Románia: az ország, ahol történhet bármi, az államelnök, a miniszterelnök nem akar lemondani…

Időnként felröppen a hír a különböző sajtóbugyrokból, hogy lám, Románia milyen bezzegország, legalábbis ezeken a kelet-európai végeken. Hogy itt milyen fasza az élet, hogy dübörög a gazdaság…

Mindez akár így is lehet (bár hiányoznak hozzá a meggyőző bizonyítékok), az viszont kétségtelen, hogy az ország két csúcsvezetője nyakig ül a… sárban. Klaus Ionopotchivanoc Iohannis polgárnak tavaly véget ért a második álkisebbségi államenöki mandátuma, ugye. Na de az alkotmánybíróság érvénytelenítette az államelnök-választás első fordulóját, a játszmát idén májusban újrajátsszák, aminek az volt a következménye, hogy Ionopot polgár ott maradt a Cotroceni-palotában. Két mandátumnyi idő után, amelynek a második fele gyakorlatilag szégyenteljes zuhanórepülés volt a jó szász számára. Hetente feldobja valaki (politikus, elemző, párt, nép stb.), ugyan mondjon már le a jóember, hiszen utálják, mint a… sarat. De ő nem és nem, ahogy arról mi is beszámoltunk.

Na, újabban csatlakozott Ionopot polgárhoz Marcel Ciolacu miniszterelnök is. Akinek egyre inkább nehezére esik a magyarázkodás az utóbbi évek legsúlyosabb korrupciós botrányával, a Nordis-üggyel kapcsolatban. Mert kiderült, hogy Marcel Ciolacu a Nordis-spekuláció vezéreivel utazgatott ide-oda, különböző magánrepülőkön. Időnként Ciolacu mester előáll valamiféle magyarázattal, mutogat valamiféle repülőjegyeket, beszél valamit a levegőbe. Közben szorul a hurok az ügy szereplői körül: a Nordis-ügy vezéreit 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték. (Megkockáztatjuk: elképzelhető, hogy Ciolacu úr belebukik a Nordis-botrányba.)

Ebben a kontextusban tették fel Ciolacu úrnak a kérdést: nem gondolja helyesnek, hogy ha már így alakultak a dolgok, hogy elegánsan lemondjon. Mire Ciolacu mester a maga hanyag balkáni tahó eleganciájával ezt válaszolta (miközben határozott léptekkel menekült az újságírók elől a parlament folyosóján):

Erre mit lehet mondani? Bezzeg Románia!

Miközben ezt a hírt olvastuk, eszünkbe jutottak a nyolcvanas évek, amikor éjszakákon át videófilmeket néztünk. Na, ott volt sok olyan huszonhatodrangú akciófilm, amelyre ez a történet emlékeztet. És ne feledjék olvasás közben: bezzeg Románia!

Ugye, emlékeznek még a Horațiu Potra nevű honpolgárra? Aki akkor lett országosan híres, amikor kiderült róla, hogy ő és bandája a tavalyi államelnök-választás első fordulójának meglepetés-győztesét, a hagymázas dumákat szóró Călin Georgescut őrzi-védi.

Na, közben más is kiderült róla: nevezetesen, hogy jól menő zsoldosbiznisze van (pontosabban volt, mert közben elmenekültek a hős harcosok) Kongóban, ahol az általa felhajtott zsoldosokat a kongói állam felbérelte és pénzelte, nem is rosszul. (Kezdenek már derengeni azok a huszonhatodrangú akciófilmek?)

Na de tessék megfogózni, most jön a sokánt, hálucsinánt információ bezzeg-Romániából. A PressOne portál kiderítette, hogy a román hadsereg, rendőrség és titkosszolgálatok aktív (!) elitharcosai időnként kapták magukat (akár fizetés nélküli szabadságot vettek ki) és átruccantak Kongóba egy kicsit zsoldoskodni a Potra úr bizniszében. De nem hajóval utaztak ám, hanem repülővel, többek közt egy olyan magán légitársaság gépeivel is, amelyet két szebeni honpolgár alapított 2021-ben. Történetesen Potra úr is szebeni, micsoda véletlen.

Na és akkor el tetszik tudni ezt képzelni? Hogy a román állam által kiképzett elitalakulatok tagjai Kongóban zsoldoskodnak, miközben idehaza fizetés nélküli szabadságon vannak? Az illetékesek szerint ez egyenlő az alakulat engedély nélküli elhagyásával. És olyan tanú (az egyik zsoldos) is akad, aki szerint (na most tessék igazán fogózni) ezekről a kiruccanásokról a román titkosszolgálatoknak tudniuk kell, mese nincs. De amikor egyszer, egyetlenegyszer felhívta valaki a SRI-től, nem azért kereste, hogy leleplezze a sötét üzelmeket, hanem hogy kapjon egy jó telefonszámot, mert az illető is el akart menni Kongóba.

Kész, az ügyeletes tekintete itt lassan üvegessé válik és az jut eszébe, hogy Románia valóban bezzegország… csak épp ama huszonhatodrangú akciófilmek egyik helyszíne, nem egy demokratikus jogállamé.

Hogy odahaza, négy fal között ki mit csinál, az magánügy, legalábbis az esetek jó részében. Az viszont, hogy miképpen vezeti járművét odakint, az utcákon, nem magánügy. Az, kérjük tisztelettel, közügy. Persze, sokan (nagyon sokan) tekintik a közutakon való közlekedést továbbra is magánügynek. Ennek köszönhető a rengeteg hír gyorshajtásról, (halálos) balesetekről, bírságokról stb.

Mivel annyi az ilyen eset, hogy Dunát lehet velük rekeszteni, csak akkor írunk róluk, ha igazán különlegesnek minősülnek. Nos, az alábbi történet ilyen. És sajnos nem valahol messze, délen, a Kárpátokon túl történt, hanem Erdély fővárosában, az irtó okosnak nevezett Kolozsváron.

Egy autós éppen közlekedett, A pontból B pontba. És közlekedés közben elhajtott egy trolibusz mellett. Ekkor történt, hogy arra lett figyelmes, hogy a troli vezetője… az egyik lábát a kormányon nyugtatta. Vezetés közben! Az elhaladó autóban ült még valaki, aki értelemszerűen azonnal előkapta telefonját és felvételt készített a lábbal kormányzó sofőrről.

A felvétel kikerült az internetre, jó kis nézettséget generált… viszont a közlekedési vállalat vezetői is látták. Aminek az lett az eredménye, hogy jól elhatárolódtak az efféle viselkedéstől és belső vizsgálatot rendeltek el. A lábbal vezető sofőr konkrétan veszélyes helyzetbe kormányozta a munkaviszonyát.

És igen, nevetséges a sztori, nevetünk is rajta. De azért ne feledjük: emberhalál is lehetett volna a vége.