// 2024. november 27., szerda // Virgil
Magyarország

Orbán Brüsszelben: Magyarország megvédi a schengeni határokat

// HIRDETÉS

A magyarok és az európaiak tele vannak félelemmel, mert az európai vezetők – köztük a miniszterelnökök – nem képesek a helyzet kontrollálására – ezt mondta a magyar miniszterelnök Brüsszelben, miután a migránsválságról tárgyalt európai vezetőkkel.

Orbán Viktor az Európai Parlament elnökével, Martin Schulz-cal és az Európa Tanács első emberével, Donald Tuskkal tárgyalt Brüsszelben az egyre akutabbá váló menekültválságról. A magyar miniszterelnök leszögezte, hogy a schengeni kódex, a dublini szerződés, valamint a Frontex-szabályok világosan kimondják, hogy a határok ellenőrzése és őrizete a schengeni határországok felelőssége és kötelessége, és Magyarország ilyen ország. Orbán Viktor közölte, hogy Magyarország mindent megtett, ami tőle tellett, hogy betartsa ezeket a szabályokat.

Orbán: ez a németek problémája, nem a miénk       
 

„Teljesen világos szabályozások vannak európai szinten. A német kancellár és az osztrák kancellár elmondta: senki nem hagyhatja el Magyarországot úgy, hogy nem regisztráltuk. Mindenkit regisztrálnunk kell” – szögezte le Orbán, és hozzátette, hogy ez nem stratégia, hanem jogérvényesítés kérdése.

A magyar miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy ez nem európai, hanem német probléma, mert mindenki oda akar menni. „Senki nem akar Magyarországon maradni. Nincsenek nehézségeink azokkal, akik Magyarországon szeretnének maradni, de senki nem akar Magyarországon maradni, sem Szlovákiában, sem Lengyelországban, sem Észtországban. Mindannyian Németországba kívánnak menni. A mi munkánk csak az, hogy regisztráljuk őket” – mondta Orbán, miközben a budapesti Keleti pályaudvaron teljes káosz alakult ki, mivel az ott várakozó migránsok tömegei Németországba szeretnének utazni.

Azt is hozzátette, hogy a magyar parlament szigorítani készül a szabályokat, fizikai határt építettek ki. Az új szabályozás szeptember közepétől lép életbe. 

„Nem tudunk mindenkit befogadni”
 

Magyarország továbbra is elkötelezett aziránt, hogy a schengeni szerződésben foglaltaknak megfelelően megvédje határait, amelyek egyben Európa külső határai is.

„Az nem járja, hogy átjövünk a zöldhatáron, kimegyünk a pályaudvarra, Németországot és Merkel kancellár nevét kiabáljuk, és megpróbálunk regisztráció nélkül átverekedni a rendőrökön, hogy engedjék ki őket az országból. Ez teljesen ellentétes az uniós szabályokkal” – mondta a miniszterelnök.

Orbán arra az álláspontra helyezkedett, hogy a schengeni övezet jelenleg is veszélyben van, de Magyarország több okból is elkötelezett a megvédése mellett. Ezt egyrészt emberi kérdésnek nevezte, mert „ami történik, az szégyen, kaotikus, nem európai”, civilizált módon ellenőrzés alatt kell tartani a helyzetet, s szerinte határellenőrzés nélkül ez nem fog működni.

„Ez az elsőszámú kérdés, enélkül kvótákról sincs értelme beszélni. Ha ezt nem tudjuk biztosítani, az veszélyt jelent Schengenre, mert a németek és osztrákok normális reakciója az lesz, hogy ha mi nem tudjuk megvédeni a külső határokat, akkor nekik kell a sajátjaikat” – hangoztatta a miniszterelnök.

„Szeretnénk megtartani és megvédeni a mozgás szabadságát, és ehhez a határokat is meg kell védenünk” – szögezte le, hozzátéve, hogy a menekültek elosztását szolgálni hivatott kvótákról lehet tárgyalni, de az igazi probléma a határellenőrzés, és a kvóták kérdése rossz irányba viheti el a vitát. Úgy vélte, hogy a kvótarendszer határellenőrzés nélkül meghívás azoknak, akik jönnének.

A miniszterelnök szerint erkölcsi kudarc lenne azt a benyomást kelteni, hogy jöjjenek bátran, mert mindenkit be tudunk fogadni, mert nem az a helyzet. „Erkölcsileg és emberileg az a helyes, ha azt mondjuk: kérjük, ne gyertek, Törökország biztonságos, Szerbia biztonságos, maradjatok ott, az út kockázatos és nincs garancia arra, hogy befogadnak” – fogalmazott Orbán, aki szerint sok biztonságos ország van a háborús övezetek és az Európai Unió között, jobb a családoknak, a gyerekeknek, ha ott maradnak.

A határkerítésről azt is mondta, hogy azon feliratok jelzik, hol lehet szabályozottan belépni az országba.

Schulz: a kvótával Magyarország is jól járna
 

Az Európai Parlament elnöke óvatos kritikát is megfogalmazott az egyes EU-tagállamok – köztük Magyarország – felé. Közös európai megoldásokra van szükség, mert a jelenlegi helyzet Európa szakadásával fenyeget a tragállamok „egoizmusa” miatt.

Úgy vélekedett, hogy ha az EU-ban bevezetnének a tagállamok lakosságán, gazdasági teljesítőképességén és az adott tagállamban eddig befogadott menekültek számán alapuló elosztási kulcsot a menekültek elosztására, akkor Magyarország valószínűleg jobb helyzetben lenne, mint azokkal az intézkedésekkel, amelyeket jelenleg alkalmaz.
Schulz felkérte Orbánt arra, hogy segítsen közös európai megoldásra jutni a legális bevándorlást, a polgárháborús menekülteknek nyújtandó ideiglenes védelmet és a politikai menekültek befogadását illetően egyaránt.

Schulz kijelentette: hatásos, de helytelen az a nézőpont, hogy mindenki Németországba akar menni, ezért másoknak nem kell aggódniuk.

Az EP elnöke szerint három dolgot kell tisztázniuk a menekültválság kezelése érdekében a tagállamoknak: egy közös alapot kell találniuk arra, hogy mi a jogszerű bevándorlás Európába, kibővített eszközökre van szükség azok védelmére, akik Szíriából jönnek és „ideiglenes védelemre” van szükségük, valamint biztosítani a politikai menedékjogot azoknak, akiket az megillet. Ez utóbbi veszélybe kerülhet akkor, ha minden bevándorlási kérdést „a dublini rendszer alá akarunk besorolni”.

Tusk: szolidaritás kell és a határok megerősítése   
 

Az ET elnöke szerint a közel-keletről érkező menekültek növekvő számának ismeretében Európának többet kell tennie a migránsválság kezelése érdekében. azoknak az országoknak, amelyeket nem érint közvetlenül a migránsválság, és amelyek már szolidaritást tapasztaltak az EU részéről a múltban, ugyanilyen a szolidaritást kell most tanúsítsanak azok számára, amelyek ezt igénylik.

„Nagyon nagy ellentmondás az, hogy a legnagyobb országok Európában – olyanok mint Németország és Olaszország – a szolidaritásunkra szorulnak, csakúgy, mint Magyarország” – mondta Tusk, és hozzátette, hogy komolyan kell foglalkozni a migránshullám megfékezésével, méghozzá a határok megerősítése révén.

A brüsszeli vezető fontosnak nevezte, hogy jóval nagyobb európai hozzájárulást kapjon minden olyan intézmény és szervezet, amely a migránsfolyam kezelésével foglalkozik.

Fotó: Botár Gergely/MTI

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS