Románia még izgulhat egy kicsit a kanadai vízummentességért

Az Európai Bizottság elnöke bízik benne, hogy a napokban sikerül majd megállapodásra jutni az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodásról (CETA) az azt akadályozó belgiumi Vallónia tartomány parlamentjével. Jean-Claude Juncker erről az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójának pénteki zárónapját követően beszélt.

Sajtótájékoztatóján Juncker arról számolt be, a másik komoly akadály elhárult az egyezmény elől, Kanada ugyanis beleegyezett, hogy 2017. december 1-jén eltörli a vízumkényszert a román és bolgár állampolgárokkal szemben,

amennyiben meg tudnak állapodni a CETA-ról

„Megdöbbentő, hogy az Európai Uniónak a demokratikus alapelvek mindegyikét közismerten betartó Vietnammal minden további nélkül sikerült megállapodást kötnie, de amikor Kanadával állapodnánk meg, amely mint tudjuk ugye, totális diktatúra, akkor mindenki amiatt izgul, hogy nem tartjuk tiszteletben az emberi jogokat” – mondta ironizálva az Európai Bizottság elnöke.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy továbbra is aggodalomra ad okot a Kanadával kötendő egyezség kérdése, amelyet egy kivételével mindegyik tagállam elfogadott, szerinte az ügy sokat árthat Európa megítélésének. „A polgárainkat egyre jobban aggasztja, hogy az általunk tárgyalt kereskedelmi megállapodások az ő érdekeiket szolgálják-e. Attól tartok, nem tudjuk folytatni a szabadkereskedelmi egyezmények megkötésére irányuló egyeztetéseket, ha nem bizonyítjuk, hogy komolyan vesszük az európai fogyasztók, munkások és vállalatok érdekeit” – hangoztatta Tusk újságírók előtt.

Mint mondta, a mai ülésen sikerült előrelépést elérni ebben a tekintetben, az uniós vezetők ugyanis elkötelezték magukat az EU kereskedelemvédelmi eszközeinek a korszerűsítése mellett. Hozzátette, nagy

a különbség a protekcionizmus és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni fellépés között.

A találkozón elfogadott zárónyilatkozatban hangsúlyozták, a kereskedelempolitikában fontos a „társadalmi, környezeti és fogyasztóvédelmi sztenderdek teljes körű védelme, amelyek az európai életmód központi elemét jelentik”. „A tisztességes verseny és a szabad kereskedelem biztosítása érdekében kulcsfontosságú, hogy az Európai Unió hatékony kereskedelemvédelmi eszközökkel vegye fel a küzdelmet a globális kihívásokkal. Ehhez sürgős és kiegyensúlyozott megállapodásra van szükség a kereskedelemvédelmi eszközök mindegyikének átfogó modernizálásáról” – olvasható a szövegben.

A tanácskozást követően Angela Merkel német kancellár főként a szíriai helyzetről beszélt, hangsúlyozva, hogy az Európai Uniónak minden lehetőséget nyitva kell hagynia arra az esetre, ha folytatódnak a civilek elleni „barbár” támadások Aleppónál. Merkel „embertelenségnek”, „szavakkal nehezen leírhatónak” nevezte az aleppói történéseket, amelyek meglátása szerint egyértelműen

súlyosan sértik a nemzetközi humanitárius jogot.

Kijelentette, a polgári célpontok elleni támadások elkövetőit felelősségre kell vonni. A német kancellár emellett tartós tűzszünetre szólított fel, illetve arra, hogy a harcoló felek tegyék lehetővé a humanitárius segélyszállítmányok eljuttatását az ostromlott városban rekedt civilekhez. Hasonló véleményének adott hangot Theresa May brit kormányfő is, aki szerint a szíriai „atrocitások” folytatódása esetén az EU-nak fontolóra kell vennie minden lehetőséget.