// 2026. március 11., szerda // Szilárd
ruszkik

Az orosz titkosszolgálat már a bukaresti spájzban van – hírek kedden

// HIRDETÉS

Orosz szabotázsakciót akadályoztak meg a román hatóságok. Egy volt alkotmánybíró nem érti, mit kell annyit lovagolni a 10 ezer eurós nyugdíjakon. A Salrom szerint a kormányfői ellenőrző testület félrebeszél.

Orosz szabotázsakciót játszott ki a román titkosszolgálat – Bukarestben gyújtogattak volna

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) kedden bejelentette, hogy megakadályozott egy orosz irányítású szabotázsakciót, amelynek az volt a célja, hogy felgyújtsák egy Romániában is tevékeny ukrán cég bukaresti székházát.

Az akciót, amit közvetlenül az orosz titkosszolgálatok irányítottak, két ukrán állampolgár követte volna el, őket Romániában letartóztatták, miután Lengyelország felől érkeztek az országba. Ezzel egyidejűleg a lengyel hatóságok közölték: őrizetbe vettek nyolc személyt, akik Lengyelországban és Romániában terveztek szabotázsakciókat.

// HIRDETÉS

A két letartóztatott ukrán azt tervezte, hogy házi készítésű gyújtóbombákkal felgyújtja az ukrán Nova Post csomagküldő cég bukaresti székházát. A cég az EU-államok és Ukrajna között biztosít csomagküldő szolgáltatásokat, 13 európai országban van jelen.

A SRI közlése szerint a két ukrán állampolgárt október 14-15-én figyelték meg, amint Lengyelország felől megérkeznek Bukarestbe, aztán elhelyeztek két csomagot a Nova Post székházában, a csomagokban fülhallgatóknak, autóalkatrészeknek és GPS-helymegfigyelő készülékeknek álcázott, házi készítésű, távolról aktiválható gyújtóbombák voltak.

A román titkosszolgálat rögtön azonosította a csomagokat és hatástalanította a gyújtószerkezeteket. A SRI jelenleg a bűnüldöző szervekkel és a nemzetbiztonsági hatóságokkal közösen vizsgálja az leleplezett akció részleteit. Az már kiderült, hogy a csomagokba rejtett gyújtószerkezetek termitet és bárium-nitrátot tartalmaztak, a két ukrán személy pedig titkosszolgálati módszerekkel próbálta rejtegetni a nyomait.

Az ukrán csomagküldő cég bukaresti székhelye a város egyik központi részén van egy tömbház földszintjén.

A vizsgálat azt is megerősítette, hogy a két ukrán egy nagyobb szabotőr-hálózathoz tartozott, amely az orosz titkosszolgálatok irányításával akciókat tervezett végrehajtani több európai országban.

A lengyel hatóságok azt közölték, hogy a Romániában letartóztatott két személy és egy Lengyelországban elfogott szintén ukrán férfi Ukrajnába is tervezett robbanóanyagokat csempészni Lengyelországon és Románián keresztül.

Volt alkotmánybíró: mit kell annyit izélni, nem is olyan nagy a „csak 10 ezer eurós” nyugdíja

A pénzszűkében levő Bolojan-kormány éppen a bírák és ügyészek gigaösszegű speciális nyugdíjait próbálja lefaragni és valahogy megreformálni ezt az irdatlan pénzekbe kerülő nyugdíjrendszert. Az alkotmánybíróság hétfőn két korábbi halasztás után formai okokra hivatkozva visszadobta az erre vonatkozó törvényt, amelynek alkalmazása megint beláthatatlan ideig késik.

A speciális nyugdíjak rendszere a közvélemény szemében is szálka, mivel a nem speciális bérek és nyugdíjak egyre kevesebbet érnek a megugró infláció és a kormány által bevezetett adó- és illetékemelkedések miatt.

Ebben a hangulatban egy nyugalmazott alkotmánybíró azt találta mondani, hogy a 10 ezer eurós nyugdíja nem olyan nagy, és hogy nem érti miért kell akkora feneket keríteni a dolognak.

Petre Lăzăroiu a B1 TV egyik műsorának meghívottjaként fejtette ki véleményét:

„Negyvenegy évnyi nyugdíjjárulék-fizetés után a nyugdíjam közel 10 ezer euró. 60 ezer lejes, azaz 12 ezer eurós fizetés után. Nem értem, minek kell akkora feneket keríteni ennek. Nem a jogászok alkotják a törvényeket, hanem a törvényhozók”.

A volt alkotmánybíró szerint az sem olyan nagy ügy, hogy bírák és ügyészek 45 évesen nyugdíjba mennek. Bármelyik rendőr nyugdíjas lehet 45 évesen és még 30 évig kapja a nyugdíjat, ezzel szemben egy bíró vagy ügyész talán meg sem éri a nyugdíjkorhatárt – fejtegette.

Ráadásul a bírák és ügyészek nem dolgozhatnak mást igazságszolgáltatási munkájuk végzése közben, ezért megérdemlik a nagy fizetést és nyugdíjat.

„Egy orvos három kórházban is dolgozhat és tízszer annyit kereshet, mint egy bíró. Legyünk korrektek”

– mondta Peter Lăzăroiu.

A Salrom a parajdi bányakatasztrófáról: nem úgy van, ahogy a kormányfő ellenőrző testületének jelentése állítja

A miniszterelnöki ellenőrző testület néhány nappal ezelőtt tette közzé jelentését, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy a parajdi sóbányát működtető országos sótársaság, a Salrom alábecsülte a bánya idén májusi víz alá kerülésének kockázatát, ezt a lehetőséget pedig nem minősítette veszélynek. A jelentés hanyagsággal vádolja a sótársaságot, mivel az nem hozott meg egy sor műszaki megelőző intézkedést, hogy biztosítsa a bánya és a parajdi sótartalék védelmét a vízbefolyások hatásától.

A Salrom most közleményben cáfolja a miniszterelnöki ellenőrző testület jelentésének vádjait és azt mondja: nem a sótársaságot, hanem a vízügyi hatóságokat terheli felelősség amiatt, hogy a Korond-patak megduzzadt vize elárasztotta a bányát.

A sótársaság álláspontja szerint nem a Salrom hanyagsága okozta a bányakatasztrófát, hanem az, hogy a Korond-patak szabályozása nem történt meg, amiért a román vízügyi hatóságot (ANAR) terheli felelősség. Azt írják: a patak másodpercenként 64 köbméteres vízhozama jelentősen nagyobb volt, mint az az érték (másodperceként 50 köbméter), amelyet a vízügy a Korond-patak maximális vízhozamszintjének tekintett, és aminek alapján a műszaki tervek készültek.

A Salrom felrója az ANAR-nak, hogy a vízügy 2022 és 2025 között több mint 800 millió lejt kapott a költségvetésből Hargita és Kovászna megyei folyóvizek medrének szabályozására. Hogyan használták fel ezt a pénzt? – kérdezi a Salrom. Ha a vízügynek még 2024 elején információi voltak arról, hogy a Korond-patak árvízveszélyes, milyen konkrét munkálatokat végeztek a térségben? – folytatja.

A sótársaság szerint az utóbbi három évben az éves beruházási programok alapján minden szükséges pénzt elkülönített a sótartalék, a földalatti terek és a berendezések védelmére, ráadásul 2023-ban és 2024-ben az éves beruházási program növelte is a parajdi sóbányának kiutalt összegeket, idén pedig más sóbányáktól is átcsoportosítottak összegeket a parajdi bányához. Hozzáteszik, hogy a Salrom a nettó profitja legalább 90 százalékát átutalja az állami költségvetésbe.

Felróják az ellenőrző testületnek, hogy a 2012 és 2016 közötti időszakra vonatkozó tényeket és dokumentumokat említ, holott azokhoz a Salrom jelenlegi vezetőségének semmi köze nincs, mert akkor nem volt hivatalban.

A Salrom szerint kommunikációs hibák is történtek, a bányákat illető helyzetek elemzésére tárcaközi egyeztetések szükségesek, de ezek összehívása nem a sótársaság, hanem az érintett minisztériumok hatáskörébe tartozik.

Jelzik továbbá, hogy a gazdasági miniszternek vállalnia kell a felelősséget a Salrommal és alkalmazottainak munkájával szemben megfogalmazott vádjai és alaptalan rágalmazásai miatt.

„Ha a társaság tevékenységének kifizetődővé tételét, az árbevétel megduplázását és a profit megháromszorozását és a társaság korszerűsítését és újratechnologizálását célzó nagy szabású beruházásokat viccnek tekintik, akkor teljes egészében vállaljuk ezt a teljesítményt”

– olvasható a Salrom közleményében.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A palesztinozás fölött eljárt az idő. Az ajatollahozás az új trend!
Főtér

A palesztinozás fölött eljárt az idő. Az ajatollahozás az új trend!

Egy álkommunista megmondót nem érdekel a háború, ahogy a 10 lejes benzin réme se. Az viszont igen, hogy épp mi jön ki az elszabadult hajóágyú csövén, és ezzel mekkorát lehet kaszálni a lájkversenyben.

Székelyföldi településeken fejlesztik a víz- és csatornahálózatot egy óriásprojekt keretében
Krónika

Székelyföldi településeken fejlesztik a víz- és csatornahálózatot egy óriásprojekt keretében

Tizennégy településen fejlesztik a víz- és csatornahálózatot a székelyföldi Hargita megyében egy egymilliárd lejt meghaladó óriásprojekt keretében, a finanszírozási szerződést hétfőn írták alá Bukarestben.

Az állam a felelős nagy részben az üzemanyag-drágulásokért Romániában – hírek szombaton
Főtér

Az állam a felelős nagy részben az üzemanyag-drágulásokért Romániában – hírek szombaton

További híreink: Nicușor Dannak körülbelül százszor több információja van az ügyészségi rendszerről, mint nekünk, egy balek zsarolót pedig a bukaresti reptéren tartóztattak le a hatóságok.

Sokan már lefeküdni készültek vasárnap este, amikor rengett a föld
Székelyhon

Sokan már lefeküdni készültek vasárnap este, amikor rengett a föld

A Richter-skála szerinti 3,3-as erősségű földrengés volt vasárnap este tíz óra előtt hét perccel.

Új elnöke lett a Brassó megyei RMDSZ-nek, a botrányba keveredett Toró Tamás is jelöltette magát
Krónika

Új elnöke lett a Brassó megyei RMDSZ-nek, a botrányba keveredett Toró Tamás is jelöltette magát

Varga Nándor eddigi ügyvezető elnök személyében új elnöke lett az RMDSZ Brassó megyei szervezetének. A tisztségre a tavaly botrányba keveredett Toró Tamás, a Brassó Megyei Magyar Napok főszervezője is pályázott.

Százezer eurót fizetnek egy lakatlan házért, hogy megkönnyítsék a közlekedést
Székelyhon

Százezer eurót fizetnek egy lakatlan házért, hogy megkönnyítsék a közlekedést

Százezer eurós kártérítést kapnak annak a marosvásárhelyi háznak a tulajdonosai, amit kisajátítottak és hamarosan lebontanak. A kövesdombi lakótelepen levő ingatlan akadályozza két utca összekötését, ezért kénytelenek eltüntetni a föld színéről.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS