// 2026. április 12., vasárnap // Gyula
Papp Attila Zsolt Papp Attila Zsolt

A „zászlóbűnözésről”, két tételben

// HIRDETÉS

Nem úszhattuk meg idén sem a kötelező december elsejei botrányt. Hány nemzeti lobogó kell a boldogsághoz?

(Külön)Vélemény

Szerző: Papp Attila Zsolt
2014. december 10., 12:51

A kézdivásárhelyi polgármesternek alighanem igaza van abban, hogy a háromszéki prefektúra alibi-büntetéssel sújtotta az udvarterek városának önkormányzatát: mert miféle hülyeség az, hogy nem tűztek ki elegendő számú román zászlót december elsején? Utánanéztek-e, hogy az ország összes településén kellő számú trikolórt lengetett-e a szél aznap? Hol írja, hogy – lakosság- és területarányosan – egy várost mennyire kell fellobogózni? Nyilván sehol, vagy ha igen, akkor az a romániai jogrend legbődületesebb ostobasága.

Azért nem lehet megbüntetni senkit, mert az erkélyére gyászlobogót tűz, hát keresni kellett gyorsan valami egyebet, és ez tűnhetett a legkézenfekvőbbnek – még akkor is, ha a helyi önkormányzatnak semmi köze nem volt a fekete zászlók kitűzéséhez. A példastatuálás klasszikus esetéről van tehát szó, a sztoriban mégsem ez a legbosszantóbb (mert teljes mértékben illik a romániai hatóságok logikájába).

A román és magyar nemzeti ünnepek tájékán évről évre, kötelező módon fellángoló szimbólumháborúnak legalább két fontos tanulsága van, ezeket azonban az érintetteknek láthatóan eszük ágában sincs megfontolni. Már-már közhelyes tételekről van szó, de nem árt elismételni. 

A lojalitást és az ünneplést nem lehet kikényszeríteni. 

A román állam nem vesz tudomást arról, hogy az erdélyi magyarok nem fognak gombnyomásra örömködni december elsején, sőt, minél represszívebben igyekszik megtorolni a román nemzeti érzést sértő „kilengéseket”, annál nagyobb ellenállásba ütközik. Ez egyébként nem csak az ország magyar nemzetiségű polgáraira vonatkozik: ahhoz sincs semmi köze Románia kormányának és hatóságainak, hogy az etnikai többséghez tartozó polgárok megfelelő lelkesedéssel ünnepelnek-e vagy sem. (De az iránt általában nem szoktak vehemensen érdeklődni a hatóságok, hogy Caracalon elegendő nemzeti trikolór van-e kifüggesztve.)

 

Amíg a román állam nem fektet elég energiát egy olyan regionális és kisebbségpolitika kialakításába, amelynek eredményeként a területén élő magyar nemzetiségű polgárok a mostaninál jóval otthonosabban érezhetnék magukat, addig az efféle konfliktusok, mint ez a teljesen értelmetlen zászló-gate, menetrendszerűen ismétlődni fognak. 

Az egyetértés nem szükséges, de a kölcsönös tisztelet igen. 

Ne legyenek illúzióink: december elseje mindig megosztó ünnep lesz, és ez érthető. (Megelőzve a kérdést, hogy akkor mi a teendő, csak egy válaszom van: olyan nemzeti ünnepet kell keresni, amely körül jóval nagyobb – és etnikai törésvonalakon átívelő – a konszenzus.) Egyszerűen azért, mert az erdélyi, partiumi, bánsági magyarok nagy része ehhez a dátumhoz kapcsolja azt a fordulatot, amikor egy nemzetállam többségi polgáraiból egy másik nemzetállam kisebbségi polgáraivá váltak, kisebbséginek lenni pedig általában nem kellemes állapot.

 

A románok meg pont fordítva, saját nemzeti létük kiteljesedéseként élik meg, és ez így természetes. Nekik március 15-ével vannak és lesznek problémáik, s hiába mondjuk azt, hogy milyen nagyszerű dolog a polgári forradalom meg a Népek Tavasza, a tizenkettedik pont (az Unió, de nem az európai) mindig megmarad tüskének.

 

Egyet tehetünk: nem zavarjuk a másikat az ünneplésben. Mondjuk nem tűzünk ki gyászlobogót. Ha mi elvárjuk azt, hogy bennünket ne kényszerítsenek ünneplésre, és azt, hogy ne rondítsanak bele március idusába, akkor ehhez nekünk is tartanunk kell magunkat. Ez érvényes románokra, magyarokra, mindenkire. Nem értünk (és főként nem érzünk) egyet az ünnep tartalmát illetően, de attól még tiszteletben tartjuk.

 

És ez az egyet-nem-értő tisztelet nem is olyan rossz közös alapnak.

 

Illusztráció: Erdély László

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát
Főtér

Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát

Az áldozatszerepet felnagyító narratíva elfedi azt a tényt, hogy a román társadalom nem monokróm jobbágytömeg volt, hanem egy dinamikusan rétegződő, felemelkedő közösség. MCC történész-kerekasztal 5.0.

Választás: vasárnap eldől, zsinórban ötödször is a Fidesz-KDNP alakíthat kormányt vagy hatalomváltás következik
Krónika

Választás: vasárnap eldől, zsinórban ötödször is a Fidesz-KDNP alakíthat kormányt vagy hatalomváltás következik

Az 1990-es rendszerváltoztatás óta tizedik alkalommal várják vasárnap országgyűlési választásokon a magyar választópolgárokat, miközben a könnyített honosítás bevezetése nyomán 2014 óta negyedszer a külhoni magyarok is élhetnek választójogukkal.

Vádat emeltek az elnökválasztás érvénytelenítése után uszító AUR-os képviselő ellen – hírmix
Főtér

Vádat emeltek az elnökválasztás érvénytelenítése után uszító AUR-os képviselő ellen – hírmix

További híreink: a korábban kőolajat is szállító Traian Băsescu szerint sürgősen korlátozni kéne az üzemanyag-fogyasztást, Donald Trump pedig kihagyja a bukaresti B9-csúcsot.

Autószerviz gyulladt ki Csíkszeredában
Székelyhon

Autószerviz gyulladt ki Csíkszeredában

Autójavító műhelyben keletkezett tűzhöz riasztották csütörtök este a csíkszeredai tűzoltókat.

Tönkretett első világháborús magyar emlékmű és hadisírok Brassó-Bertalanban
Krónika

Tönkretett első világháborús magyar emlékmű és hadisírok Brassó-Bertalanban

Az 1989-es rendszerváltás utáni évben megalapítottam a Wildt József Tudományos Társaságot, aminek céljai közt a matematikán kívül kulturális, történelmi örökségünk ápolása is szerepelt.

Felelősségre vonnák Mihai Tîrnoveanut, amiért magyarellenes uszítással gyalázta meg a húsvét ünnepét
Székelyhon

Felelősségre vonnák Mihai Tîrnoveanut, amiért magyarellenes uszítással gyalázta meg a húsvét ünnepét

Az unitáriusok Rómája – így emlegették régen Bölönt, amelynek vártemplomáról a Nemzet útja vezetője az állítja, hogy korábban ortodox volt. Mihai Tîrnoveanut történelemhamisítással vádolják és panaszt tesznek ellene a diszkriminációellenes tanácsnál.

// még több főtér.ro
Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?
2026. április 02., csütörtök

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?
2026. április 02., csütörtök

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Használati utasítás március 15-re
2026. március 12., csütörtök

Használati utasítás március 15-re

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

Használati utasítás március 15-re
2026. március 12., csütörtök

Használati utasítás március 15-re

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS