// 2026. október 9., péntek // Dénes

Zászlóügy: érvek és ürügyek

// HIRDETÉS

Újabb sikeres támadást indítottak a szélsőséges román erők a magyar közösségi szimbólumok nyilvános használata ellen. Az állami intézmények asszisztáltak hozzá.

Újfent rávilágított a kisebbségi jogok körüli visszásságokra a brassói táblabíróság ítélete, amelyben jogerősen arra kötelezte a sepsiszentgyörgyi önkormányzatot, hogy távolítsa el a város egyik központi teréről az ott felvont székely lobogót.

A zászlót még tavaly helyezte el az MPP, azonban a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nevű szélsőségesen magyarellenes szervezet panaszt tett az ügyben a prefektúrán, a lobogó eltávolítását kérve. Indoklásuk szerint ugyanis „a székely zászló a területi autonómiáért folytatott harc szimbóluma, állandó közszemlére tétele megfélemlíti a románokat”.
Ezt az érvet fogadta el jogerősen a brassói bíróság.

A döntés újabb magyar vereség a szimbolikus térben vívott közdelemben, amelynek az a tétje, hogy megadatik-e az Erdélyben élő magyar közösség számára a jelképek szabad használata révén jelezni: ő is jelen van ebben a térségben, vagyis az nem kizárólag a románok élettere.

Az ítélet egyben újabb példája annak a román jogértelmezésnek, miszerint amit nem szabályoz törvény, azt abban az esetben, ha a magyarok számára kedvező lehet, tilosként értelmezik. Mindemellett a korábbi Kovászna megyei prefektus, majd a neki igazat adó bíróság arra is hivatkozott, hogy a nemzeti kisebbségek csak ünnepeiken használhatják a saját szimbólumaikat.

Ebben a helyzetben fölmerülhet a diszkrimináció kérdése. Ha ugyanis bizonyos polgároknak jogukban áll a nemzeti jelképeiket használni, másoknak pedig nincs, akkor elvileg sérülhet a jogegyenlőség elve, még abban az esetben is, ha Románia szigorúan nemzetállamként határozza meg magát, amely jelen pillanatban csak az állami szimbólumokat ismeri el hivatalosan. A kiskaput éppen az jelentheti, hogy a nemzeti ünnepeken mégiscsak engedélyezik a kisebbségi szimbólumok használatát. A probléma ott vetődik föl, hogy ha nemzeti ünnepen törvényes a kisebbségi jelképek használata azokon a településeken, ahol jelentős számban jelen vannak, miért lenne törvénytelen a hétköznapokon is, ha egyszer a román jelképek egész évben loboghatnak – nem csupán a közintézményeken, hanem lámpaoszlopokon, magánépületeken is?

Furcsa egyébként a szélsőséges román szervezet érvelése, miszerint a zászló az autonómiatörekvések szimbólumaként félelmet keltene a román közösségben. Nincs ugyanis magyarázat arra nézvést, miért lenne félelmetes az autonómia, miféle olyan elemeket tartalmaz az önrendelkezés, amelyek miatt a románoknak rettegniük kellene. Hiszen a magyar közösség által követelt autonómia épp hogy jogegyenlőséget kíván létrehozni a magyar és a román közösség között, a célja az, hogy minden polgár szabadon, korlátozások nélkül élhesse meg kultúráját, használhassa a közintézményekben anyanyelvét és nyilvánosan szimbólumait, és élhessen az anyanyelvi oktatás lehetőségével.

Mindezek alapján egyértelműnek tűnik, hogy a román közösség „félelme” csupán ürügy, amelyre hivatkozva el lehetett érni a helyi magyar közösség által nemzeti szimbólumnak választott zászló eltüntetését.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS