// 2025. január 16., csütörtök // Gusztáv
moziiiii

Szemétteleptől luxusétteremig mentik a mozikat

// HIRDETÉS

Egyelőre csak kampánnyal mentik, de alakul a tudás is arról, hogyan kellene feltámasztani és felfuttatni a vidéki városok mozijait.

Apokaliptikus statisztikák és a feltámadás reménye lengte be hétvégén Kolozsvár egyik felkapott éttermének a padlását. Ott zajlott a TIFF Mentsétek meg a mozikat! kampányának első konferenciája arról, hogyan is kellene hozzáfogni a mentéshez.

 

Felszólalt Tudor Giurgiu fesztiváligazgató és vészharangozó, Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, aki megígérte, hogy mindent megtesz, illetve két hölgy, akik elmesélték, hogyan dobták le és hogy működik a lengyel a horvát mentőöv a vidéki mozik számára. Mindkét mentőövben az oxigént az EU-s pénz és a mozik összefogása jelentette.

 

 

A fesztiváligazgató egyszerűen magnetizálta a közönségét. Giurgiu mellett Emil Boc, Tina Hajon és Marta Materska-Samek.

 

Indításként a pusztulás számaival sokkolt Giurgiu, hogy felébredjünk az előző éjjeli mozizás álomvilágából: 

  • 1948-ban Romániában 308 vetítő működött mozikban, kultúrotthonokban, szakszervezetek székhelyén;
  • 1970-ben 6278 vetítő (559 darab 35 mm-es filmet vetített, 5714 darab pedig 16 mm-est) működött immár iskolákban is, és öt karaván járta az ország elzárt, gyakran áram nélküli falvait;
  • 1989-ben 630 mozit működtetett a Romania Film;
  • 2013-ban 25 vetítőtermet, ezek közül hatot korszerűsített digitális technikával.

Bukarestben a háború alatt 46 mozi működött, 2014-ben a multiplexeken kívül hat állami mozi. Persze a múlt századi adatok azért is ilyen óriásiak, mert a háborúzó felek és a kommunista rezsim is korán felismerte a mozgóképben rejlő propaganda-potenciált, és rendesen ki is használta - hangzott el gyorsan, nehogy a fizetőképes falusi és kisvárosi keresletre gyanakodjunk.

 

Mert az 1989 után sem ütötte fel a fejét, rengeteg moziból áruház, bingóterem, gyorsétkezde vagy diszkó lett, aminek következtében tavaly a romániai városok 78 százaléka mondhatta el magáról, hogy kiveszett belőle a filmszínház. Ami azt jelenti, hogy itt 315 ezer lakosra jut egy mozi, míg például Csehországban 15 ezerre.

 

Romániában jut a legkevesebb vetítőterem százezer lakosra az egész EU-ban, mérte fel az olasz Media Salles, mégpedig 0,89. Ugyanez a szomszédainknál így néz ki: Szerbiában 1,5, Bulgáriában 1,85, Horvátországban 2,66, Magyarországon 3,94, Szlovákiában 4,57.

 

 

A hazai mozik 1989-ben 156 millió jegyet adtak el, 2005-ben, a mélyponton 2,8 milliót. 2006-ban fordul a trend, és ugyan az már nem látszik a grafikonon, de tavaly már a 9 milliót ütötte a jegyeladás. A zöld vonal a képen az árbevételeket mutatja millió lejben: a jegyeladás 8 év alatt 90 millió lejt ugrott.

 

A reménygörbét Kolozsvár ráadásul azzal is megdobja, hogy teljesen felújított és digitalizált három hagyományos mozit, ezek közül a Repcsi tavaly gazdaságilag verte az egész hazai mezőnyt (a multiplexeket nem számítva). A kolozsvári mozik pedig kedvezményes és ingyenes vetítéseket is biztosítanak alacsony jövedelműek számára, vagyis a nézőszám itt magasabb, mint amennyi a jegyeladásokban megmutatkozik.

 

Giurgiu szerint az utóbbi 1-2 évben csökkent a multiplexek jegyeladása, míg a digitalizált hagyományos moziké meredeken nőtt.

 

Ezek a reménycsírák már ki is hajtottak ott, ahol veteményként kezelték őket: Lengyelország Malopolska nevű régiójában (déli országrész), illetve Horvátországban. A lengyel régió helyzetét Marta Materska-Samek mutatta be, az ottani Mozifejlesztő Alapítvány elnöke.

 

 

A padláskonferencia helyszíne

 

Az EU-s pénzek lehívásában egyébként is éllovas Lengyelországban ők civil szervezetként a kohéziós alapot célozták meg, amelynek fő célja közelíteni az életszínvonalat az Unió eltérő fejlettségű régióiban. Az alapítvány összehívta 2008-ban azoknak a kisvárosoknak az elöljáróit és kultúraktorait, ahol volt mozi, és bemutatta, hogy ha közösen pályáznak jól megírt, fenntartható programokkal, akkor van esélyük. 

 

Nemcsak felújított mozira, hanem a felújítással kávézóra, új közösségi helyre és ezzel munkahelyekre és felpezsdülő közösségi életre. Az elöljárók fele őrültnek nézte őket, másik fele viszont fellelkesült, mesélte Marta, és belevágtak. 

 

A pályázatokban szigorú mennyiségi célokat vállaltak, és azokat volt a legkönnyebb teljesíteni, mondta az alapítványigazgató, mert jól választották ki a településeket. A régióban gyakori például, hogy 4-5 km-re vannak egymástól városkák, és úgy gondolták át a mozihálózatot, hogy az egyes mozik ne legyenek egymás konkurrenciái, mindegyiknek jusson közönség.

 

Ezenkívül koordinálják a moziműsorokat, megosztják egymással a moziműködtetés csínját-bínját, sok európai produkciót vetítenek, és természetesen más kultúrrendezvényeket is befogadnak.

 

 

A konferencia után indult az ingyenes vetítéssorozat a dzsungellé pusztult kolozsvári filmraktár területén. 

 

A horvátok más utat jártak ugyanolyan biztató eredményekkel. A meghívott Tina Hajon az országos hatóságként minisztériumi pénzből is működő, de attól független Horvát Audiovizuális Központ igazgatója volt, aki 2011-ben vette át a tisztséget, és két év alatt sikeresen koordinálta két tucat mozi digitalizálását.

 

Ott tehát országos szintű volt a program, nem civilszervezet, hanem állami szerv bonyolította, és nem EU-s pénzből, mert akkor Horvátország még nem volt tagja az Uniónak.

 

Felmérték terepen a nem multiplex mozik állapotát, és kemény ajánlatot tettek nekik: ha beszállnak a programba, a digitalizálás költségének 60-70 százalékát fedezi a minisztérium, cserébe ők közösségi helyként is működtetik a mozikat, és vetítik a szerződésbe belefoglalt hazai és európai filmeket, oktatóanyagokat, gyerekműsorokat.

 

A dolog működik, az idei első féléves jegyeladási adatok száz százalékos növekedést mutatnak az egy évvel korábbiakhoz, vagyis a korszerűsítés előtti időszak utolsó félévéhez viszonyítva, mondta Tina Hajon.

 

 

A nap végén bebújtunk a TIFF legambíciózusabb mentési projektjének a helyszínére metamozikat nézni: egy hazai és egy dél-amerikai filmet pusztuló mozik gépészeiről, jegykiadó nénijeiről, az ő emlékeikről a szép időkről, és hogy mivel töltik a hanyatlás napjait.

 

Közben eszméletlen hideg volt, és az sem melegített fel, hogy mobil luxybár gurult a helyszínre luxy árakkal. Tudor Giurgiu ugyanolyan otthonosan mozgott amúgy a filmes szeméttelepen, mint délelőtt a pöpec étteremben, annak ellenére, hogy a nyirkos hidegben szétkígyózó filmtekercsek közül ürülék szaga is terjengett.

 

 

 

 

 

 

 

Ha valaki szeretne beszállni abba a szintén őrült és többéves projektbe, hogy ebből a szétmálló romból filmmúzeum, kávézó és a buszállomás mögötti kerület kultúrközpontja váljék, vagy hogy több hazai város kapjon ismét mozit, az itt talál több információt a kampányról, itt pedig közvetlenül adakozhat. 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

A nagyvárosi polgárt újfent minden zavarja

Sánta Miriám

Rókák, jég, cégérek. A kolozsvári polgárok nap mint nap fenyegetettségben és rettegésben élnek. Jöhet a tél, a hó, a karácsony, a polgártársak nem győzik a sok aggodalommal. Amerre néznek, mindenhol veszélyforrás, némi elégedetlenkedéssel fűszerezve.

Miről mesél Woodrow Wilson volt amerikai elnök mellszobra Kolozsváron?

Szántai János

Az egységes és oszthatatlan román nemzeti mítoszgenerátor rajongói számára a nagy egyesülésről mesél, akkor is, ha hallgat. Ám a polgárok többségének valószínűleg nem mond semmit.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Az igazságért síkra szálló román néplélek ma már nem kiegyenesített kaszát, hanem nindzsakardot ragad

Szántai János

Megnéztük, hogy tartanak maguk elé görbe tükröt a komédiázó (erdélyi) románok: egy kortárs népmesét láttunk, egy parasztlázadásocskát. Amely jobban sül el, mint a valóságban, mert hát ilyenek a népmesék. És közben nevetni is tudtunk.

„Szerintem csak örültünk az életnek” – interjú Vermesser Levente költővel

Varga László Edgár

Mi az az Éber, és hogyan képezi le kicsiben a rendszerváltás utáni pillanatnyi eufória szabadságrohamát? És mi köze mindennek a bányákhoz?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
AUR-támogatók tízezrei mentek az utcára Bukarestben – hírek vasárnap
Főtér

AUR-támogatók tízezrei mentek az utcára Bukarestben – hírek vasárnap

Hiába tetováltatta a karjára Ciolacu, hogy nem lesz áfa-emelés, mert elképzelhető, hogy áfa-emelés lesz. Nagyon rosszul járt egy férfi, aki bűnözők pénzéből gazdagodott meg a bitcoin-piacon.

Vészharangot kongat a jegybank: egyre többen nem törlesztik hiteleiket
Krónika

Vészharangot kongat a jegybank: egyre többen nem törlesztik hiteleiket

Bár az elmúlt években folyamatosan nőtt a romániai lakosság átlagjövedelme, látványosan megugrott azoknak is a száma, akik hátralékokat halmoznak fel valamely bank vagy más hitelintézet irányában, vagyis évek óta nem törlesztik kölcsöneiket.

Tegnap tüntikéztek, holnap tüntikéznek: berúgta a motorokat a vérnackó oldal Romániában…
Főtér

Tegnap tüntikéztek, holnap tüntikéznek: berúgta a motorokat a vérnackó oldal Romániában…

… nem egészen potom áron, de eladó Erdély volt kormányzójának szülőháza Szeben megyében… és Crin Antonescu, a kormánykoalíció közös államelnök-jelöltje elárulta, mivel foglalkozott az elmúlt évtizedben, amióta munkanélküli.

Kegyetlenül meggyilkolt egy 63 éves nőt és 27 éves fiát az otthonukban, majd ételt melegített magának
Székelyhon

Kegyetlenül meggyilkolt egy 63 éves nőt és 27 éves fiát az otthonukban, majd ételt melegített magának

Egy többek között szexuális erőszak miatt elítélt visszaeső bűnöző, egy 29 éves éradonyi (Adoni) férfi „rendkívüli kegyetlenséggel” megölt otthonában egy szintén éradonyi 63 éves nőt és annak 27 éves fiát.

Románia kilenc másik EU-tagállammal együtt betiltaná az orosz gázt az unióban
Krónika

Románia kilenc másik EU-tagállammal együtt betiltaná az orosz gázt az unióban

Tíz európai uniós ország – köztük Románia – azt kéri, hogy a közösség tiltsa be az Oroszországból származó gáz és cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalát – derül ki egy, a <a href="https://www.reuters.com/world/europe/ten-eu-countries-call-sanctions-russian-gas-lng-document-shows-2025-0

Tűz pusztít egy székelyudvarhelyi autóműhelyben
Székelyhon

Tűz pusztít egy székelyudvarhelyi autóműhelyben

Egy székelyudvarhelyi autóműhelyben csaptak fel kedd este a lángok.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A nagyvárosi polgárt újfent minden zavarja

Sánta Miriám

Rókák, jég, cégérek. A kolozsvári polgárok nap mint nap fenyegetettségben és rettegésben élnek. Jöhet a tél, a hó, a karácsony, a polgártársak nem győzik a sok aggodalommal. Amerre néznek, mindenhol veszélyforrás, némi elégedetlenkedéssel fűszerezve.

Miről mesél Woodrow Wilson volt amerikai elnök mellszobra Kolozsváron?

Szántai János

Az egységes és oszthatatlan román nemzeti mítoszgenerátor rajongói számára a nagy egyesülésről mesél, akkor is, ha hallgat. Ám a polgárok többségének valószínűleg nem mond semmit.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Az igazságért síkra szálló román néplélek ma már nem kiegyenesített kaszát, hanem nindzsakardot ragad

Szántai János

Megnéztük, hogy tartanak maguk elé görbe tükröt a komédiázó (erdélyi) románok: egy kortárs népmesét láttunk, egy parasztlázadásocskát. Amely jobban sül el, mint a valóságban, mert hát ilyenek a népmesék. És közben nevetni is tudtunk.

„Szerintem csak örültünk az életnek” – interjú Vermesser Levente költővel

Varga László Edgár

Mi az az Éber, és hogyan képezi le kicsiben a rendszerváltás utáni pillanatnyi eufória szabadságrohamát? És mi köze mindennek a bányákhoz?

// HIRDETÉS