Várad-központú számot adott ki a BBC History

A BBC History egy 12 részes sorozatot indított, mely révén a történelmi Magyarország fontos városainak múltjába és jelenébe nyújt betekintést, elsőként éppen Nagyváradéba. A tetszetős, gazdagon illusztrált lapot a magyar kultúra napjának előestjén, az Ady Endre Emlékmúzeumban mutatták be. Papp Gábor főszerkesztőt, valamint a váradi szerzőket Kőrössy P. József kérdezte.

A világtörténelmi magazin magyar változata 17–18 ezer példányszámban jelenik meg, és elsősorban az angol nyelvű anyalap tartalmainak magyar fordításából, valamint hazai jeles szerzők írásaiból áll össze – derült ki Papp Gábor beszámolójából. A főszerkesztő elmondta: a lap erőssége, hogy rangos magyar történészeket nyert meg magának, akik rendszeresen írnak a lapba. Szigorú alapelvek mentén szerkesztik a folyóiratot, különösen ügyelve arra, hogy csakis mértéktartó szakmai nézeteknek biztosítsanak megjelenést. Az erős társadalmi megosztottság ugyanis a történelem felfogásában még inkább megmutatkozik, ezért odafigyelnek, hogy senkinek az érzékenységét se sértsék meg. Papp Gábor a Nagyvárad-központú lapszámról elmondta: nem készültek arra, hogy ilyen nagy terjedelemben mutassák be a várost, de rendkívül színvonalas írásokat és értékes korabeli fotókat kaptak a szerzőktől, melyek megjelentetéséről nem tudtak lemondani.

A szerzők közül Szilágyi Aladár kapott elsőként szót, aki Várad Trianon utáni éveiről írt a lapba. Mint mondta, kisebb szegmenseket ragadott ki az eseményekben gazdag időszakból. Ilyen például az úgynevezett harag napja 1927. december 6-án, amikor mintegy háromezer szélsőjobbos érkezett a városba a román egyetemi hallgatók kongresszusára. A legionárius fiatalok feldúlták a várost, kirakatokat törtek be, több polgárt fizikailag is bántalmaztak. A román sajtó, de az ügyészség is megpróbálta elkenni az ügyet. Írásában Szilágyi arról is ír, hogy a béketárgyalásokon milyen fontos alapot képezett az Arad–Nagyvárad–Szatmár közötti vasútvonal.

Szűcs László a Várad folyóirat és az Erdélyi Riport főszerkesztője a lapbemutatón Várad magyar és román kulturális identitásáról beszélt, mely egymással párhuzamosan található meg a városban. Erről szól ugyanis Nagyvárad: kettő az egyben című írása. Véleménye szerint a nagyváradi magyarság „egy nagyvárosban élő kisváros”, kettő az egyben, akárcsak az instant kávé. Ha a kultúra iránti affinitást nézzük, akkor még kisebb közösségről beszélünk, miközben úgy élünk, mintha nagyvárosban élnénk – vélekedett Szűcs, aki szerint Várad folyamatosan a múltba révedezik, nem vesz tudomást a kortárs törekvésekről, az irodalom mintha Adyval véget érne. Meglátása szerint a jelen értékeire kellene jobban odafigyelni, és meg kell találni azokat a kapcsolódási pontokat, melyek még a 80-as években megvoltak a román–magyar kulturális életben.

Kormányos László a török hódítás, illetve a három részre szakadt ország korát idézi fel írásában, többek között azt, hogyan lett a mohácsi csata után Nagyvárad királyi székhely. A történész írásai egy nagyszabású – mintegy hatszáz oldalas – képes krónika részét képezik, amelyen 2008 óta dolgozik. Megtudhattuk: rengeteg feltáratlan történelmi tény köthető Váradhoz. Kevesen tudják például, hogy az orvosi vagy a filozófiai nyelv magyarítója nagyváradi születésű. Az ehhez hasonló információkat rövid írások formájában fűzi egybe a várhatóan egy-két éven belül elkészülő kötet. Felmerült, hogy román nyelven is kiadják, de Kormányos szerint egy magyar város magyar története nem érdekli a román olvasóközönséget.

Végül Péter I. Zoltán Várad kulturális életét bemutató írásáról esett szó, mely a 19–20. század fordulójának időszakát eleveníti fel, különös tekintettel a kávéházi életre. Sok anekdota fűződik a korszakhoz, kiváltképpen Adyhoz és a Holnaposok irodalmi csoporthoz. Írása címének magyarázataként Péter I. Zoltán ismertetett egy ilyen anekdotát, miszerint egy átmulatott éjszaka után Ady Endre jegyezte meg: „Mi már nem is holnaposok vagyunk, hanem másnaposok”. 

A lapbemutató végén Szabó Ödön szenátor mondott köszönetet a BBC History főszerkesztőjének és a szerzőknek, hogy Nagyvárad általuk több ezer olvasóhoz „bekopoghatott”.  

A BBC History Várad-központú számát gyorsan elkapkodták a lapbemutatón, de Kőrössi ígérete szerint jövő héttől az Illyés Gyula Könyvesboltban is megtalálható lesz. 

Fotó: Mészáros Tímea