// 2025. május 1., csütörtök // Munka Ünnepe , Fülöp, Jakab

Volt egyszer egy Kolozsvári Nehézgépgyár

// HIRDETÉS

A CUG történetéről meséltek egykori alkalmazottak az Erdélyi Múzeum Egyesületnél, a Kolozsvári Magyar Napokon.

Mi van a kapu mögött? Tudjuk-e, mi van a rozsdás kapuk mögött, ahányszor elmegyünk rég bezárt gyárak, üzemek, szerelőcsarnokok előtt? Nincs olyan erdélyi város, ahol ne állna legalább egy elhagyatott üzem, málló vakolattal, rozsdás vasdarabokkal, gazzal benőtt udvarral. Ma már halott rom az egész, de hajdan tele volt élettel.

Kolozsváron tucatnyi ilyen gyár működött a ceauşiszta Aranykorszakban. Emberek tízezrei mentek mindennap, három váltásban, évtizedeken át dolgozni ezekbe a üzemekbe, akkor is, ha az egyre súlyosabb energiahiány, a silány nyersanyagok, az ostoba központi döntések miatt már senkinek sem kellettek a gyártott termékek.

Kerekes Sándor

Az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) Műszaki Tudományok Szakosztálya előadássorozatot indított Kolozsvár XX. századi ipartörténetének emlékei címmel. A kolozsvári gyárak történetét, tevékenységét felelevenítő sorozat kilencedik előadása a Kolozsvári Magyar Napok keretében zajlott kedden. A CUG történetét Kerekes Sándor és Szőcs Katalin mérnökök vázolták fel, a hallgatóság soraiban ülő egykori CUG-alkalmazottak pedig emlékeikről beszéltek.

Szőcs Katalin

A Kolozsvári Nehézgépgyár (CUG) termékeit korábban világszerte exportálták a Szovjetuniótól az Egyesült Államokig, de a rendszer utolsó éveiben a veszteségeket növelte. Egyetlen ilyen üzemre lett volna szükség az országban, akkor valóban nyereséges lett volna a romániai nehézgépgyártó iparág. De Kolozsváron kívül Craiován és Iaşi-ban is működött egy-egy hasonló üzem – ezeket szintén CUG-nak nevezték –, Bukarestben pedig minden CUG-ok anyja, a hasonló profilú, de nyolcszor nagyobb IMGB. Nem csoda hát, hogy a központi elvtársak irányítása alatt álló ipari termelés végül csak papíron kikozmetikázva volt működőképes. Jól jellemzi az akkori állapotokat a gépgyár gazdasági osztályán dolgozó egyik hajdani alkalmazott sztorija, aki a keddi találkozón nevetve mesélte akkori javaslatát, amit a CUG vezetése nem vett komolyan: küldjék haza a gyár összes alkalmazottját, de adják ki továbbra is mindenkinek a fizetését, ezzel pedig a felére csökkenthető az üzem vesztesége.

A kolozsvári CUG igazán nagy dolgokat gyártott. Két méter átmérőjű tengelyeket, emeletes ház nagyságú kazánokat, brutális erejű hidraulikus préseket, nehéz bányaipari berendezéseket, gőzturbinákat, körhagyós maxipréseket, elektrohidraulikus csempepréseket, csőegyengető préseket, munkahengereket kőmorzsoló malomhoz, mélyhúzott tartályfenekeket, hőkezelt golyókat ércmalomhoz, harminc tonnás gyűrűket és még sorolhatnánk. Szóval a CUG egy irdatlan nagy létesítmény volt saját, három, négy, öt hektáron elterülő részlegekkel: kohászattal, öntödékkel, kovácsműhelyekkel. Valóságos város volt a városban, amely az 1970-es évek közepétől a rendszerváltásig működött a szocialista nehézipar gyöngyszemeként.

A CUG-nak fénykorában több, mint 8500 alkalmazottja volt, munkások, mérnökök, közgazdászok. Nagy részük akkor is ott dolgozott, amikor a rendszerváltás után nyilvánvalóvá vált, hogy a lélegeztetőgépen tartott ipari szörnyeteg életképtelen a megváltozott, kapitalista körülmények között. Az üzemet feldarabolták, 1990 és 1997 között hét cég alakult az egykori CUG infrastruktúráján. Aztán ezek is megszűntek, jelenleg a csarnokok egy részét különféle cégek bérlik, de a legtöbb üresen áll, kibelezve, rozsdásan, rogyadozó falakkal. A CUG emlékét azonban őrzik az egykori alkalmazottak, akiknek egy-két évtizedig ez az üzem volt nemcsak a munkahelye, hanem az összekovácsolódó közösség révén az életének fontos szakasza is.

Az EME megmentené a kolozsvári ipartörténeti emlékezetet

Az EME úgy döntött, hogy nem hagyja elveszni a hajdani kolozsvári ipar emlékeit, ezért interjúkat készítettek egykori üzemvezetőkkel, mérnökökkel, hajdani alkalmazottakkal– mondta kedden a találkozót vezető Bitay Enikő, az EME főtitkára. Az interjúk feldolgozása folyamatban van, a továbbiakban történészek, szociológusok munkája is szükséges, hogy teljessé tegyék a kolozsvári ipartörténetet.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mi köze az óriásfarkas „feltámasztásának” a virágvasárnaphoz?

Szántai János

A virágvasárnap bizonyos értelemben a nagyvárosi ember találkozása az istenséggel. Az óriásfarkasok genetikai újrateremtése pedig bizonyos értelemben istenséggé válás.

Kik ma az erősebb kutyák, avagy ki ért ma a politikához?

Varga László Edgár

A politika nyílt csatatérré változott, ahol az elveknek már nincs semmi keresnivalójuk. Jobb, ha ehhez hosszászokunk…

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ahol az évek során enyészetnek indult az ipar – a kolozsvári Sinterom (FOTÓRIPORT)

Sánta Miriám

Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Sólyom István

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Megtisztelő-e, hogy Crin Antonescu Székelyföldre látogatott, és ha igen, akkor miért nem?
Főtér

Megtisztelő-e, hogy Crin Antonescu Székelyföldre látogatott, és ha igen, akkor miért nem?

Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?

Meglepetés a szenátusban: átment a nyugdíjrendszer ügyében benyújtott indítvány
Krónika

Meglepetés a szenátusban: átment a nyugdíjrendszer ügyében benyújtott indítvány

A szenátus hétfőn 61 támogató és 59 elutasító szavazattal elfogadta a nyugdíjrendszer ügyében benyújtott egyszerű indítványt, amelyet a múlt héten nyújtottak be.

Az álkisebbségi ex-államelnök egész jól fest, amint sepri az utcát…
Főtér

Az álkisebbségi ex-államelnök egész jól fest, amint sepri az utcát…

… Romániában kezd divatba jönni a tereptárgymászás, mint politikai protestművészet… és megérkeztünk a kampányfinisbe, ahol a politikusok már tényleg nem riadnak vissza semmitől.

Román állampolgárok voltak a három halálesetet követelő magyarországi baleset áldozatai – videóval
Székelyhon

Román állampolgárok voltak a három halálesetet követelő magyarországi baleset áldozatai – videóval

Négyen utaztak az autóban az M1-es sztrádán vasárnap, hárman a helyszínen életüket veszítették, egyiküket pedig mentőhelikopterrel vitték kórházba a balesetet követően.

Fordulat a szülészetről eltűnt csecsemő ügyében: eladhatta 5000 lejért egyik újszülöttjét a kismama
Krónika

Fordulat a szülészetről eltűnt csecsemő ügyében: eladhatta 5000 lejért egyik újszülöttjét a kismama

Váratlan fordulatot hozott a bákói szülészetről eltűnt csecsemő ügye: igazságügyi források által kiszivárogtatott információk szerint a 19 éves fiatal nő még januárban megegyezett az ikrek anyjával, hogy 5000 lejért megveszi az egyik fiút.

Eltűnt csecsemő: ötezer lejért adhatta el az anya újszülött gyerekét a 19 éves nőnek
Székelyhon

Eltűnt csecsemő: ötezer lejért adhatta el az anya újszülött gyerekét a 19 éves nőnek

A bákói rendőrség őrizetbe vett egy 19 éves nőt, aki a múlt hétvégén elvitt egy újszülött csecsemőt a megyei kórházból. Az elsődleges nyomozási adatok szerint a nő azt állította, hogy megállapodott a baba anyjával arról, hogy a babát rá bízzák.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mi köze az óriásfarkas „feltámasztásának” a virágvasárnaphoz?

Szántai János

A virágvasárnap bizonyos értelemben a nagyvárosi ember találkozása az istenséggel. Az óriásfarkasok genetikai újrateremtése pedig bizonyos értelemben istenséggé válás.

Kik ma az erősebb kutyák, avagy ki ért ma a politikához?

Varga László Edgár

A politika nyílt csatatérré változott, ahol az elveknek már nincs semmi keresnivalójuk. Jobb, ha ehhez hosszászokunk…

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ahol az évek során enyészetnek indult az ipar – a kolozsvári Sinterom (FOTÓRIPORT)

Sánta Miriám

Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Sólyom István

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

// HIRDETÉS