// 2026. november 16., hétfő // Ödön

Volt egyszer egy Kolozsvári Nehézgépgyár

// HIRDETÉS

A CUG történetéről meséltek egykori alkalmazottak az Erdélyi Múzeum Egyesületnél, a Kolozsvári Magyar Napokon.

Mi van a kapu mögött? Tudjuk-e, mi van a rozsdás kapuk mögött, ahányszor elmegyünk rég bezárt gyárak, üzemek, szerelőcsarnokok előtt? Nincs olyan erdélyi város, ahol ne állna legalább egy elhagyatott üzem, málló vakolattal, rozsdás vasdarabokkal, gazzal benőtt udvarral. Ma már halott rom az egész, de hajdan tele volt élettel.

Kolozsváron tucatnyi ilyen gyár működött a ceauşiszta Aranykorszakban. Emberek tízezrei mentek mindennap, három váltásban, évtizedeken át dolgozni ezekbe a üzemekbe, akkor is, ha az egyre súlyosabb energiahiány, a silány nyersanyagok, az ostoba központi döntések miatt már senkinek sem kellettek a gyártott termékek.

Kerekes Sándor

Az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) Műszaki Tudományok Szakosztálya előadássorozatot indított Kolozsvár XX. századi ipartörténetének emlékei címmel. A kolozsvári gyárak történetét, tevékenységét felelevenítő sorozat kilencedik előadása a Kolozsvári Magyar Napok keretében zajlott kedden. A CUG történetét Kerekes Sándor és Szőcs Katalin mérnökök vázolták fel, a hallgatóság soraiban ülő egykori CUG-alkalmazottak pedig emlékeikről beszéltek.

Szőcs Katalin

A Kolozsvári Nehézgépgyár (CUG) termékeit korábban világszerte exportálták a Szovjetuniótól az Egyesült Államokig, de a rendszer utolsó éveiben a veszteségeket növelte. Egyetlen ilyen üzemre lett volna szükség az országban, akkor valóban nyereséges lett volna a romániai nehézgépgyártó iparág. De Kolozsváron kívül Craiován és Iaşi-ban is működött egy-egy hasonló üzem – ezeket szintén CUG-nak nevezték –, Bukarestben pedig minden CUG-ok anyja, a hasonló profilú, de nyolcszor nagyobb IMGB. Nem csoda hát, hogy a központi elvtársak irányítása alatt álló ipari termelés végül csak papíron kikozmetikázva volt működőképes. Jól jellemzi az akkori állapotokat a gépgyár gazdasági osztályán dolgozó egyik hajdani alkalmazott sztorija, aki a keddi találkozón nevetve mesélte akkori javaslatát, amit a CUG vezetése nem vett komolyan: küldjék haza a gyár összes alkalmazottját, de adják ki továbbra is mindenkinek a fizetését, ezzel pedig a felére csökkenthető az üzem vesztesége.

A kolozsvári CUG igazán nagy dolgokat gyártott. Két méter átmérőjű tengelyeket, emeletes ház nagyságú kazánokat, brutális erejű hidraulikus préseket, nehéz bányaipari berendezéseket, gőzturbinákat, körhagyós maxipréseket, elektrohidraulikus csempepréseket, csőegyengető préseket, munkahengereket kőmorzsoló malomhoz, mélyhúzott tartályfenekeket, hőkezelt golyókat ércmalomhoz, harminc tonnás gyűrűket és még sorolhatnánk. Szóval a CUG egy irdatlan nagy létesítmény volt saját, három, négy, öt hektáron elterülő részlegekkel: kohászattal, öntödékkel, kovácsműhelyekkel. Valóságos város volt a városban, amely az 1970-es évek közepétől a rendszerváltásig működött a szocialista nehézipar gyöngyszemeként.

A CUG-nak fénykorában több, mint 8500 alkalmazottja volt, munkások, mérnökök, közgazdászok. Nagy részük akkor is ott dolgozott, amikor a rendszerváltás után nyilvánvalóvá vált, hogy a lélegeztetőgépen tartott ipari szörnyeteg életképtelen a megváltozott, kapitalista körülmények között. Az üzemet feldarabolták, 1990 és 1997 között hét cég alakult az egykori CUG infrastruktúráján. Aztán ezek is megszűntek, jelenleg a csarnokok egy részét különféle cégek bérlik, de a legtöbb üresen áll, kibelezve, rozsdásan, rogyadozó falakkal. A CUG emlékét azonban őrzik az egykori alkalmazottak, akiknek egy-két évtizedig ez az üzem volt nemcsak a munkahelye, hanem az összekovácsolódó közösség révén az életének fontos szakasza is.

Az EME megmentené a kolozsvári ipartörténeti emlékezetet

Az EME úgy döntött, hogy nem hagyja elveszni a hajdani kolozsvári ipar emlékeit, ezért interjúkat készítettek egykori üzemvezetőkkel, mérnökökkel, hajdani alkalmazottakkal– mondta kedden a találkozót vezető Bitay Enikő, az EME főtitkára. Az interjúk feldolgozása folyamatban van, a továbbiakban történészek, szociológusok munkája is szükséges, hogy teljessé tegyék a kolozsvári ipartörténetet.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon
Krónika

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon

Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához
Főtér

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához

Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval
Székelyhon

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS