismételni. 

A lojalitást és az ünneplést nem lehet kikényszeríteni. 

A román állam nem vesz tudomást arról, hogy az erdélyi magyarok nem fognak gombnyomásra örömködni december elsején, sőt, minél represszívebben igyekszik megtorolni a román nemzeti érzést sértő „kilengéseket”, annál nagyobb ellenállásba ütközik. Ez egyébként nem csak az ország magyar nemzetiségű polgáraira vonatkozik: ahhoz sincs semmi köze Románia kormányának és hatóságainak, hogy az etnikai többséghez tartozó polgárok megfelelő lelkesedéssel ünnepelnek-e vagy sem. (De az iránt általában nem szoktak vehemensen érdeklődni a hatóságok, hogy Caracalon elegendő nemzeti trikolór van-e kifüggesztve.)

 

Amíg a román állam nem fektet elég energiát egy olyan regionális és kisebbségpolitika kialakításába, amelynek eredményeként a területén élő magyar nemzetiségű polgárok a mostaninál jóval otthonosabban érezhetnék magukat, addig az efféle konfliktusok, mint ez a teljesen értelmetlen zászló-gate, menetrendszerűen ismétlődni fognak. 

Az egyetértés nem szükséges, de a kölcsönös tisztelet igen. 

Ne legyenek illúzióink: december elseje mindig megosztó ünnep lesz, és ez érthető. (Megelőzve a kérdést, hogy akkor mi a teendő, csak egy válaszom van: olyan nemzeti ünnepet kell keresni, amely körül jóval nagyobb – és etnikai törésvonalakon átívelő – a konszenzus.) Egyszerűen azért, mert az erdélyi, partiumi, bánsági magyarok nagy része ehhez a dátumhoz kapcsolja azt a fordulatot, amikor egy nemzetállam többségi polgáraiból egy másik nemzetállam kisebbségi polgáraivá váltak, kisebbséginek lenni pedig általában nem kellemes állapot.

 

A románok meg pont fordítva, saját nemzeti létük kiteljesedéseként élik meg, és ez így természetes. Nekik március 15-ével vannak és lesznek problémáik, s hiába mondjuk azt, hogy milyen nagyszerű dolog a polgári forradalom meg a Népek Tavasza, a tizenkettedik pont (az Unió, de nem az európai) mindig megmarad tüskének.

 

Egyet tehetünk: nem zavarjuk a másikat az ünneplésben. Mondjuk nem tűzünk ki gyászlobogót. Ha mi elvárjuk azt, hogy bennünket ne kényszerítsenek ünneplésre, és azt, hogy ne rondítsanak bele március idusába, akkor ehhez nekünk is tartanunk kell magunkat. Ez érvényes románokra, magyarokra, mindenkire. Nem értünk (és főként nem érzünk) egyet az ünnep tartalmát illetően, de attól még tiszteletben tartjuk.

 

És ez az egyet-nem-értő tisztelet nem is olyan rossz közös alapnak.

 

Illusztráció: Erdély László

// HIRDETÉS
Különvélemény

A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?

Sánta Miriám

December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Sánta Miriám

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”

Sólyom István

A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Nem akar népszerűtlen megszorításokat alkalmazni, inkább lemondott egy erdélyi város polgármestere – hírek szerdán
Főtér

Nem akar népszerűtlen megszorításokat alkalmazni, inkább lemondott egy erdélyi város polgármestere – hírek szerdán

Óra közben omlott rá a diákokra egy iskolai tanterem mennyezete, az épületet nemrég tatarozták. A villanyáram brutálisan megdrágult egy év alatt, de más termékekért és szolgáltatásokért is jóval többet fizetünk – itt a friss statisztika.

Hatalmas tűz pusztított a Nagyváradi Egyetemen
Krónika

Hatalmas tűz pusztított a Nagyváradi Egyetemen

Vasárnap nagy kiterjedésű tűz ütött ki a Nagyváradi Egyetem egyik épületében, amelynek következtében egy műhely és egy mérnöki laboratórium teljesen megsemmisült – tájékoztatott a Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).

Összebékíthető-e a dákoromán kontinuitás és a honfoglalás?
Főtér

Összebékíthető-e a dákoromán kontinuitás és a honfoglalás?

Román és magyar történészek válaszoltak a ki volt előbb Erdélyben égető kérdésére az MCC kolozsvári képzési központjában tartott kerekasztal-beszélgetésen.

Egy férfi bomlásnak indult holttestét találták meg egy csíkszeredai lakásban
Székelyhon

Egy férfi bomlásnak indult holttestét találták meg egy csíkszeredai lakásban

Már erős szagot árasztott egy 47 éves férfi bomlásnak indult holtteste egy csíkszeredai lakásban, amikor megtalálta a rendőrség hétfőn. A holttestet boncolás céljából elszállították, és vizsgálják a halál körülményeit.

Banki ügyfelek veszélyben: személyes és pénzügyi adatokat megszerző csalások terjednek
Krónika

Banki ügyfelek veszélyben: személyes és pénzügyi adatokat megszerző csalások terjednek

Hamis tartalmak terjednek az interneten, a célzott csalási módszerre figyelmeztet az egyik legnagyobb romániai bank, a Banca Transilvania. A csalók célja, hogy megszerezzék a bank ügyfelek személyes és pénzügyi adatait.

Húsz év után sem évül el Andreea Simona Simon eltűnésének ügye
Székelyhon

Húsz év után sem évül el Andreea Simona Simon eltűnésének ügye

Eltelt több mint húsz év, de nem zárják le Andreea Simona Simon eltűnésének ügyét, a nyomozást folytatják. A büntetőeljárás részletei viszont nem váltak nyilvánossá még két évtized után sem. Az alig 9 éves kislány 2005-ben tűnt el Csíkszeredában.

// még több főtér.ro
Nagylak Noir
2025. december 30., kedd

Nagylak Noir

A krokodil képes napokig mozdulatlanul várni a zsákmányra. Jól rejtőzködik, türelmes, és ritkán hibázik.

Nagylak Noir
2025. december 30., kedd

Nagylak Noir

A krokodil képes napokig mozdulatlanul várni a zsákmányra. Jól rejtőzködik, türelmes, és ritkán hibázik.

Különvélemény

A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?

Sánta Miriám

December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Sánta Miriám

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”

Sólyom István

A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.

// HIRDETÉS