// 2026. június 6., szombat // Norbert, Cintia

Szemétteleptől luxusétteremig mentik a mozikat

// HIRDETÉS

Egyelőre csak kampánnyal mentik, de alakul a tudás is arról, hogyan kellene feltámasztani és felfuttatni a vidéki városok mozijait.

Apokaliptikus statisztikák és a feltámadás reménye lengte be hétvégén Kolozsvár egyik felkapott éttermének a padlását. Ott zajlott a TIFF Mentsétek meg a mozikat! kampányának első konferenciája arról, hogyan is kellene hozzáfogni a mentéshez.

 

Felszólalt Tudor Giurgiu fesztiváligazgató és vészharangozó, Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, aki megígérte, hogy mindent megtesz, illetve két hölgy, akik elmesélték, hogyan dobták le és hogy működik a lengyel a horvát mentőöv a vidéki mozik számára. Mindkét mentőövben az oxigént az EU-s pénz és a mozik összefogása jelentette.

 

 

A fesztiváligazgató egyszerűen magnetizálta a közönségét. Giurgiu mellett Emil Boc, Tina Hajon és Marta Materska-Samek.

 

Indításként a pusztulás számaival sokkolt Giurgiu, hogy felébredjünk az előző éjjeli mozizás álomvilágából: 

  • 1948-ban Romániában 308 vetítő működött mozikban, kultúrotthonokban, szakszervezetek székhelyén;
  • 1970-ben 6278 vetítő (559 darab 35 mm-es filmet vetített, 5714 darab pedig 16 mm-est) működött immár iskolákban is, és öt karaván járta az ország elzárt, gyakran áram nélküli falvait;
  • 1989-ben 630 mozit működtetett a Romania Film;
  • 2013-ban 25 vetítőtermet, ezek közül hatot korszerűsített digitális technikával.

Bukarestben a háború alatt 46 mozi működött, 2014-ben a multiplexeken kívül hat állami mozi. Persze a múlt századi adatok azért is ilyen óriásiak, mert a háborúzó felek és a kommunista rezsim is korán felismerte a mozgóképben rejlő propaganda-potenciált, és rendesen ki is használta - hangzott el gyorsan, nehogy a fizetőképes falusi és kisvárosi keresletre gyanakodjunk.

 

Mert az 1989 után sem ütötte fel a fejét, rengeteg moziból áruház, bingóterem, gyorsétkezde vagy diszkó lett, aminek következtében tavaly a romániai városok 78 százaléka mondhatta el magáról, hogy kiveszett belőle a filmszínház. Ami azt jelenti, hogy itt 315 ezer lakosra jut egy mozi, míg például Csehországban 15 ezerre.

 

Romániában jut a legkevesebb vetítőterem százezer lakosra az egész EU-ban, mérte fel az olasz Media Salles, mégpedig 0,89. Ugyanez a szomszédainknál így néz ki: Szerbiában 1,5, Bulgáriában 1,85, Horvátországban 2,66, Magyarországon 3,94, Szlovákiában 4,57.

 

 

A hazai mozik 1989-ben 156 millió jegyet adtak el, 2005-ben, a mélyponton 2,8 milliót. 2006-ban fordul a trend, és ugyan az már nem látszik a grafikonon, de tavaly már a 9 milliót ütötte a jegyeladás. A zöld vonal a képen az árbevételeket mutatja millió lejben: a jegyeladás 8 év alatt 90 millió lejt ugrott.

 

A reménygörbét Kolozsvár ráadásul azzal is megdobja, hogy teljesen felújított és digitalizált három hagyományos mozit, ezek közül a Repcsi tavaly gazdaságilag verte az egész hazai mezőnyt (a multiplexeket nem számítva). A kolozsvári mozik pedig kedvezményes és ingyenes vetítéseket is biztosítanak alacsony jövedelműek számára, vagyis a nézőszám itt magasabb, mint amennyi a jegyeladásokban megmutatkozik.

 

Giurgiu szerint az utóbbi 1-2 évben csökkent a multiplexek jegyeladása, míg a digitalizált hagyományos moziké meredeken nőtt.

 

Ezek a reménycsírák már ki is hajtottak ott, ahol veteményként kezelték őket: Lengyelország Malopolska nevű régiójában (déli országrész), illetve Horvátországban. A lengyel régió helyzetét Marta Materska-Samek mutatta be, az ottani Mozifejlesztő Alapítvány elnöke.

 

 

A padláskonferencia helyszíne

 

Az EU-s pénzek lehívásában egyébként is éllovas Lengyelországban ők civil szervezetként a kohéziós alapot célozták meg, amelynek fő célja közelíteni az életszínvonalat az Unió eltérő fejlettségű régióiban. Az alapítvány összehívta 2008-ban azoknak a kisvárosoknak az elöljáróit és kultúraktorait, ahol volt mozi, és bemutatta, hogy ha közösen pályáznak jól megírt, fenntartható programokkal, akkor van esélyük. 

 

Nemcsak felújított mozira, hanem a felújítással kávézóra, új közösségi helyre és ezzel munkahelyekre és felpezsdülő közösségi életre. Az elöljárók fele őrültnek nézte őket, másik fele viszont fellelkesült, mesélte Marta, és belevágtak. 

 

A pályázatokban szigorú mennyiségi célokat vállaltak, és azokat volt a legkönnyebb teljesíteni, mondta az alapítványigazgató, mert jól választották ki a településeket. A régióban gyakori például, hogy 4-5 km-re vannak egymástól városkák, és úgy gondolták át a mozihálózatot, hogy az egyes mozik ne legyenek egymás konkurrenciái, mindegyiknek jusson közönség.

 

Ezenkívül koordinálják a moziműsorokat, megosztják egymással a moziműködtetés csínját-bínját, sok európai produkciót vetítenek, és természetesen más kultúrrendezvényeket is befogadnak.

 

 

A konferencia után indult az ingyenes vetítéssorozat a dzsungellé pusztult kolozsvári filmraktár területén. 

 

A horvátok más utat jártak ugyanolyan biztató eredményekkel. A meghívott Tina Hajon az országos hatóságként minisztériumi pénzből is működő, de attól független Horvát Audiovizuális Központ igazgatója volt, aki 2011-ben vette át a tisztséget, és két év alatt sikeresen koordinálta két tucat mozi digitalizálását.

 

Ott tehát országos szintű volt a program, nem civilszervezet, hanem állami szerv bonyolította, és nem EU-s pénzből, mert akkor Horvátország még nem volt tagja az Uniónak.

 

Felmérték terepen a nem multiplex mozik állapotát, és kemény ajánlatot tettek nekik: ha beszállnak a programba, a digitalizálás költségének 60-70 százalékát fedezi a minisztérium, cserébe ők közösségi helyként is működtetik a mozikat, és vetítik a szerződésbe belefoglalt hazai és európai filmeket, oktatóanyagokat, gyerekműsorokat.

 

A dolog működik, az idei első féléves jegyeladási adatok száz százalékos növekedést mutatnak az egy évvel korábbiakhoz, vagyis a korszerűsítés előtti időszak utolsó félévéhez viszonyítva, mondta Tina Hajon.

 

 

A nap végén bebújtunk a TIFF legambíciózusabb mentési projektjének a helyszínére metamozikat nézni: egy hazai és egy dél-amerikai filmet pusztuló mozik gépészeiről, jegykiadó nénijeiről, az ő emlékeikről a szép időkről, és hogy mivel töltik a hanyatlás napjait.

 

Közben eszméletlen hideg volt, és az sem melegített fel, hogy mobil luxybár gurult a helyszínre luxy árakkal. Tudor Giurgiu ugyanolyan otthonosan mozgott amúgy a filmes szeméttelepen, mint délelőtt a pöpec étteremben, annak ellenére, hogy a nyirkos hidegben szétkígyózó filmtekercsek közül ürülék szaga is terjengett.

 

 

 

 

 

 

 

Ha valaki szeretne beszállni abba a szintén őrült és többéves projektbe, hogy ebből a szétmálló romból filmmúzeum, kávézó és a buszállomás mögötti kerület kultúrközpontja váljék, vagy hogy több hazai város kapjon ismét mozit, az itt talál több információt a kampányról, itt pedig közvetlenül adakozhat. 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Távirányítós pumpával lopta a kamionból a gázolajat egy román és egy moldovai sofőr Franciaországban – hírmix
Főtér

Távirányítós pumpával lopta a kamionból a gázolajat egy román és egy moldovai sofőr Franciaországban – hírmix

Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.

Magyar vezetője lett az országos restitúciós hatóságnak
Krónika

Magyar vezetője lett az országos restitúciós hatóságnak

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.

A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…
Főtér

A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…

… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok
Székelyhon

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok

Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.

Kommunista időkben elrejtett iratokra bukkantak a recsenyédi unitárius templomban
Krónika

Kommunista időkben elrejtett iratokra bukkantak a recsenyédi unitárius templomban

A recsenyédi unitárius templom karzatának padlózata alól nemrég előkerült négykötetnyi iratanyag új fejezetet nyithat a település történetének kutatásában. Nagy Adél lelkésznő a véletlenszerű feltárásról, az iratok érdekességéről beszélt a Krónikának.

Pincében lőtték ki a garázdálkodó medvét
Székelyhon

Pincében lőtték ki a garázdálkodó medvét

Naponta többször is megjelent egy három-négy éves medve a sikaszói nyaralók és házak között, ráadásul többször betört az udvarokra és épületekbe, hűtőt és kerítéseket rongálva meg. Végül kedden délután lőtték ki, amikor egy épület pincéjében volt.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS