// 2026. szeptember 2., szerda // Rebeka, Dorina

Torockótól Kolozsvárig izzanak a színek

// HIRDETÉS

Dóczyné Berde Amál vibráló festményein, amelyeket 40 évi hanyagolás után a Kolozsvári Magyar Napok hoz vissza a köztudatunkba.

Erőteljesen bukkannak fel a művészettörténészi fumigálás és közösségi ignorancia homályából Dóczyné Berde Amál festményei, és tovább izmosítják az idei Kolozsvári Magyar Napok hihetetlenül erős képzőművészeti felhozatalát – derült ki szombat délután az erdélyi művész képeiből nyílt kiállítás megnyitóján. 

 

Gyakorlatilag ezekkel a szavakkal gyakorolt önkritikát is Székely Sebestyén György művészettörténész, galériatulajdonos, műkereskedő, aki mindhárom minőségében egyre gyakrabban találkozik a huszadik század első hét évtizedében alkotó Berde Amál képeivel. A festményeken pedig különféle érdekességekre bukkant és egy olyan általános vitalitásra, amely csak azért meglepő, mert eddig nem ismertük – mondta a művészetkritikus.

 

Pedig több minden is predesztinálta volna a művészt a lokális hírnévre: nagyon elismerő sajtókrónikákban részesült, az 1920-as években gyakorlatilag együtt emlegették Nagy Imrével, majd az egyik legnagyobb erdélyi életművet hozta létre a festészetben, ami akkoriban egyáltalán nem volt magától értetődő.

 

 

A kolozsvári gettó vidéke

 

A most szétfoszlani látszó felejtés egyik lehetséges oka Székely szerint az, hogy a Berde Amál életében (1886-1976) gyakorlatilag egyeduralkodó képzőművészeti szemlélet, a modernizmus nem igazán vett tudomást a népi kultúráról, amely viszont hangsúlyosan megjelenik Berde Amál képein a vidéki tájak, életjelenetek és népviselet formájában – kvázi expresszionista erővel. 

 

A hanyagolás másik okaként a Quadro galéria tulajdonosa azt az egyszerű tényt említette, hogy Berde Amál nő. És ha nő, akkor már eleve nem kapott akkora figyelmet, mint az azóta kanonizált férfi kortársai. Mindez annak ellenére történt így, hogy aki eddig méltatta, szinte mindig képeinek erőteljességét emelte ki, mivel az általános elvárás a női látásmóddal szemben az volt, hogy az legyen inkább lírai.

 

Eközben Dóczyné Berde Amál négy szerepben is kiemelkedő teljesítményt nyújtott: egyszerre volt feleség, anya, tanító és művész, sőt néprajzi tárgyú írásokat is publikált. A tanítóképző elvégzése és házasságkötése után kezdett komolyabb művészeti tanulmányokat folytatni, e célból sokat utazott külföldre. De London és München után nagybányai mesterektől is tanult, 1930-ban pedig Kolozsváron telepedett le. 

 

Mostani tárlatát szorgalmazó Gergely Erzsébet mondta el róla, hogy a Kányafői úton szeretett festeni, és még utolsó éveiben is lejárt kolozsvári lakásából, hogy saját kezűleg mérje meg az árnyék hosszát.

 

 

Kerekesszékben Berde Amál lánya, Gál Ferencné Dóczy Aglent, aki 96 évesen jött el Debrecenből édesanyja tárlatára. Mellette Gergely Erzsébet, Székely Sebestyén György kurátor, Iakob Attila kiállítási biztos, a mikrofonnál pedig épp Szász Alpár Zoltán tolmácsol | Fotók: Szabó Tünde

 

A főleg magyarországi magángyűjteményekből történt merítésből összeállt tárlat augusztus 27-ig látogatható a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban. Látogatni nemcsak azért érdemes, mert rengeteg emblematikus helyszínt festett meg Kolozsvárról (a Farkas utcai református templom például többféle szögben és fényben is feltűnik), hanem mert Berde Amál izgalmas társadalmi környezete is megjelenik, ahol a nemesi, polgári és értelmiség szerepkörök még eléggé átfedték egymást, értékelte Székely Sebestyén György.

 

A kiállítás megnyitója előtt konferenciával idézték fel Dóczy Berde Amál festőművész, húga, Berde Mária író, költő és édesapjuk, Berde Sándor lelkész, teológus emlékét ugyancsak a Bánffy-palotában, a kánikulában és csukott ablaknál szaunává vált Tonitza-teremben. Ezzel együtt közel száz ember volt kíváncsi Gaál György kolozsvári helytörténész előadására a Berde családról, Dávid Gyula irodalomtörténész dolgozatára Berde Mária írói pályájáról és teljesítményéről, amelyet Szebeni Zsuzsa olvasott fel. Berde Mária néhány – többek között az édesapjáról szóló – versét Vindis Andrea színművész adta elő.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal

Sánta Miriám

Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.

Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták

Sólyom István

Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
Főtér

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Borboly Csaba fenyegetőzik és azt ígéri, kitálal: „Minden fel van jegyezve”
Krónika

Borboly Csaba fenyegetőzik és azt ígéri, kitálal: „Minden fel van jegyezve”

Újabb szintre lépett a Hargita megyei RMDSZ-en belül és azon kívül is egyre több szereplőt érintő közéleti konfliktus. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke külföldi útjáról közzétett videójában azt üzente: dokumentumokkal fog előállni.

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Főtér

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

„Szégyellje magát!” – egymásnak feszült Bíró és Borboly a megyei tanács ülésén
Székelyhon

„Szégyellje magát!” – egymásnak feszült Bíró és Borboly a megyei tanács ülésén

Nyílt vitában zördült össze Bíró Barna Botond, a Hargita megyei tanács elnöke és Borboly Csaba, a képviselő-testület alelnöke a megyei önkormányzat hétfői ülésén a nemrég lezárult büntetőper kapcsán. Mindkettő bocsánatkérést vár a másiktól.

Börtönt, milliós károkozást vág egymás fejéhez Borboly Csaba és Bíró Barna Botond
Krónika

Börtönt, milliós károkozást vág egymás fejéhez Borboly Csaba és Bíró Barna Botond

Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.

Este nyolctól hajnali négyig futószalagon buktak le az ittas sofőrök
Székelyhon

Este nyolctól hajnali négyig futószalagon buktak le az ittas sofőrök

Csaknem kétszáz ittas gépjárművezetőt szűrtek ki a közlekedési rendőrök az elmúlt két éjszaka egy országos ellenőrző akció során. További tizenhat sofőrnél tiltott szerek fogyasztását mutattak ki a tesztek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal

Sánta Miriám

Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.

Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták

Sólyom István

Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS