Trianon-túlélésből jeles

A magyar nemzet büszke lehet arra, hogy túlélte Trianont - hangsúlyozta Semjén Zsolt a nemzeti összetartozás napján, szerdán a fővárosi Magyarság Házában. A nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter ünnepi beszédében azt mondta, június 4-e a gyásznak, az emlékezésnek, a tanulságok levonásának és a büszkeségnek a napja.  

Gyász, mert 1541, a régi magyar történelmi Magyarország összeomlása óta nem érte akkora tragédia a nemzetet, mint Trianonnal. A kormányfő helyettese ahhoz az emberhez hasonlította az országot, mint akinek mindkét lábát és a mindkét kezét levágták. Semjén Zsolt szerint az egyes nemzetrészek és az ott élő egyes emberek és családok története is a gyászról tanúskodik, hiszen sok millió honfitársunkat gyilkoltak meg, üldöztek el szülőföldjéről, vittek munkatáborokba, vették el vagyonát, vagy nyomorítottak meg, csak azért mert magyarnak született.

Az emlékezés napja is egyúttal június 4-e, hiszen történelmünk egyik legnagyobb tragédiájára nem emlékezni nemzeti öngyilkosság lenne - mutatott rá. Kiemelte: évtizedeken keresztül nem lehetett a Trianon szót kiejteni, és nem lehetett az elszakított nemzetrészekről, területekről beszélni. Ennek következményeként tudta be, hogy még a rendszerváltás után is lerománozták az erdélyi magyarságot és ukránozták a kárpátaljai magyarokat.

Itt az ideje, hogy saját magunkban tudatosítsuk és világgá kiáltsuk azt az igazságtalanságot, ami akkor történt, ezt ugyanis rajtunk kívül senki nem teszi meg - jelentette ki Semjén Zsolt, aki szerint itt az ideje, hogy egy olyan „magyar emlékhelyet építsünk" amely emléket állít minden magyar szenvedésnek.
Tanulságként említette, hogy Trianon nem volt szükségszerű. Bekövetkeztének alapvetően többek között az volt az oka, hogy a nemzet nem volt egységes. A magyar hadsereg még képes lett volna az ország határait védeni, de Budapestről szétverték - mondta, majd Linder Béla akkor hadügyminiszter szavait idézte, miszerint „nem akarok több katonát látni." Semjén Zsolt szerint az etnikai határok megvédhetők lettek volna, de az országot, a magyar önbecsülést a nemzet iránt érzéketlen csoportok belülről szétverték.
A nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter rögzítette: nem sok nemzet van, amelyik egy ilyen csapás után megmarad. Politikai és gazdasági csoda,amit gróf Bethlen István tett, ahogy néhány év alatt talpra állították az országot. A magyar nemzet büszke lehet arra, hogy túlélte Trianont - mondta.

Hozzátette:  büszkék lehetünk azokra a hőseinkre, akik határokon túl sokszor a legnehezebb helyzetben kitartottak a magyarságuk mellett kockáztatva nemegyszer az életüket, egzisztenciájukat, szabadságukat, jövőjüket.

Ez a büszkeség jogosít fel és kötelez arra, hogy azért is megmaradjunk - jelentette ki Semjén Zsolt, aki szerint a nemzet teljességében csak akkor tud megmaradni, ha minden nemzetrésze megmarad.

Felidézte az országgyűlés döntését is négy évvel ezelőtt a honosításról, ami lehetővé tette a nemzet közjogi egyesítését. Ez az egyetlen lehetséges válasz Trianonra - mondta, hozzátéve: széttéphették az országhatárokat, üldözhettek és üldözhetnek minket, de a nemzet nyelvében, kultúrájában, történelmében mindig is egységes volt.

Rámutatott: az új Országgyűlés már az egyetemes magyarságé, abban minden magyar politikai akarata megjelenik, éljen bárhol a világon.
Semjén Zsolt végül kijelentette: az a küldetésük, hogy a történelem színe előtt csakazértis megmaradjunk".