// 2025. május 9., péntek // Gergely

Volt egyszer egy Kolozsvári Nehézgépgyár

// HIRDETÉS

A CUG történetéről meséltek egykori alkalmazottak az Erdélyi Múzeum Egyesületnél, a Kolozsvári Magyar Napokon.

Mi van a kapu mögött? Tudjuk-e, mi van a rozsdás kapuk mögött, ahányszor elmegyünk rég bezárt gyárak, üzemek, szerelőcsarnokok előtt? Nincs olyan erdélyi város, ahol ne állna legalább egy elhagyatott üzem, málló vakolattal, rozsdás vasdarabokkal, gazzal benőtt udvarral. Ma már halott rom az egész, de hajdan tele volt élettel.

Kolozsváron tucatnyi ilyen gyár működött a ceauşiszta Aranykorszakban. Emberek tízezrei mentek mindennap, három váltásban, évtizedeken át dolgozni ezekbe a üzemekbe, akkor is, ha az egyre súlyosabb energiahiány, a silány nyersanyagok, az ostoba központi döntések miatt már senkinek sem kellettek a gyártott termékek.

Kerekes Sándor

Az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) Műszaki Tudományok Szakosztálya előadássorozatot indított Kolozsvár XX. századi ipartörténetének emlékei címmel. A kolozsvári gyárak történetét, tevékenységét felelevenítő sorozat kilencedik előadása a Kolozsvári Magyar Napok keretében zajlott kedden. A CUG történetét Kerekes Sándor és Szőcs Katalin mérnökök vázolták fel, a hallgatóság soraiban ülő egykori CUG-alkalmazottak pedig emlékeikről beszéltek.

Szőcs Katalin

A Kolozsvári Nehézgépgyár (CUG) termékeit korábban világszerte exportálták a Szovjetuniótól az Egyesült Államokig, de a rendszer utolsó éveiben a veszteségeket növelte. Egyetlen ilyen üzemre lett volna szükség az országban, akkor valóban nyereséges lett volna a romániai nehézgépgyártó iparág. De Kolozsváron kívül Craiován és Iaşi-ban is működött egy-egy hasonló üzem – ezeket szintén CUG-nak nevezték –, Bukarestben pedig minden CUG-ok anyja, a hasonló profilú, de nyolcszor nagyobb IMGB. Nem csoda hát, hogy a központi elvtársak irányítása alatt álló ipari termelés végül csak papíron kikozmetikázva volt működőképes. Jól jellemzi az akkori állapotokat a gépgyár gazdasági osztályán dolgozó egyik hajdani alkalmazott sztorija, aki a keddi találkozón nevetve mesélte akkori javaslatát, amit a CUG vezetése nem vett komolyan: küldjék haza a gyár összes alkalmazottját, de adják ki továbbra is mindenkinek a fizetését, ezzel pedig a felére csökkenthető az üzem vesztesége.

A kolozsvári CUG igazán nagy dolgokat gyártott. Két méter átmérőjű tengelyeket, emeletes ház nagyságú kazánokat, brutális erejű hidraulikus préseket, nehéz bányaipari berendezéseket, gőzturbinákat, körhagyós maxipréseket, elektrohidraulikus csempepréseket, csőegyengető préseket, munkahengereket kőmorzsoló malomhoz, mélyhúzott tartályfenekeket, hőkezelt golyókat ércmalomhoz, harminc tonnás gyűrűket és még sorolhatnánk. Szóval a CUG egy irdatlan nagy létesítmény volt saját, három, négy, öt hektáron elterülő részlegekkel: kohászattal, öntödékkel, kovácsműhelyekkel. Valóságos város volt a városban, amely az 1970-es évek közepétől a rendszerváltásig működött a szocialista nehézipar gyöngyszemeként.

A CUG-nak fénykorában több, mint 8500 alkalmazottja volt, munkások, mérnökök, közgazdászok. Nagy részük akkor is ott dolgozott, amikor a rendszerváltás után nyilvánvalóvá vált, hogy a lélegeztetőgépen tartott ipari szörnyeteg életképtelen a megváltozott, kapitalista körülmények között. Az üzemet feldarabolták, 1990 és 1997 között hét cég alakult az egykori CUG infrastruktúráján. Aztán ezek is megszűntek, jelenleg a csarnokok egy részét különféle cégek bérlik, de a legtöbb üresen áll, kibelezve, rozsdásan, rogyadozó falakkal. A CUG emlékét azonban őrzik az egykori alkalmazottak, akiknek egy-két évtizedig ez az üzem volt nemcsak a munkahelye, hanem az összekovácsolódó közösség révén az életének fontos szakasza is.

Az EME megmentené a kolozsvári ipartörténeti emlékezetet

Az EME úgy döntött, hogy nem hagyja elveszni a hajdani kolozsvári ipar emlékeit, ezért interjúkat készítettek egykori üzemvezetőkkel, mérnökökkel, hajdani alkalmazottakkal– mondta kedden a találkozót vezető Bitay Enikő, az EME főtitkára. Az interjúk feldolgozása folyamatban van, a továbbiakban történészek, szociológusok munkája is szükséges, hogy teljessé tegyék a kolozsvári ipartörténetet.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Történetek a kereszt alól

Szántai János

A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.

Érezhetünk-e nosztalgiát valami iránt, amit sosem éltünk át?

Sánta Miriám

„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ahol az évek során enyészetnek indult az ipar – a kolozsvári Sinterom (FOTÓRIPORT)

Sánta Miriám

Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Sólyom István

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Mi történt május 4-én Romániában? És mi jöhet?
Főtér

Mi történt május 4-én Romániában? És mi jöhet?

Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.

Magyargyalázó akciót hajtott végre egy Timok-völgyi román férfi Belgrádban
Krónika

Magyargyalázó akciót hajtott végre egy Timok-völgyi román férfi Belgrádban

Letépte a magyar nemzeti színű szalagot a nándorfehérvári diadal emlékművéről, és helyére román trikolórt idéző pántlikát kötött egy belgrádi román férfi, aki szerint „mindenhol ellopják a történelmünket a magyarok”.

Ismét megmártózott a Fekete-tengerben Diana Șoșoacă (VIDEÓ) – hírmix
Főtér

Ismét megmártózott a Fekete-tengerben Diana Șoșoacă (VIDEÓ) – hírmix

Nem jött össze a bennmaradás a sepsiszentgyörgyi rendezésű vébén, a román jégkorong válogatott 2019 után ismét a divízió 1/B-ben kötött ki. Külföldön már kinyitottak a szavazókörzetek.

Fenyegető hangvételű plakátok Csíkszeredában
Székelyhon

Fenyegető hangvételű plakátok Csíkszeredában

Provokatív plakátok jelentek meg csütörtök reggelre több helyszínen Csíkszeredában, illetve a taplocai iskolaközpont közelében is, amelyeken George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltjének hírhedt kijelentései olvashatók.

Habemus papam! Amerikai bíborost választottak Róma püspökévé
Krónika

Habemus papam! Amerikai bíborost választottak Róma püspökévé

Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.

George Simion híve máris lebozgorozta a romániai magyarokat
Székelyhon

George Simion híve máris lebozgorozta a romániai magyarokat

A magát George Simion hívének kiadó, Tulcea megyei férfi lebozgorozza, szidalmazza, fenyegeti és „visszaküldené” a romániai magyarokat Magyarországra. A TikTok közösségi videómegosztón terjedő videó kapcsán Kézdivásárhely polgármestere is megszólalt.

// még több főtér.ro
Óriásit nyert George Simion
2025. május 05., hétfő

Óriásit nyert George Simion

Az AUR elnökjelöltjére kétszer annyian szavaztak, mint a másodikként befutó Nicușor Danra.

Óriásit nyert George Simion
2025. május 05., hétfő

Óriásit nyert George Simion

Az AUR elnökjelöltjére kétszer annyian szavaztak, mint a másodikként befutó Nicușor Danra.

Különvélemény

Történetek a kereszt alól

Szántai János

A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.

Érezhetünk-e nosztalgiát valami iránt, amit sosem éltünk át?

Sánta Miriám

„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ahol az évek során enyészetnek indult az ipar – a kolozsvári Sinterom (FOTÓRIPORT)

Sánta Miriám

Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Sólyom István

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

// HIRDETÉS