// 2026. szeptember 18., péntek // Diána

Színre lépett Kós Károly első egész alakos szobra Erdélyben! (FOTÓK)

// HIRDETÉS

Igaz, hogy ez sem köztéri, de sebaj! Az általa tervezett kolozsvári kakasos templom előtt a lehető legjobb helyen ül.

Bő 100 évet kellett várni erre a pillanatra azóta, hogy az anyaországtól elszakított erdélyi magyar közösség nagyon nem hivatalos, de annál fontosabb „alkotmánya”, a Kiáltó szó 1921-ben megjelent. A bevezető szöveg végén ezt írta akkor az egyik szerző, Kós Károly:

„A rohanó idő füledbe harsogja: elég a passzivitásból.”

Itt még lepel borul a szoborra. A székek lelkes társasága később odébb vándorolt.

A felszólítás ma is érvényes, csak hát az idő jócskán elrohant. És már nem akkora a nyomás az erdélyi magyar közösségen, mint 1921-ben volt. Hogy az elkeseredettség mekkora? A közöny? A közösség ereje? Hite? Kitartása? Ezekre a kérdésekre elég nehéz kapásból válaszolni.

Amíg van gyülekezet, amíg van közösség, addig a szobrok is élnek.

Maga a tény, hogy a transzilvanizmus egyik alapító atyjának szobrot állíthat a közösség 2022-ben, történetesen (de nem véletlenül) a Nemzeti Összetartozás Napja előtt egy, pünkösd szent vasárnapja előtt két nappal, nos, ez arra utal, hogy még van ki, és még van kinek.

A legszebb pillanatok egyike a szoboravatási ünnepségen.

A szobor, Farkas Ádám alkotása a kolozsvári felsővárosi református, mindenki becenevén kakasos templom udvarán áll, pontosabban ül. Aki az utcáról kandikál be, meglepődhet picit: az író, építész, grafikus, könyvkészítő, politikus hátat fordít a külvilágnak. Hogy ott kint mi van, immár nem az ő dolga. Hanem azoké, akik ott kint… élnek. A maga tervezte templomra néz, s égnek emeli kezét. Jó kompozíció: szellem-ember, istenháza, mögötte-fölötte pedig az Úr.

Egyik regényének címét kölcsönvéve: országépítő ő is.

Akik pedig eljöttek, megtisztelték ezt a tengelyt szépen. A méltatók – püspök, főkonzul, esperes, lelkész – kellő méltósággal méltattak, a dalnokok, zenészek kellő tetszést arattak, a hallgatók pedig kellő szeretettel fogadták az Erdélyben első alkalommal teljes alakban színre lépő Kós-szobrot.

A püspök (Kató Béla), a főkonzul (Mile Lajos) és a szobrász (Farkas Ádám).

Még annyit: Kós Károly annak idején tette a dolgát tisztességgel. Ilyen alkalmakkor óhatatlanul felmerül a kérdés: vannak-e kóskárolyok ma (s mi fán terem ez a kóskárolyság)? S ha igen, elegen vannak-e? Ezen eltöprenghet bárki (erdélyi) magyar. S nem csak.

Hang nélkül szól a szobor is. Hallgassa s szívlelje meg szavát, aki él!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról
Székelyhon

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról

A mofettázást gyógyító hatása miatt szeretik az emberek, a szén-dioxid azonban megfelelő óvatosság nélkül életveszélyessé válhat. Jánosi Csaba geológussal arról beszélgettünk, mire kell figyelni, ha valaki ilyen gyógykezelés mellett dönt.

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről
Krónika

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről

Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.

Gázrobbanás történt egy csíkmindszenti húsüzemnél, két ember megsérült
Székelyhon

Gázrobbanás történt egy csíkmindszenti húsüzemnél, két ember megsérült

Gázrobbanás történt kedden egy húsipari üzem füstölőjében, Csíkmindszenten. A robbanást nem követte tűz, azonban két ember égési sérüléseket szenvedett.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS