// 2026. április 8., szerda // Dénes

Vásárhelyi kettős mérce

// HIRDETÉS

A Vatra Românească nevű szélsőségesen magyarellenes szervezet nyugodtan tüntethet Marosvásárhely főterén. Nem baj, hogy az állami hivatalokban való anyanyelvhasználat vagy a MOGYE magyar karai ellen demonstrál.

Kettős mérce alkalmazásának tekinthető a marosvásárhelyi önkormányzat döntése, amely révén engedélyezte a szélsőségesen magyarellenes Vatra Românească szervezetnek, hogy szerdán a város főterén tüntessen a magyar kisebbségi jogkövetelések ellen. A szervezet a tüntetést úgy hirdette meg, hogy azon az RMDSZ „aberráns" követelései - a közigazgatási magyar nyelvhasználat, magyar tagozat a marosvásárhelyi orvosi egyetemen (MOGYE),  a székely jelképek kifüggesztése - ellen akar tiltakozni, és azt követeli a miniszterelnöktől, hogy ne nevezzen ki RMDSZ-es prefektust a Maros megyei kormányhivatal élére.

Emlékezetes: a múlt hétfőn szintén a városba meghirdetett magyar autonómia-megmozdulás résztvevőitől az önkormányzat – a helyi rendőrség kezdeményezésére – megtagadta a jogot, hogy a székely vértanúk emlékművétől a főtérre menetelve adjanak hangot önrendelkezési törekvéseiknek. Az érv az volt, hogy a tavalyi megmozduláson románellenes jelszavakat skandáltak.

Ezzel szemben a soviniszta, programját teljes egészében a magyarellenességre építő Vatra Românească esetében semmilyen kifogásolni valót nem talált az önkormányzat. Annak a megtagadása az ország polgárai egy részétől, hogy anyanyelvét használhassa az állami hivatalokban, hogy saját nyelvén tanuljon a felsőoktatási intézményekben, hogy a saját jelképeit használhassa, vagy hogy a soraiból kikerülő személy állhasson egy megyei kormányhivatal élén, a jelek szerint nem tekinthető szélsőséges megnyilvánulásnak, így nyugodtan hirdethető.

Tény persze, hogy hivatalosan szólás- és véleményszabadság van, és bármennyire is visszatetsző, elvileg a vatrásoknak is jogukban áll – akár Marosvásárhely főterén is – hirdetni kirekesztő, soviniszta eszméiket. Viszont ugyanúgy jogában áll a magyar közösségnek is a város főterére vonulva autonómiát követelni. Az, hogy az önkormányzat most a Vatra valóban szélsőséges rendezvényét gond nélkül engedélyezi a központban, annak a bizonyítéka, hogy csupán ürügy volt a magyar felvonulás elleni, szélsőségességről szóló érv. Az ugyanis egy kalap alá vette a tavalyi rendezvény összes résztvevőjét, és néhány bekiabáló jelszavai alapján bélyegezte meg az egész megmozdulást, amelynek a deklarált hivatalos célja nem a románellenes vélemények hangoztatása volt, csupán az autonómiaigények kifejezésre juttatása. (Azért, hogy a tiltás ellenére is megtartott idei meneten végül dulakodásra is sor került néhány, a tömeghez hozzácsapódott magyar szélsőséges és a rendfenntartó erők között, a saját rendezvényük megfelelő biztosításáról, a szélsőséges elemek távol tartásáról hiányosan gondoskodó szervezők mellett ugyanúgy terheli a tiltásával az etnikai feszültséget csak tovább gerjesztő, a tűzre olajat öntő önkormányzatot is).

A Vatra-tüntetés engedélyezésének súlyosságát külön kiemeli, hogy a megmozdulást az 1990-es magyarellenes pogrom, a „fekete március” évfordulójára időzítették.
Mindezek alapján megállapítható: az illetékes hatóságok nem azonos mércét alkalmazva döntöttek az autonómiatüntetés és a román szélsőségesek főtéri megmozdulásának engedélyezéséről. Ez pedig a legkevésbé sem szolgálja a magyarok és románok közötti békés együttélést – sem Marosvásárhelyen, sem Erdély és a Partium többi településén.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát
Főtér

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát

A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…

„Ha valami változik, majd szólok”. Kelemen Hunor a Fidesz támogatásáról, az országgyűlési választások tétjéről
Krónika

„Ha valami változik, majd szólok”. Kelemen Hunor a Fidesz támogatásáról, az országgyűlési választások tétjéről

Kelemen Hunor szerint az anyaországban 2010 óta megvalósult nemzetpolitikai paradigmaváltásra vezethető vissza, hogy az RMDSZ az idei országgyűlési választáson is a Fidesz-KDNP pártszövetséget támogatja.

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?
Főtér

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön
Székelyhon

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön

Locsolásból hazatartva az utcán adott hangot politikai nézeteinek egy sepsiszentgyörgyi fiatal, akit a Sepsi OSK vezetőségi tagjai bántalmazhattak.

Trump elutasította a meghívást, kihagyja a bukaresti B9-csúcsot
Krónika

Trump elutasította a meghívást, kihagyja a bukaresti B9-csúcsot

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke elutasította a meghívást, hogy májusban Romániába látogasson a NATO-csúcstalálkozóra – írja a Mediafax hírügynökség.

Ahol húsvétvasárnap reggel ezrek énekelik együtt a magyar és a székely himnuszt – videó
Székelyhon

Ahol húsvétvasárnap reggel ezrek énekelik együtt a magyar és a székely himnuszt – videó

A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS