Színre lépett Kós Károly első egész alakos szobra Erdélyben! (FOTÓK)

Bő 100 évet kellett várni erre a pillanatra azóta, hogy az anyaországtól elszakított erdélyi magyar közösség nagyon nem hivatalos, de annál fontosabb „alkotmánya”, a Kiáltó szó 1921-ben megjelent. A bevezető szöveg végén ezt írta akkor az egyik szerző, Kós Károly:

Itt még lepel borul a szoborra. A székek lelkes társasága később odébb vándorolt.

A felszólítás ma is érvényes, csak hát az idő jócskán elrohant. És már nem akkora a nyomás az erdélyi magyar közösségen, mint 1921-ben volt. Hogy az elkeseredettség mekkora? A közöny? A közösség ereje? Hite? Kitartása? Ezekre a kérdésekre elég nehéz kapásból válaszolni.

Amíg van gyülekezet, amíg van közösség, addig a szobrok is élnek.

Maga a tény, hogy a transzilvanizmus egyik alapító atyjának szobrot állíthat a közösség 2022-ben, történetesen (de nem véletlenül) a Nemzeti Összetartozás Napja előtt egy, pünkösd szent vasárnapja előtt két nappal, nos, ez arra utal, hogy még van ki, és még van kinek.

A legszebb pillanatok egyike a szoboravatási ünnepségen.

A szobor, Farkas Ádám alkotása a kolozsvári felsővárosi református, mindenki becenevén kakasos templom udvarán áll, pontosabban ül. Aki az utcáról kandikál be, meglepődhet picit: az író, építész, grafikus, könyvkészítő, politikus hátat fordít a külvilágnak. Hogy ott kint mi van, immár nem az ő dolga. Hanem azoké, akik ott kint… élnek. A maga tervezte templomra néz, s égnek emeli kezét. Jó kompozíció: szellem-ember, istenháza, mögötte-fölötte pedig az Úr.

Egyik regényének címét kölcsönvéve: országépítő ő is.

Akik pedig eljöttek, megtisztelték ezt a tengelyt szépen. A méltatók – püspök, főkonzul, esperes, lelkész – kellő méltósággal méltattak, a dalnokok, zenészek kellő tetszést arattak, a hallgatók pedig kellő szeretettel fogadták az Erdélyben első alkalommal teljes alakban színre lépő Kós-szobrot.

A püspök (Kató Béla), a főkonzul (Mile Lajos) és a szobrász (Farkas Ádám).

Még annyit: Kós Károly annak idején tette a dolgát tisztességgel. Ilyen alkalmakkor óhatatlanul felmerül a kérdés: vannak-e kóskárolyok ma (s mi fán terem ez a kóskárolyság)? S ha igen, elegen vannak-e? Ezen eltöprenghet bárki (erdélyi) magyar. S nem csak.

Hang nélkül szól a szobor is. Hallgassa s szívlelje meg szavát, aki él!