A deszkurkörec ember a múzeumot is meglopja – hétfői hírmix

Romániában van egy életfilozófiai alapkategória: a descurcăreț. Tudjuk, ugye, mit jelent: deszkurkörec az az ember, aki mindig feltalálja magát, mindenféle simlisséggel és ügyeskedéssel elboldogul minden helyzetben, a javára fordít mindent, legalábbis a maximumot kihozza a különböző élethelyzetekből.

A deszkurkörec ember a társadalom minden szintjén és az élet minden területén megtalálható. Miért lenne ez másként a kultúrafogyasztással, például a múzeumlátogatással? A múzeumok témája legutóbb a Hollandiában kiállított román aranykincsek kapcsán merült fel a nyilvánosságban. Most egy múzeumigazgató magyarázta el, hogyan jelenik meg a deszkurkörec életfilozófia ezen a területen is.

Ciprian Ștefan, a nagyszebeni Astra Múzeum igazgatója a Turnul Sfatului című helyi hírportálnak beszélt arról, hogy az intézmény új jegyrendszert vezet be, mivel a látogatók előszeretettel verték át a korábbi rendszert és lógtak be a múzeumba. Például úgy, hogy azt hazudták a kapunál: a múzeum területén működő étterembe mennek, aztán jegyvásárlás nélkül belógtak a szabadtéri kiállításokra.

A másik módszert, amivel jelentős anyagi károk érték a múzeumot, a környékbeli panzió- és hoteltulajdonosok alkalmazták, akik megvásároltak több családi bérletet, amivel aztán a szállóvendégeik látogatták a múzeumot.

„Húsz családi bérlettel olyan négyezer ember, ha nem több, jött be a múzeumba” – mondta az igazgató.

Ezért az új jegyrendszer keretében kénytelenek személyre szabott egyéni bérleteket és korlátozott számú felhasználást lehetővé tevő családi bérleteket bevezetni.

Az Astra Múzeumban egyébként egy belépőjegy ára 35 lej (vannak kedvezményes diák- és nyugdíjas jegyek is), az éves családi bérlet 300 lejbe kerül.

Miután az alkotmánybíróság tavaly érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulóját és elrendelte a választási folyamat megismétlését, Klaus Iohannis – akinek egyébként december 20-án lejárt volna az államfői mandátuma – hivatalában maradt addig, amíg a megválasztásra kerülő új elnök leteszi az esküt.

Azóta folyamatos a vita a romániai nyilvánosságban és politikában az, hogy Iohannis törvényesen vagy törvénytelenül elnök-e még.

Iohannist az EU hétfői informális védelmi tanácskozása előtt kérdezték meg újságírók, hogy tervezi-e a lemondását, ő pedig azzal válaszolt, hogy semmi értelme erről hosszasan vitázni.

– válaszolta Klaus Iohannis.

Szerinte nem erről kellene most beszélni Romániában.

– zárta le maga részéről a vitát Iohannis.

Diana Șoșoacă EP-képviselő, az SOS Románia párt elnöke már a múlt héten azzal vádolta meg a PSD-t és a PNL-t, hogy ellenzéki képviselőket és szenátorokat próbálnak megvesztegetni pénzzel, tisztséggel vagy egyéb módon, hogy saját parlamenti pozícióikat erősítsék. Egy nappal korábban Anamaria Gavrilă képviselő, a POT párt elnöke is ugyanerre panaszkodott.

Hétfőn kiderült, hogy a félelmeik nem alaptalanok, ugyanis az SOS Románia négy parlamenti képviselője és két szenátora bejelentette, hogy kilépnek a párt parlamenti frakcióiból. A párt így 24 képviselővel és 10 szenátorral maradt. Szenátusi frakciót minimum hét taggal lehet létrehozni egyébként. A képviselőházban legalább tíz képviselő szükséges egy önálló frakcióhoz.

Az SOS-frakcióból távozók azt is bejelentették, hogy a továbbiakban frakcióktól függetlenül dolgoznak tovább a törvényhozásban.

Dumitru Coarnă, az SOS Románia képviselőházi frakcióvezetője szerint a távozóknak a parlamenti mandátumukról is le kellene mondaniuk. Erre egyébként a törvények nem kötelezi a képviselőket és szenátorokat.