// 2025. december 20., szombat // Teofil

Torockótól Kolozsvárig izzanak a színek

// HIRDETÉS

Dóczyné Berde Amál vibráló festményein, amelyeket 40 évi hanyagolás után a Kolozsvári Magyar Napok hoz vissza a köztudatunkba.

Erőteljesen bukkannak fel a művészettörténészi fumigálás és közösségi ignorancia homályából Dóczyné Berde Amál festményei, és tovább izmosítják az idei Kolozsvári Magyar Napok hihetetlenül erős képzőművészeti felhozatalát – derült ki szombat délután az erdélyi művész képeiből nyílt kiállítás megnyitóján. 

 

Gyakorlatilag ezekkel a szavakkal gyakorolt önkritikát is Székely Sebestyén György művészettörténész, galériatulajdonos, műkereskedő, aki mindhárom minőségében egyre gyakrabban találkozik a huszadik század első hét évtizedében alkotó Berde Amál képeivel. A festményeken pedig különféle érdekességekre bukkant és egy olyan általános vitalitásra, amely csak azért meglepő, mert eddig nem ismertük – mondta a művészetkritikus.

 

Pedig több minden is predesztinálta volna a művészt a lokális hírnévre: nagyon elismerő sajtókrónikákban részesült, az 1920-as években gyakorlatilag együtt emlegették Nagy Imrével, majd az egyik legnagyobb erdélyi életművet hozta létre a festészetben, ami akkoriban egyáltalán nem volt magától értetődő.

 

 

A kolozsvári gettó vidéke

 

A most szétfoszlani látszó felejtés egyik lehetséges oka Székely szerint az, hogy a Berde Amál életében (1886-1976) gyakorlatilag egyeduralkodó képzőművészeti szemlélet, a modernizmus nem igazán vett tudomást a népi kultúráról, amely viszont hangsúlyosan megjelenik Berde Amál képein a vidéki tájak, életjelenetek és népviselet formájában – kvázi expresszionista erővel. 

 

A hanyagolás másik okaként a Quadro galéria tulajdonosa azt az egyszerű tényt említette, hogy Berde Amál nő. És ha nő, akkor már eleve nem kapott akkora figyelmet, mint az azóta kanonizált férfi kortársai. Mindez annak ellenére történt így, hogy aki eddig méltatta, szinte mindig képeinek erőteljességét emelte ki, mivel az általános elvárás a női látásmóddal szemben az volt, hogy az legyen inkább lírai.

 

Eközben Dóczyné Berde Amál négy szerepben is kiemelkedő teljesítményt nyújtott: egyszerre volt feleség, anya, tanító és művész, sőt néprajzi tárgyú írásokat is publikált. A tanítóképző elvégzése és házasságkötése után kezdett komolyabb művészeti tanulmányokat folytatni, e célból sokat utazott külföldre. De London és München után nagybányai mesterektől is tanult, 1930-ban pedig Kolozsváron telepedett le. 

 

Mostani tárlatát szorgalmazó Gergely Erzsébet mondta el róla, hogy a Kányafői úton szeretett festeni, és még utolsó éveiben is lejárt kolozsvári lakásából, hogy saját kezűleg mérje meg az árnyék hosszát.

 

 

Kerekesszékben Berde Amál lánya, Gál Ferencné Dóczy Aglent, aki 96 évesen jött el Debrecenből édesanyja tárlatára. Mellette Gergely Erzsébet, Székely Sebestyén György kurátor, Iakob Attila kiállítási biztos, a mikrofonnál pedig épp Szász Alpár Zoltán tolmácsol | Fotók: Szabó Tünde

 

A főleg magyarországi magángyűjteményekből történt merítésből összeállt tárlat augusztus 27-ig látogatható a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban. Látogatni nemcsak azért érdemes, mert rengeteg emblematikus helyszínt festett meg Kolozsvárról (a Farkas utcai református templom például többféle szögben és fényben is feltűnik), hanem mert Berde Amál izgalmas társadalmi környezete is megjelenik, ahol a nemesi, polgári és értelmiség szerepkörök még eléggé átfedték egymást, értékelte Székely Sebestyén György.

 

A kiállítás megnyitója előtt konferenciával idézték fel Dóczy Berde Amál festőművész, húga, Berde Mária író, költő és édesapjuk, Berde Sándor lelkész, teológus emlékét ugyancsak a Bánffy-palotában, a kánikulában és csukott ablaknál szaunává vált Tonitza-teremben. Ezzel együtt közel száz ember volt kíváncsi Gaál György kolozsvári helytörténész előadására a Berde családról, Dávid Gyula irodalomtörténész dolgozatára Berde Mária írói pályájáról és teljesítményéről, amelyet Szebeni Zsuzsa olvasott fel. Berde Mária néhány – többek között az édesapjáról szóló – versét Vindis Andrea színművész adta elő.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem mind korrupció, ami zajlik?

Sólyom István

Avagy miért nem érdemes kiindulni a minden politikus korrupt és a politika nem más, mint intézményesített lopás közhelyéből.

Románia, a csődállam

Szántai János

2025-ben ki lehet mondani, hogy úgy tűnik, túl sok Dorel, azaz inkompetens, oda nem illő polgártárs kerül vezető pozícióba. Na de akkor tényleg el kell töprengeni azon, hogy államcsődről beszélünk-e, vagy csődállamról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A norvégok nagyon kedvesek, toleránsak, viszont nem igazán befogadók”

Sólyom István

A helyiek kevesebbet dolgoznak és több időt töltenek a családjukkal – mondja Nagy Ildikó, a Norvégiai mindennapok blog marosvásárhelyi származású szerzője, aki a szaunában is az erdélyi magyarok történetét ecseteli a norvég néniknek.

Drakula bekapja… és élvezi!

Szántai János

A tömegkulturális vámpír erdélyi figura. És biza szomorú, hogy Erdély elfeledte e nagy szülöttjét. De nem baj, mert jött Radu Jude és megmutatta, milyen az orális szex Drakula-módra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Részletek derültek ki a Kolozsváron igazolt leprás megbetegedésekkel kapcsolatban – hírek vasárnap
Főtér

Részletek derültek ki a Kolozsváron igazolt leprás megbetegedésekkel kapcsolatban – hírek vasárnap

Komoly vádakat emeltek és házkutatások tartottak egy Temes megyei öregotthon állapotának kapcsán. Meglepő összegeket szednek be a kéregetők az utcán.

Durván beszólt a Wizz Air-vezér: „a román kormány szereti elherdálni az adófizetők pénzét”
Krónika

Durván beszólt a Wizz Air-vezér: „a román kormány szereti elherdálni az adófizetők pénzét”

A Tarom eladását tanácsolja a bukaresti hatóságoknak Váradi József, a Wizz Air magyar légitársaság vezérigazgatója, aki szerint a román kormány szereti elherdálni az adófizetők pénzét nem hatékony vállalatokra.

Biológia versus ideológia: nélkülözhetjük-e valamelyiket?
Főtér

Biológia versus ideológia: nélkülözhetjük-e valamelyiket?

Válasz Sánta Miriám Biológia versus ideológia című írására, amely december 5-én jelent meg a Főtéren.

Az államfő megtámadta az alkotmánybíróságon a Novák-törvényt
Székelyhon

Az államfő megtámadta az alkotmánybíróságon a Novák-törvényt

Kihirdetése helyett megtámadta az államfő az alkotmánybíróságon azt a törvénytervezetet, amely szerint a romániai kluboknak a 2026–2027-es szezontól a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük.

Tiltakoznak a kolozsvári Waldorf iskolába járó gyerekek szülei a magyar aligazgatónő elbocsátása miatt
Krónika

Tiltakoznak a kolozsvári Waldorf iskolába járó gyerekek szülei a magyar aligazgatónő elbocsátása miatt

Tiltakoznak a kolozsvári Waldorf iskolába járó gyerekek szülei és a pedagógusok Nemes Ildikó aligazgatónő elbocsátása miatt.

Túlzott sebesség okozhatta a balesetet Csíkszentimrén, többen is megsérültek
Székelyhon

Túlzott sebesség okozhatta a balesetet Csíkszentimrén, többen is megsérültek

Négyen sérültek meg egy balesetben Csíkszentimre községben kedden este.

// még több főtér.ro
Adócunamival köszön be az új év – hírmix
2025. december 10., szerda

Adócunamival köszön be az új év – hírmix

Év végére halasztotta az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek speciális nyugdíját módosító beadvány tárgyalását. Pénzért hamisított diagnózisokat egy nagyváradi kardiológus.

Adócunamival köszön be az új év – hírmix
2025. december 10., szerda

Adócunamival köszön be az új év – hírmix

Év végére halasztotta az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek speciális nyugdíját módosító beadvány tárgyalását. Pénzért hamisított diagnózisokat egy nagyváradi kardiológus.

Különvélemény

Nem mind korrupció, ami zajlik?

Sólyom István

Avagy miért nem érdemes kiindulni a minden politikus korrupt és a politika nem más, mint intézményesített lopás közhelyéből.

Románia, a csődállam

Szántai János

2025-ben ki lehet mondani, hogy úgy tűnik, túl sok Dorel, azaz inkompetens, oda nem illő polgártárs kerül vezető pozícióba. Na de akkor tényleg el kell töprengeni azon, hogy államcsődről beszélünk-e, vagy csődállamról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A norvégok nagyon kedvesek, toleránsak, viszont nem igazán befogadók”

Sólyom István

A helyiek kevesebbet dolgoznak és több időt töltenek a családjukkal – mondja Nagy Ildikó, a Norvégiai mindennapok blog marosvásárhelyi származású szerzője, aki a szaunában is az erdélyi magyarok történetét ecseteli a norvég néniknek.

Drakula bekapja… és élvezi!

Szántai János

A tömegkulturális vámpír erdélyi figura. És biza szomorú, hogy Erdély elfeledte e nagy szülöttjét. De nem baj, mert jött Radu Jude és megmutatta, milyen az orális szex Drakula-módra.

// HIRDETÉS