Meneküléssel ért véget a román zsoldoskatonák kongói kalandja – hírmix

Horațiu Potra neve a 2024-es decemberi elnökválasztási próbálkozás idején vált közismertté, amikor kiderült, hogy a tulajdonában lévő katonai magáncég alkalmazottai védik az első forduló nyertesét, Călin Georgescut. Potrát és embereit a hatóságok tartóztatták fel, amikor a törölt második forduló napján, december 9-én Bukarestbe tartott.

De most nem erről lesz szó, hanem az egykori francia idegenlégiós kongói bizniszéről, amelyről a HotNews írt részletesen a BBC és Victor Ilie újságíró cikke alapján.

Román állampolgárokat evakuálnak A Kongói Demokratikus Köztársaságból – jelent meg a szalagcím két napja a jelentősebb román hírtelevíziók képernyőjén, megtörve a tavaszra halasztott elnökválasztással kapcsolat hírözönt. Kiderült, hogy nem akármilyen román állampolgárokról van szó, hanem Horațiu Potra mintegy 300 szerződéses katonájáról, akiket Potra alkalmazott a kongói hadsereg egységeinek kiképzésére, és a stratégiai jelentőségű, kétmillió lakosú Goma város védelmére.

Az országban az elmúlt hetekben fokozódtak a fegyveres konfliktusok, különösen az ország keleti részén. A harcok főként az M23 nevű tuszi lázadócsoport és a kongói hadsereg között zajlanak. Az M23 január végén bejelentette, hogy elfoglalta Gomát. A konfliktusok hátterében etnikai feszültségek, politikai instabilitás és a térség gazdag ásványkincsei feletti ellenőrzésért folytatott harcok állnak. A gyanú szerint az M23 felkelőcsoportot a szomszédos Ruanda támogatja, és elképzelhető, hogy más régiós országok is belekeveredhetnek a konfliktusba.

Goma eleste egyben azt is jelentette, hogy a román katonai magáncég zsoldosai kénytelenek voltak egy ENSZ-bázisra menekülni, majd megadták magukat az M23-nak. Közülük négyes sérültek meg. A román külügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy folyamatban van az evakuálásuk.

A Horațiu Potra által Kongóba vitt szerződéses katonákat havi 5000 dolláros fizetéssel toborozták az M23-as lázadók elleni harcra, míg a Kongói Demokratikus Köztársaság katonáit havi 100 dollárért alkalmazták, amit néha meg sem kaptak. A BBC szerint „megalázó hét volt” a mintegy 300 román zsoldos számára, akiknek el kellett hagyniuk az országot.

A román zsoldosokat a kongói állam bérelte fel, és az elmúlt években ezernél is többen érkeztek a közép-afrikai országba. Voltak közöttük a román hadsereg egykori katonái, korábbi francia idegenlégiósok, de rendőrök, csendőrök, a kormányzati Őrző és Védő Szolgálat (SPP), a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) ex-alkalalmazottai is.

– mondta hétfőn a csoport koordinátora, Constantin Timofti a TVR újságírójának.

A BBC megszólaltatta Andrei Tarnea külügyminisztériumi szóvivőt is, aki „bonyolultnak” nevezte a románok evakuálásáról szóló tárgyalásokat. Végül a csoportot átengedték Kongóból Ruandába, de mindeközben megalázó jelenetek zajlottak. A jelenlévő újságírók felvették, amint Willy Ngoma, az M23 parancsnoka franciául szidja az egyik románt, és azt mondja neki, hogy feküdjön a földre, tegye keresztbe a lábát, és tegye a kezét a feje fölé.

A földre parancsolt zsoldost megkérdezték, milyen katonai kiképzéssel rendelkezik, mire a válasz az volt, hogy a francia légióban szolgált.

– rivallt rá Ngoma, utalva arra, hogy ez a javadalmazás mennyire eltér a kongói hadsereg újoncainak fizetésétől.

– figyelmeztetett a lázadóvezér.

Goma bevétele szertefoszlatta a román zsoldosok azon álmát, hogy sok pénzt keressenek. Nem világos, hogy Ngoma honnan szerezte az információt a 8000 dolláros fizetésről, de a BBC újságíróinak 2024 októberében egy volt román zsoldos által bemutatott szerződés részletesen leírja, hogy a „szigorúan bizalmasan kezelt javadalmazás” a vezető beosztásúak számára havi 5000 dollártól kezdődik, amíg aktív szolgálatban vannak, és 3000 dollártól a szabadságok idején.

A megállapodás határozatlan idejű szolgálatra vonatkozik, és a szerződéseseknek minden három hónapos bevetés után egy hónapos szünetet kellett tartaniuk.

– mondta a BBC-nek Fiston Mahamba, a Reuters tudósítója, aki szerinte ez a benyomás a Wagner orosz zsoldoscsoporthoz kapcsolódott, amely több afrikai országban is jelen van.

A BBC a RALF Egyesület (Românii care au Activat în Legiunea Franceză / Románok, akik a Francia Idegenlégióban szolgáltak) vizsgálata során beszélt a fizetésekről nyilatkozó volt zsoldossal Bukarestben, amely az ENSZ szakértői csoportja szerint egy romániai cég, és a Francia Idegenlégió volt román katonáit foglalkoztatja. A céget Horațiu Potra vezeti.

A RALF Egyesület egyébként Afrika-szerte is tevékenykedhet, mivel a szerződésében az állt, hogy különböző működési helyszínekkel rendelkezik, többek között Burkina Fasóban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Elefántcsontparton, Nigerben, Szenegálban, Sierra Leonéban, Gambiában és Guineában.

ENSZ-szakértők szerint Kongóban két katonai magáncéggel kötöttek szerződést, hogy 2022-ben, nem sokkal azután, hogy az M23 újraszerveződött és megkezdte a területfoglalását a kongói Észak-Kivu régióban.

A tartományban évtizedek óta politikai instabilitás és erőszak uralkodik, számos milícia működik itt, hogy pénzt keressenek az ásványkincsekből, például az aranyból és a koltánból, amelyből elektromos járművek és mobiltelefonok akkumulátorai készülnek.

Az első cég, amely aláírta a szerződést, a francia-kongói állampolgárságú Olivier Bazin által vezetett Agemira RDC volt. A szakértők szerint ez a vállalat bolgár, fehérorosz, grúz, algériai, francia és kongói állampolgárokat foglalkoztatott.

Egy másik szerződést a Thierry Kongolo által képviselt kongói cég, a Congo Protection és a Horatiu Potra által vezetett RALF Egyesület között írtak alá.

Az ENSZ szakértői szerint a szerződésben az szerepelt, hogy a RALF Association nagy szakértelemmel és tapasztalattal rendelkezik a biztonsági szolgáltatások terén. Az egyesületnek kellett volna a kongói csapatok kiképzését és oktatását biztosítania a terepen egy 300 fős oktatói kontingens révén, akik közül sokan románok voltak.

A BBC júliusban beszélt Horațiu Potrával arról, hogy csoportja részt vesz-e harcokban. Potra azt mondta, hogy ha az M23 megtámadja őket, megvédik magukat. Hozzátette, hogy a románok terepmunkát végeztek Észak-Kivu tartományban, ahol hosszú, akár 12 órás műszakokban dolgoznak, és kulcsfontosságú pozíciókat őriznek Goma külterületén.

Egy névtelenül nyilatkozó volt zsoldos szerint a fizetés nem érte meg a vállalt kockázatokat:

Az exkatona azt is állította, hogy toborzáskor nem végeztek megfelelő háttérellenőrzést, és a román újoncok egy részének nem volt katonai kiképzése. Példaként hozta fel egyik volt kollégáját, aki tűzoltó volt.

A BBC példaként említi Vasile Badea esetét is, aki egyike volt annak a két románnak, akik tavaly februárban haltak meg, amikor az M23 harcosai rajtaütöttek egy katonai konvojon, amikor az a Goma melletti frontvárosba, Sake-be tartott. Kiderült, hogy az egyik, 46 éves rendőrtiszt volt, és azért mondott igent a csábító ajánlatra, hogy fedezni tudja az általa vásárolt lakás költségeit.

– mondta egy zsoldostoborzó a BBC-nek.

A férfi katonai kiképzéssel rendelkezett, és a román hadsereggel NATO-missziókban vett részt Afganisztánban. Azt mondta, hogy nem a RALF Egyesületnek dolgozik, de nem volt hajlandó elárulni, hogy melyik egységben.

Az újoncokat a képzettségi szintjüknek megfelelő pozíciókba helyezik, és napi 400 és 550 dollár közötti összeget keresnek – magyarázta.

A toborzás módja szigorúan bizalmas. Az ilyen állásokat sehol sem hirdetik meg, WhatsApp-csoportokban és egyéb üzenetküldő alkalmazások révén rekrutálnak.

Tavaly Yolande Makolo ruandai kormányszóvivő bírálta a zsoldosok jelenlétét a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén, mondván, hogy ez sérti a genfi egyezményeket.

Egy 11. osztályos bukaresti diák ellen adott ki elfogatóparancsot egy New York-i szövetségi bíró, miután az FBI azzal vádolja, hogy bombafenyegetéseket küldött amerikai és brit iskoláknak, valamint zsinagógáknak. A vád szerint a fenyegetések pánikot keltettek és anyagi károkat okoztak.

Emellett a hatóságok gyanúja szerint a fiatal román tinédzserlányokat vett rá pornográf tartalmak készítésére és önkárosító/önártó cselekmények elkövetésére.

A diák ellen már indult eljárás Romániában, miután hasonló bombafenyegetéseket küldött kórházaknak és a román Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészségnek (DIICOT). Akkor azonban az ügyet lezárták, és csak pénzbírságot kapott.

A kiadatási eljárás folyamatban van. Addig is a hazai bíróság házi őrizetbe helyezte a fiatalt, miután néhány napig rendőrségi őrizetben volt.

Első fokon öt és fél és, illetve öt év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek két román állampolgárt január 28-án Ausztriában, miután hét betörés során 153 kerékpárt tulajdonítottak el, összesen 910 000 euró értékben. Az ügy pikantériája, hogy a lopott kerékpárok nagy részét a Romániába szállítás közben szintén ellopták.

A wels-i tartományi bíróságon tartott tárgyaláson az ügyészség elmondta, hogy a vádlottak jelentős anyagi károkat is okoztak, amelyeket mintegy 80 000 euróra becsültek.

A tolvajok vallomása szerint az ellopott kerékpárokat nem tudták értékesíteni, mert szállítás közben meglovasították őket. Az elsőrendű vádlott elmondta, hogy a közösségi médián keresztül toboroztak olyan Romániába tartó sofőröket, akik vállalták a zsákmány szállítását, de nagy többségük sosem érkezett meg a címzettekhez.