// 2024. november 25., hétfő // Katalin
Kolozsvár

Utcára a fákért országszerte

// HIRDETÉS

44 városban tüntetnek ma az erdőkért és főként a masszív erdőirtás ellen. Szép idő lesz, csatlakozz!

Legalább 44 hazai és külföldi városban szerveznek ma tüntetéseket a túlzott fakivágások és az illegális erdőirtások ellen. A Facebookon eddig 29 romániai és 15 európai városban jelentettek be tüntetést, sőt egyet a tengerentúlon is, Torontóban.

Mi több, végre székelyföldi városok is csatlakoznak az országos megmozduláshoz: utcára vonulnak Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is. Itt összesítik a városokat, ahol eddig tüntetéseket jelentettek be mára. 

 

A meghirdetett eseményeken eddig több mint 20 ezren jelezték, hogy résztvesznek: Bukarestben tízezren, Kolozsváron több mint négyezren, Nagyváradon kétezren, Brassóban 1300-an, Sepsiszentgyörgyön és Nagyszebenben 700-an, Csíkszeredában majdnem százan, Temesváron 400-an.

 

A felhívások szövegében szerepel, hogy Románia néhány év alatt kevesebb mint fele annyi erdővel maradt, mint amennyivel 1989-ben rendelkezett, ráadásul itt található az érintetlen erdők fele az Európai Unióban.

 

A tüntetéseket civilek szervezik, és azt szeretnék, hogy a pártok tartsák magukat távol a megmozdulásoktól: nem látnak szívesen semmilyen párt vagy más politikai alakulat jelképét.

 

 

Stop Masacrului!

9 MAI ! (Imagini filmate in zonele Măguri-Răcătău, Blăjoaia, Sebeș-Alba.)

Posted by Habar Studio on Thursday, May 7, 2015

 

Az erdőirtás eddig is szerepelt a civil társadalmat aggasztó kérdések között, megakadályozása rendszeresen megjelent a 2013-ban Verespatakért tüntetők követelései között.

Az utolsó csepp

a tüntetéseket kiváltó pohárban két történés a közelmúltban: az egyik annak a lelepleződése, hogy a Holzindustrie Schweighofer környezetvédelmi engedély nélkül beindította a rétyi deszkaüzemét, a másik pedig az, hogy Klaus Johannis jóváhagyás helyett visszaküldte a parlamentnek az erdőtörvénykönyvet módosító törvényt.

 

Ráadásul a visszaküldés indoka ugyanaz, amiért a Holzindustrie Schweighofer fafeldolgozó is megfenyegette a kormányt, hogy nemzetközi döntőbíróság elé citálja. Johannis és az osztrák tulajdonú fafeldolgozó is azt kéri, hogy a képviselők vegyék ki az új törvényből azt az előírást, amely 30 százalékban maximalizálja az egy vállalat által feldolgozható fafajtát. A Schweighofer ugyanis főleg fenyőféléket dolgoz fel. Itt lehet aláírni azt a petíciót, amelyet a képviselőknek küldenek el a 30%-os kvóta megtartásáért.

 

Nemrég került nyilvánosságra több olyan felvétel is, amely bizonyítja, hogy a Schweighofer kész illegálisan vágott fát is átvenni, akár nemzeti parkokból is, sőt bónusszal jutalmazza, ha az eladó a szerződésben rögzített mennyiségen felül szállít hozzá rönköket.

 

 

Tervezett transzparens a mai tüntetésre

 

Az ősszel beindult erdőradar programban több mint 7000 faszállítmányt jelentettek a közutakon közlekedők, ebből több mint kétezer esetben a szállítmány nem volt hivatalos: a szállítmányozók nem vezették be a szállítmányt a digitális rendszerbe, ami törvényellenes. Ezek közül viszont eddig csak 2 esetben indult büntetőeljárás.

 

A civil társadalom nehezményezi azt is, hogy míg a legnagyobb hazai erdőtulajdonos, az állami Romsilva 2013-ban csak egymilllió eurós profitot tudott termelni az erdőkivágásokból, addig a Schweighofer szinte 100 millió eurós profitot jelentett arra az évre. 

 

És ugyan azzal henceg, hogy 25 millió eurót fizetett be a román költségvetésbe, és többezer embernek ad munkát, de a vállalat alapvetően csak deszkát készít, és azt óriási mennyiségben értékesíti külföldön. A nagy mennyiség miatt olyan áron vásárolja fel a rönkfát, hogy azzal a hazai kis- és középvállalkozók nem tudnak versenyezni, ezért becslések szerint ezeknél 50 ezer munkahely szűnt meg. A kis- és közepes fafeldolgozók pedig nem deszkaként értékesítették a fát, hanem többségük bútort készített, vagyis jóval nagyobb volt a termék itthon előállított hozzáadott értéke, és kevesebb fát használtak fel, mint a zömében deszkában utazó Schweighofer.

 

Becslések szerint Romániában óránként több mint 3 hektár erdőt vágnak ki, ebből 1,8 hektárnyit illegálisan. Ha az erdőirtások ebben az ütemben folytatódnak a következő években is, öt-tíz év múlva megszűnik az erdőkérdés Romániában.

 

A zöld szervezetek tíz pontban foglalták össze

a mai tüntetések követeléseit:

  1. Állítsák le az illegális erdőkivágásokat.
  2. Tegyék hatékonyabbá az erdőradart.
  3. Védjék hatékonyabban az érintetlen erdőket és a nemzeti parkokat.
  4. Indítsák be az erdőkitermelés eddig blokkolt korrupciós ügyeit.
  5. Erősítsék meg az erdőgazdálkodást ellenőrző intézményeket.
  6. Dolgozzák ki az országos erdőgazdálkodási stratégiát, finanszírozzák az Újraültetési Országos Programot.
  7. Hozzanak monopolellenes intézkedéseket a faiparban, támogassák azt, hogy a faértékesítés a helyi közösségek fenntartható fejlődését szolgálja.
  8. Kompenzálják a védett vagy Natura 2000-es területekhez tartozó erdők tulajdonosait.
  9. Támogassák az erdőgazdálkodást azért, hogy egyensúlyba kerülhessen a természetvédelem és az erdőkitermelés.
  10. Állítsák le a vadászati törvény folyamatban lévő módosítását az állatvilág és a tulajdonjog védelmében.

 

Ezekről a pontokról bővebben az alábbi linken lehet olvasni.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS