// 2026. július 12., vasárnap // Izabella, Dalma

Szemétteleptől luxusétteremig mentik a mozikat

// HIRDETÉS

Egyelőre csak kampánnyal mentik, de alakul a tudás is arról, hogyan kellene feltámasztani és felfuttatni a vidéki városok mozijait.

Apokaliptikus statisztikák és a feltámadás reménye lengte be hétvégén Kolozsvár egyik felkapott éttermének a padlását. Ott zajlott a TIFF Mentsétek meg a mozikat! kampányának első konferenciája arról, hogyan is kellene hozzáfogni a mentéshez.

 

Felszólalt Tudor Giurgiu fesztiváligazgató és vészharangozó, Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, aki megígérte, hogy mindent megtesz, illetve két hölgy, akik elmesélték, hogyan dobták le és hogy működik a lengyel a horvát mentőöv a vidéki mozik számára. Mindkét mentőövben az oxigént az EU-s pénz és a mozik összefogása jelentette.

 

 

A fesztiváligazgató egyszerűen magnetizálta a közönségét. Giurgiu mellett Emil Boc, Tina Hajon és Marta Materska-Samek.

 

Indításként a pusztulás számaival sokkolt Giurgiu, hogy felébredjünk az előző éjjeli mozizás álomvilágából: 

  • 1948-ban Romániában 308 vetítő működött mozikban, kultúrotthonokban, szakszervezetek székhelyén;
  • 1970-ben 6278 vetítő (559 darab 35 mm-es filmet vetített, 5714 darab pedig 16 mm-est) működött immár iskolákban is, és öt karaván járta az ország elzárt, gyakran áram nélküli falvait;
  • 1989-ben 630 mozit működtetett a Romania Film;
  • 2013-ban 25 vetítőtermet, ezek közül hatot korszerűsített digitális technikával.

Bukarestben a háború alatt 46 mozi működött, 2014-ben a multiplexeken kívül hat állami mozi. Persze a múlt századi adatok azért is ilyen óriásiak, mert a háborúzó felek és a kommunista rezsim is korán felismerte a mozgóképben rejlő propaganda-potenciált, és rendesen ki is használta - hangzott el gyorsan, nehogy a fizetőképes falusi és kisvárosi keresletre gyanakodjunk.

 

Mert az 1989 után sem ütötte fel a fejét, rengeteg moziból áruház, bingóterem, gyorsétkezde vagy diszkó lett, aminek következtében tavaly a romániai városok 78 százaléka mondhatta el magáról, hogy kiveszett belőle a filmszínház. Ami azt jelenti, hogy itt 315 ezer lakosra jut egy mozi, míg például Csehországban 15 ezerre.

 

Romániában jut a legkevesebb vetítőterem százezer lakosra az egész EU-ban, mérte fel az olasz Media Salles, mégpedig 0,89. Ugyanez a szomszédainknál így néz ki: Szerbiában 1,5, Bulgáriában 1,85, Horvátországban 2,66, Magyarországon 3,94, Szlovákiában 4,57.

 

 

A hazai mozik 1989-ben 156 millió jegyet adtak el, 2005-ben, a mélyponton 2,8 milliót. 2006-ban fordul a trend, és ugyan az már nem látszik a grafikonon, de tavaly már a 9 milliót ütötte a jegyeladás. A zöld vonal a képen az árbevételeket mutatja millió lejben: a jegyeladás 8 év alatt 90 millió lejt ugrott.

 

A reménygörbét Kolozsvár ráadásul azzal is megdobja, hogy teljesen felújított és digitalizált három hagyományos mozit, ezek közül a Repcsi tavaly gazdaságilag verte az egész hazai mezőnyt (a multiplexeket nem számítva). A kolozsvári mozik pedig kedvezményes és ingyenes vetítéseket is biztosítanak alacsony jövedelműek számára, vagyis a nézőszám itt magasabb, mint amennyi a jegyeladásokban megmutatkozik.

 

Giurgiu szerint az utóbbi 1-2 évben csökkent a multiplexek jegyeladása, míg a digitalizált hagyományos moziké meredeken nőtt.

 

Ezek a reménycsírák már ki is hajtottak ott, ahol veteményként kezelték őket: Lengyelország Malopolska nevű régiójában (déli országrész), illetve Horvátországban. A lengyel régió helyzetét Marta Materska-Samek mutatta be, az ottani Mozifejlesztő Alapítvány elnöke.

 

 

A padláskonferencia helyszíne

 

Az EU-s pénzek lehívásában egyébként is éllovas Lengyelországban ők civil szervezetként a kohéziós alapot célozták meg, amelynek fő célja közelíteni az életszínvonalat az Unió eltérő fejlettségű régióiban. Az alapítvány összehívta 2008-ban azoknak a kisvárosoknak az elöljáróit és kultúraktorait, ahol volt mozi, és bemutatta, hogy ha közösen pályáznak jól megírt, fenntartható programokkal, akkor van esélyük. 

 

Nemcsak felújított mozira, hanem a felújítással kávézóra, új közösségi helyre és ezzel munkahelyekre és felpezsdülő közösségi életre. Az elöljárók fele őrültnek nézte őket, másik fele viszont fellelkesült, mesélte Marta, és belevágtak. 

 

A pályázatokban szigorú mennyiségi célokat vállaltak, és azokat volt a legkönnyebb teljesíteni, mondta az alapítványigazgató, mert jól választották ki a településeket. A régióban gyakori például, hogy 4-5 km-re vannak egymástól városkák, és úgy gondolták át a mozihálózatot, hogy az egyes mozik ne legyenek egymás konkurrenciái, mindegyiknek jusson közönség.

 

Ezenkívül koordinálják a moziműsorokat, megosztják egymással a moziműködtetés csínját-bínját, sok európai produkciót vetítenek, és természetesen más kultúrrendezvényeket is befogadnak.

 

 

A konferencia után indult az ingyenes vetítéssorozat a dzsungellé pusztult kolozsvári filmraktár területén. 

 

A horvátok más utat jártak ugyanolyan biztató eredményekkel. A meghívott Tina Hajon az országos hatóságként minisztériumi pénzből is működő, de attól független Horvát Audiovizuális Központ igazgatója volt, aki 2011-ben vette át a tisztséget, és két év alatt sikeresen koordinálta két tucat mozi digitalizálását.

 

Ott tehát országos szintű volt a program, nem civilszervezet, hanem állami szerv bonyolította, és nem EU-s pénzből, mert akkor Horvátország még nem volt tagja az Uniónak.

 

Felmérték terepen a nem multiplex mozik állapotát, és kemény ajánlatot tettek nekik: ha beszállnak a programba, a digitalizálás költségének 60-70 százalékát fedezi a minisztérium, cserébe ők közösségi helyként is működtetik a mozikat, és vetítik a szerződésbe belefoglalt hazai és európai filmeket, oktatóanyagokat, gyerekműsorokat.

 

A dolog működik, az idei első féléves jegyeladási adatok száz százalékos növekedést mutatnak az egy évvel korábbiakhoz, vagyis a korszerűsítés előtti időszak utolsó félévéhez viszonyítva, mondta Tina Hajon.

 

 

A nap végén bebújtunk a TIFF legambíciózusabb mentési projektjének a helyszínére metamozikat nézni: egy hazai és egy dél-amerikai filmet pusztuló mozik gépészeiről, jegykiadó nénijeiről, az ő emlékeikről a szép időkről, és hogy mivel töltik a hanyatlás napjait.

 

Közben eszméletlen hideg volt, és az sem melegített fel, hogy mobil luxybár gurult a helyszínre luxy árakkal. Tudor Giurgiu ugyanolyan otthonosan mozgott amúgy a filmes szeméttelepen, mint délelőtt a pöpec étteremben, annak ellenére, hogy a nyirkos hidegben szétkígyózó filmtekercsek közül ürülék szaga is terjengett.

 

 

 

 

 

 

 

Ha valaki szeretne beszállni abba a szintén őrült és többéves projektbe, hogy ebből a szétmálló romból filmmúzeum, kávézó és a buszállomás mögötti kerület kultúrközpontja váljék, vagy hogy több hazai város kapjon ismét mozit, az itt talál több információt a kampányról, itt pedig közvetlenül adakozhat. 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?

Varga László Edgár

És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Szántai János

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

Fall Sándor

Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.

Csodaszép természetfilm a Duna-deltáról – akkor él igazán, ha békén hagyjuk

Sánta Miriám

A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből
Főtér

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből

Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.

„Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” – Sorstársain segít a daganatos betegséget legyőző marosvásárhelyi orvos
Krónika

„Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” – Sorstársain segít a daganatos betegséget legyőző marosvásárhelyi orvos

A Jóisten, családja és a sport adott erőt Kelemen-Nemes Kinga neurológus rezidensnek, akinek nemrég daganatos megbetegedéssel kellett szembenéznie. A marosvásárhelyi orvos most segíteni szeretne a rákos betegeken és családtagjaikon.

Bréking: Az Európai Bizottság bepereli a román államot…
Főtér

Bréking: Az Európai Bizottság bepereli a román államot…

… meglett a kormánybuktatás után készített első közvélemény-kutatás, érdekesek az eredmények… és Nicușor Dan államelnök enyhén szólva hülyét csinált magából a NATO-csúcsértekezleten.

Havas táj és fagypont alatti hőmérséklet ma hajnalban
Székelyhon

Havas táj és fagypont alatti hőmérséklet ma hajnalban

Fagypont alá esett a hőmérséklet péntekre virradóan az Omu-csúcson, ahol csütörtökön fehérbe is borult a táj. Pedig még napokkal ezelőtt az elviselhetetlen kánikulára panaszkodtunk...

Lélektani határ alá eshet hamarosan az erdélyi egyházkerület reformátusságának lélekszáma
Krónika

Lélektani határ alá eshet hamarosan az erdélyi egyházkerület reformátusságának lélekszáma

Székelykeresztúr református templomában került sor az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) közgyűlésére: tizennégy lelkész ünnepélyes felszentelésére, valamint a plenáris ülésre, amelyen a küldöttek elfogadták a különböző jelentéseket.

Lovas szekérrel ütközött egy autó Csibában
Székelyhon

Lovas szekérrel ütközött egy autó Csibában

Egy ember megsérült szerda este Csíkszeredában, a Hargita utcában, miután egy lovas szekér és egy autó összeütközött. A szekér hajtója alkoholt fogyasztott a baleset előtt.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?

Varga László Edgár

És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Szántai János

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

Fall Sándor

Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.

Csodaszép természetfilm a Duna-deltáról – akkor él igazán, ha békén hagyjuk

Sánta Miriám

A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?

// HIRDETÉS