Megáll az ész: viperákkal szelfiznek az emberek a hegyekben – hírek pénteken

Oana Țoiu külügyminiszter felszólította a tulceai városházát, hogy távolítsák el az orosz nemzeti zászlót egy, a város tulajdonában levő épület elől, mivel elfogadhatatlan, hogy a hivatalos intézmények kihelyezzék egy agresszor állam lobogóját.

Tulcea városközpontjában, a szépművészeti múzeum épülete mellett legalább tíz hónapja lobog árbócon az orosz zászló, Törökország, Görögország, Ukrajna és Románia nemzeti lobogói, valamint a csillagos EU-zászló mellett – írta a Libertatea. A zászlókat egy 2007–2013-as regionális fejlesztési program keretében helyezték el, két középület felújítása kapcsán. A projekt célja a város turisztikai vonzerejének javítása volt, tekintettel Dobrudzsa többnemzetiségű és multikulturális jellegére – magyarázta Paul Tocanie, a tulceai múzeum képviselője. A program keretében egy közeli parkban az említett országok jeles személyiségeinek mellszobrát is felállították.

Dobrudzsában ugyanis lipován orosz, görög és ukrán közösségek is élnek, a program futása idején pedig az Európai Unió bátorította a helyi közösségek hozzájárulását a kulturális örökség gyarapításához.

Ștefan Ilie, Tulcea polgármestere azt mondta pénteken a Digi24 televízióban, hogy az orosz zászlót eltávolították, erről pedig tájékoztatták a külügyminisztériumot is.

Emil Gânj, a Maros megyei Mezőméhesen július 8-án történt brutális gyilkosság gyanúsítottja azóta is szökésben van. A 37 éves férfit azzal gyanúsítják, hogy megölte 23 éves barátnőjét, majd rágyújtotta a házat. A nő elszenesedett testét megtalálta a rendőrség a helyszínen.

A gyanúsítottat azonosítása után rögtön keresni kezdték a hatóságok, de közel egy hónap után sem sikerült a nyomára akadniuk. A hatóságok 5000 eurós nyomravezetői díjat is kitűztek, és nagy erőket vetettek be a keresésben, de ez sem segített Emil Gânj megtalálásában.

Az Europol rendőrszakszervezet szerint most az országos rendőr-főkapitányság egy videókonferencián arra kérte a rendőröket, hogy a környezetükből, ismerőseik közül toborozzanak természetjáró, túrázást vagy vadászatot kedvelő önkénteseket, akik képesek nehéz terepen, akár éjszaka is, hosszú keresésekben részt venni Maros megye területén.

A szakszervezet Facebook-oldalán arra céloz, hogy a rendőrség spórolna az önkéntesekkel, ugyanis ezt a munkát nem fizetnék meg, a gyanúsított keresése pedig naponta több százezer eurót emészt fel.

A rendőrség cáfolta az Europol híreszteléseit. Az országos rendőr-főkapitányság pénteki közleményében leszögezte: hamisak azok az információk, amelyek szerint civil önkénteseket keresnének Maros megyei keresőakciókra. „A keresésben kizárólag rendőrök és erre szakosodott más erők vesznek részt” – közölte az országos rendőrség.

A természet lágy ölén mászkáló homo telephonicus egyik fő tevékenysége a fotózás és a szelfizés. A hegyimentők meghökkentő tapasztalatai szerint a turisták újabban nem csak a tájat fényképezik, hanem mérges kígyókkal is szelfizni próbálnak.

Ovidiu Bodean, a Hunyad megyei hegyimentő szolgálat vezetője pénteken arról beszélt az Agerpresnek, hogy az utóbbi években az összes retyezáti viperamarás áldozatai olyan emberek, akik nem a lábukon sebesültek meg, ahogy az logikus lenne, hanem a kezükön.

Ami nem azt jelenti, hogy az emberek a kezükön járnak – egyetlen észszerű magyarázat az, hogy meg akarják fogni a viperákat, hogy aztán közelről fotózkodjanak vele. Csakhogy ilyenkor a kígyó, amely vadállat, marással válaszol – magyarázta Bodean.

A hegyimentő szakember azt tanácsolja, hogy a természetben járva az emberek hagyján békén a viperákat, a kígyók ugyanis csak akkor védekeznek marással, ha a ember zaklatja őket vagy rájuk lép. Azt is elmondta, hogy a túrázók és kirándulók által kedvelt Retyezátban, a Zsil-völgyében, Herkules-fürdő környékén, de a szintén népszerű Dévai vár dombján is lehet viperával találkozni, főleg a napsütötte, sziklás helyeken, ahol a hüllők napoznak.

Bodean egy másik aggasztó jelenségre is felhívta a figyelmet. A juhászok ugyanis már nem a hagyományos juhászkutyákat tartják a nyáj őrzésére, hanem igen nagy termetű és nehezen uralható fajtákat, kangált vagy kaukázusit.

Ennek pedig az az eredménye, hogy a juhászok nem tudják megfelelően kezelni ezeket a kutyákat, amelyek rátámadnak a turistákra. Veszélyesebbek, mint a medve – mondta a szakember –, mivel falkában támadnak és ilyenkor igen nehéz védekezni. Jobb lenne, ha a juhászok visszatérnének a hagyományos kutyákhoz, amelyeket nem támadásra, hanem a nyáj és az esztena őrzésére tenyésztettek ki – tette hozzá.