Ötvennyolcmillió lejt utazott el két év alatt Klaus Iohannis – szombati hírek

Mennyi az annyi?

A demokrácia nem olcsó mulatság. Működtetése számos költséggel, kiadással jár. Pénzbe kerül az állami intézmények fenntartása, a választások megszervezése és lebonyolítása, a közpénzből megvalósuló számtalan beruházás, az átláthatóság és az ellenőrzés finanszírozása stb. Rendre vita tárgyát képezi, hogy az adott demokratikus berendezkedés költségei mennyire indokoltak.

Erre a leggyakoribb válasz az szokott lenni, hogy amennyiben demokratikus rendszer biztosítja az egyenlő részvételt, a véleménynyilvánítás szabadságát és a közös döntéshozatalt, amelyek a társadalom stabilitásához és jólétéhez vezethetnek, akkor az a rendszer megfelelően működik, adott a társadalmi béke és a gazdasági fejlődés. Ebből következik, hogy a költségek hosszú távon megtérülnek.

A költségekről szóló viták különösen akkor szoktak fellángolni, amikor konkrét összegek jelennek meg a sajtóban egyes köztisztséget betöltő személyek kiadásaival összefüggésben. Az államfői tisztségtől búcsúzó Klaus Iohannis többször is szolgáltatott beszédtémát ebben a vonatkozásban, különösen, ami az utazásait illeti, hisz az államelnökről sok minden elmondható, de az nem, hogy félne a repüléstől.

Románia alkotmánya értelmében az államelnök biztosítja az ország bel- és külpolitikájának megvalósítását, ehhez pedig utazni is kell, nem keveset, na de ki állapítja meg, hogy mennyi a ténylegesen szükséges, és mikortól kezd sok lenni? A válasz ez esetben is sokösszetevős, a számok, mint minden hasonló esetben, itt is jó támpontul szolgálhatnak.

A román államfő a hivatali bevételek tekintetében nem áll a rangsor élén, azonban, ha Klaus Iohannis kiadásait nézzük, úgy tűnhet, mintha mégis az első helyek egyikén tanyázna. Az államelnök az elmúlt két évben jócskán megduplázta a külföldi utazásokra fordított költségeit. Míg 2022-ben az ilyen jellegű kiadásai 17 millió lejt tettek ki, addig 2023-ban pedig már 41 millió lejnél állt meg a számláló. Az ideig augusztusi összesítéskor 20 millió lejnél húzták meg a vonalat.

Ugyan az elnöki adminisztráció költségvetése nőtt az elmúlt időszakban, Klaus Iohannis az európai államfői fizetések ranglistájának a végén tanyázik a maga havi nettó 23 ezer lejes juttatásával. Azonban a minimálbérhez viszonyítva a román elnök jövedelme magasabb, mint a szlovén, a spanyol, a lengyel és a máltai kollégájáé, egy szinten található a portugál, a holland és a horvát államfő fizetésével.

Az Agerpresnek adott válaszában az elnöki hivatal elárulta, hogy az elnök tavaly 34 alkalommal utazott külföldre, ami összesen több mint 41 millió lejbe került. Ez több mint kétszerese az előző évi utazásokra fordított összegnek, miközben a 2022-es költségvetés egyharmadát teszi ki.

2022-ben Klaus Iohannis 16,6 millió lejt költött utazásra, és 21 hivatalos látogatást tett, ami több mint kétszerese a 2021-es 7,7 millió lejnek. Az elnöki utazásokra szánt összegek körüli diskurzus azt követően élesedett, hogy a Recorder 2023 novemberében felfedte, az államfő III. Károly brit király koronázására egy bérelt repülővel utazott Londonba, ami 85 ezer eurójába került a román államnak.

Ehhez képest más államfők - például Észtország, Csehország, Lettország és Finnország elnöke - menetrendszerinti repülőjáratot választottak az utazáshoz, és 1700-3000 euró közötti összeget költöttek. Az is kiderült, hogy a 19 európai vezető közül csak Klaus Iohannis elnök repült bérelt repülőgéppel. Viszonyításként a moldáviai elnök, Maia Sandu elnök 2022-ben 19 külföldi látogatásra utazott, ezek mintegy 25 000 euróba kerültek.

Iohannis elnök első hivatali ideje alatt összesen 36,5 millió lejre rúgtak az utazási költségek. 2015-ben ez az összeg 8,5 millió lej volt, 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban pedig 6-6 millió lej. 2019-ben pedig 10 millió lejt költött utazásokra.

Az elnöki adminisztráció által közzétett dokumentumok szerint Klaus Iohannis elnök 2015-ös hivatali költségvetése 37,45 millió lej volt, míg a 2016-os alig több mint 50 millió lej. A 2017-es büdzsé 46,82 millió lejre csökkent, a 2018-as év ismét növekedést hozott, 58,72 millió lejből gazdálkodhatott az államfő.

2019-ben az elnöki adminisztráció költségvetése kilőtt, ebben az évben már 64,96 millió lej volt. 2020-ban 73,74 millió lejt, 2021-ben 79,22 millió lejt, 2022-ben pedig 95 millió lejt tett ki, míg a 2023-as végleges költségvetés már 133 millió lej volt.

Hogy sok-e, vagy kevés, azt az olvasó megítélésére bízzuk. A miniszterelnöknek, aki szombaton nyújtotta be elnökjelölti iratcsomóját a Központi Választási Bizottsághoz, soknak tűnik. Marcel Ciolacu ezzel be is rúgta a választási kampányajtót, mivel kijelentette, Klaus Iohannisnak magyarázattal kell szolgálnia az embereknek a programjáról, kiszállásairól, utóbbiak célját és időtartamát is ismertetnie kell, és arról is be kell számolnia, hogy ezek milyen költségekkel jártak, illetve, hogy mit nyert belőlük az ország.

Újabb fejezetéhez érkezett a közbeszédet hetek óta meghatározó drónlelövési-gate. Lőni, vagy nem lőni? Ez itt a kérdés. Szombaton a miniszterelnök foglalt határozottan állást a kérdésben, amikor arról beszélt, hogy ha olyan drón lép be Románia légterébe, amely polgári vagy katonai célpontokat támad, azt a drónt lelövi a román légvédelem.

Marcel Ciolacu igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy a román hatóságok, a védelmi minisztérium és a katonai szövetségesek tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy mi történik a román légtérben. A kormányfő szerint felesleges jogszabályváltoztatásokról és törvényértelmezésekről beszélni, amikor egy ellenséges szándékkal közelítő drónról van szó.

– tette hozzá a miniszterelnök.

„Közvetlen kommunikáció" folyik a román és az osztrák hatóságok között Románia teljes körű schengeni csatlakozásáról – nyilatkozta szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök, hozzátéve, hogy az elkövetkező időszakban „jó hírek" várhatók a témában.

A kormányfő elmondta, hogy közvetlen kommunikációt folytat Karl Nehammer osztrák kancellárral, ahogyan a két ország belügy- és külügyminiszterei is állandó kapcsolatban állnak egymással, és „a szociáldemokrata családon keresztül" továbbra is nyomást gyakorolnak, hogy még idén megszülessen a döntés a szárazföldi határellenőrzések megszüntetéséről.

– tette hozzá sokat sejtetően.