// 2024. november 25., hétfő // Katalin
Felvillanyozva

Saját vízerőművet épít, így csökkenti a villanyszámláját egy erdélyi község

// HIRDETÉS

Az így megtermelt árammal a közintézményeket látják majd el.

Nem siránkoznak, és nem is a markukat tartják állami villanyszámla-támogatásért a Beszterce-Naszód megyei Párva község elöljárói, ehelyett megpróbálják saját hatáskörben fedezni a település áramszükségletét.

Ehhez saját mikro vízerőművet építenek. Igaz, nem saját forrásokból: az ehhez szükséges pénzt a Norvég Alapból kapják.

Az erőművet a Rebra folyón építik majd meg, és már ki is írták a pályázatot a kivitelezésre, amely

a tervezéssel együtt 8,4 millió lejbe kerül majd.

Ha elkészül az erőmű, az árammal a település közintézményeit – a községházát, az elemi és az általános iskolát, az idegenforgalmi információs központot, a víztisztító állomást, a szivattyúállomást, valamint a sportpályát – látják majd el, de természetesen a közvilágítás is ezzel működik majd.

Sőt, várhatóan a fűtést is elektromos berendezésekkel oldják majd meg, ha már saját áram áll rendelkezésre.

Ezzel a tervek szerint

csak a közvilágításon havi 20 000 lejt spórol meg az önkormányzat.

Az érdekelt cégek október 10-éig jelentkezhetnek a pályázatra.

A polgármester szerint mindez nem lesz újdonság, mivel 1977-ig már létezett egy kisebb vízerőmű a Párva folyón, amely a települést, valamint egy fűrészüzemet látott el árammal. Akkor azonban egy áradás elmosta a gátat, amelyet azóta sem állítottak helyre.

Az elöljáró egyúttal azt ígéri, hogy az erőmű környezetbarát lesz.

Szerinte nem térítik el a folyót, miután meghajtja a turbinát, folytatja az útját, az alkalmazott technológia miatt csupán 0,6 megawattórás teljesítményt nyújt majd.

Egyébként is úgy véli, hogy ezzel sokkal kevesebbet ártanak a természetnek, mint ha a téli időszakban több ezer köbméternyi tűzifát vágnának ki.

Emellett a gát az árvizek megakadályozásában is segít majd.

A település összesen 135 ezer lejt költött pályázati tanácsadásra a mikro vízerőmű finanszírozására vonatkozó pályázat kidolgozásához, amelyet a norvég alaphoz és az EU-s források megszerzése érdekében is benyújtottak.

A Norvég Alapot – mint azt neve is jelzi – a nem EU-tagállam Norvégia hozta létre azzal a céllal, hogy az így egyes EU-tagállamoknak nyújtott fejlesztési támogatások fejében hozzáférhessen a közös uniós piac jelentette kedvezményekhez.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS