Nagyot nő az infláció augusztusban – pénteki hírek

A kormány mai ülésén elfogadta azt a rendeletet, amely újraindítja a kommunista időszakban elkobzott ingatlanok tulajdonosainak kártérítési eljárásait, amelyek az Alkotmánybíróság 2025. februári döntése miatt leálltak – írja az Economedia Alexandru Nazare pénzügyminiszter bejelentését követően.

Ez megszüntette a jogi keretet a kártérítések értékeléséhez azokban az esetekben, amikor az ingatlanok már nem adhatók vissza természetes módon. Eddig a kártérítés összege attól függött, hogy a vagyontárgyat a lefoglaláskor hogyan használták.

A jogszabályi módosítások a következők: a kártérítés kiszámítása a közjegyzői táblázat és a korrekciós együtthatók (elhelyezkedés, állapot, jogi helyzet) alapján történik, az EJEB szerint – függetlenül attól, hogy az ingatlant a kisajátításkor hogyan használták (pl. lakóingatlan, beépített terület stb.). Továbbá bevezetik a rugalmas fizetési lehetőségeket (7 éves részletfizetés 5 helyett vagy egyszeri 40%-os fizetés azok számára, akik lemondanak a részletfizetésről), és csökkentik a jogvitákat és a spekulációt.

Minden intézmény jelenteni fogja ezeknek az ügyeknek az állását, hogy egy egységes országos adatbázis jöhessen létre, ezzel elkerülik a szankciókat és a nemzetközi pereket azáltal, hogy a jogi keretet harmonizálják az emberi jogokra vonatkozó európai szabványokkal.

A 2013–2025 közötti időszakban a román állam 23,2 milliárd lej kártérítést állapított meg 67 500 ügyben, ebből 16,1 milliárd lejt már kifizettek, 7,5 milliárd lejt pedig 2029-ig részletekben fognak. 2021 után az átlagos kártérítési összeg 160%-kal nőtt egy-egy ügyben.

Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter szerint az állami kórházak vezetői kötelesek lesznek a kórház honlapján egyértelmű adatokat közzétenni a kórház orvosi, gazdasági és adminisztratív tevékenységéről, beleértve a saját és az osztályvezetők teljesítménymutatóit is – hivatkozik a News.ro a miniszter pénteki Facebook-bejegyzésére.

Ez alapján nyilvánosságra kerülnek az egyéb intézményekbe történő áthelyezések száma, az egyes szakterületeken nyújtott szolgáltatások, a közbeszerzési szerződések, valamint a betegek elégedettségére vonatkozó mutatók.Ezek a teljesítménymutatók nem csak papíron szereplő számok lesznek, hanem olyan eszközök, amelyekkel objektíven lehet majd értékelni minden vezetőség munkáját.

„Ha jobb kórházakat akarunk, pontosan tudnunk kell, ki végzi jól a munkáját, és ki nem. Az intézkedések középpontjában a beteg áll. A betegeket meg kell hallgatni, és kórházi tapasztalataiknak valódi szerepet kell játszaniuk a vezetés és az orvosi csapatok értékelésében. Visszajelzéseik konkrét kritériumokká válnak a teljesítmény mérésében” – mutatott rá Rogobete.

A Román Nemzeti Bank (BNR) bejelentette, hogy az infláció jelentősen emelkedni fog a harmadik negyedévben, két fő tényező hatására: az áramárak felső határának megszűnése, valamint az áfa és a jövedéki adók emelése 2025. augusztus 1-jétől – írja a spotmedia.ro.

A BNR jelentése szerint ezt a növekedést a következő negyedévekben viszonylag lassú inflációs csökkenés követi. A BNR csak 2026 harmadik negyedévében számít az infláció jelentős csökkenésére, amikor a két említett „sokk” hatása megszűnik. Hosszabb távon a csökkenés várhatóan folytatódik, amit a kormány 2025 augusztusától bevezetett megszorító intézkedései is ösztönöznek.

Arra figyelmeztetnek, hogy továbbra is jelentős kockázatok állnak fenn, amelyek hatással lehetnek az infláció és a gazdaság alakulására: ezek között szerepel az ukrajnai háború, a közel-keleti feszültségek, a globális kereskedelmi viták és a költségvetési konszolidáció folytatásával kapcsolatos bizonytalanságok.

A központi bank hangsúlyozza az európai források – különösen a Next Generation EU programból származó források – bevonásának fontosságát a szigorú fiskális intézkedések és a nehéz geopolitikai helyzet hatásainak ellensúlyozása érdekében. További részletek itt.