// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő
ruszkik

Az orosz titkosszolgálat már a bukaresti spájzban van – hírek kedden

// HIRDETÉS

Orosz szabotázsakciót akadályoztak meg a román hatóságok. Egy volt alkotmánybíró nem érti, mit kell annyit lovagolni a 10 ezer eurós nyugdíjakon. A Salrom szerint a kormányfői ellenőrző testület félrebeszél.

Orosz szabotázsakciót játszott ki a román titkosszolgálat – Bukarestben gyújtogattak volna

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) kedden bejelentette, hogy megakadályozott egy orosz irányítású szabotázsakciót, amelynek az volt a célja, hogy felgyújtsák egy Romániában is tevékeny ukrán cég bukaresti székházát.

Az akciót, amit közvetlenül az orosz titkosszolgálatok irányítottak, két ukrán állampolgár követte volna el, őket Romániában letartóztatták, miután Lengyelország felől érkeztek az országba. Ezzel egyidejűleg a lengyel hatóságok közölték: őrizetbe vettek nyolc személyt, akik Lengyelországban és Romániában terveztek szabotázsakciókat.

// HIRDETÉS

A két letartóztatott ukrán azt tervezte, hogy házi készítésű gyújtóbombákkal felgyújtja az ukrán Nova Post csomagküldő cég bukaresti székházát. A cég az EU-államok és Ukrajna között biztosít csomagküldő szolgáltatásokat, 13 európai országban van jelen.

A SRI közlése szerint a két ukrán állampolgárt október 14-15-én figyelték meg, amint Lengyelország felől megérkeznek Bukarestbe, aztán elhelyeztek két csomagot a Nova Post székházában, a csomagokban fülhallgatóknak, autóalkatrészeknek és GPS-helymegfigyelő készülékeknek álcázott, házi készítésű, távolról aktiválható gyújtóbombák voltak.

A román titkosszolgálat rögtön azonosította a csomagokat és hatástalanította a gyújtószerkezeteket. A SRI jelenleg a bűnüldöző szervekkel és a nemzetbiztonsági hatóságokkal közösen vizsgálja az leleplezett akció részleteit. Az már kiderült, hogy a csomagokba rejtett gyújtószerkezetek termitet és bárium-nitrátot tartalmaztak, a két ukrán személy pedig titkosszolgálati módszerekkel próbálta rejtegetni a nyomait.

Az ukrán csomagküldő cég bukaresti székhelye a város egyik központi részén van egy tömbház földszintjén.

A vizsgálat azt is megerősítette, hogy a két ukrán egy nagyobb szabotőr-hálózathoz tartozott, amely az orosz titkosszolgálatok irányításával akciókat tervezett végrehajtani több európai országban.

A lengyel hatóságok azt közölték, hogy a Romániában letartóztatott két személy és egy Lengyelországban elfogott szintén ukrán férfi Ukrajnába is tervezett robbanóanyagokat csempészni Lengyelországon és Románián keresztül.

Volt alkotmánybíró: mit kell annyit izélni, nem is olyan nagy a „csak 10 ezer eurós” nyugdíja

A pénzszűkében levő Bolojan-kormány éppen a bírák és ügyészek gigaösszegű speciális nyugdíjait próbálja lefaragni és valahogy megreformálni ezt az irdatlan pénzekbe kerülő nyugdíjrendszert. Az alkotmánybíróság hétfőn két korábbi halasztás után formai okokra hivatkozva visszadobta az erre vonatkozó törvényt, amelynek alkalmazása megint beláthatatlan ideig késik.

A speciális nyugdíjak rendszere a közvélemény szemében is szálka, mivel a nem speciális bérek és nyugdíjak egyre kevesebbet érnek a megugró infláció és a kormány által bevezetett adó- és illetékemelkedések miatt.

Ebben a hangulatban egy nyugalmazott alkotmánybíró azt találta mondani, hogy a 10 ezer eurós nyugdíja nem olyan nagy, és hogy nem érti miért kell akkora feneket keríteni a dolognak.

Petre Lăzăroiu a B1 TV egyik műsorának meghívottjaként fejtette ki véleményét:

„Negyvenegy évnyi nyugdíjjárulék-fizetés után a nyugdíjam közel 10 ezer euró. 60 ezer lejes, azaz 12 ezer eurós fizetés után. Nem értem, minek kell akkora feneket keríteni ennek. Nem a jogászok alkotják a törvényeket, hanem a törvényhozók”.

A volt alkotmánybíró szerint az sem olyan nagy ügy, hogy bírák és ügyészek 45 évesen nyugdíjba mennek. Bármelyik rendőr nyugdíjas lehet 45 évesen és még 30 évig kapja a nyugdíjat, ezzel szemben egy bíró vagy ügyész talán meg sem éri a nyugdíjkorhatárt – fejtegette.

Ráadásul a bírák és ügyészek nem dolgozhatnak mást igazságszolgáltatási munkájuk végzése közben, ezért megérdemlik a nagy fizetést és nyugdíjat.

„Egy orvos három kórházban is dolgozhat és tízszer annyit kereshet, mint egy bíró. Legyünk korrektek”

– mondta Peter Lăzăroiu.

A Salrom a parajdi bányakatasztrófáról: nem úgy van, ahogy a kormányfő ellenőrző testületének jelentése állítja

A miniszterelnöki ellenőrző testület néhány nappal ezelőtt tette közzé jelentését, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy a parajdi sóbányát működtető országos sótársaság, a Salrom alábecsülte a bánya idén májusi víz alá kerülésének kockázatát, ezt a lehetőséget pedig nem minősítette veszélynek. A jelentés hanyagsággal vádolja a sótársaságot, mivel az nem hozott meg egy sor műszaki megelőző intézkedést, hogy biztosítsa a bánya és a parajdi sótartalék védelmét a vízbefolyások hatásától.

A Salrom most közleményben cáfolja a miniszterelnöki ellenőrző testület jelentésének vádjait és azt mondja: nem a sótársaságot, hanem a vízügyi hatóságokat terheli felelősség amiatt, hogy a Korond-patak megduzzadt vize elárasztotta a bányát.

A sótársaság álláspontja szerint nem a Salrom hanyagsága okozta a bányakatasztrófát, hanem az, hogy a Korond-patak szabályozása nem történt meg, amiért a román vízügyi hatóságot (ANAR) terheli felelősség. Azt írják: a patak másodpercenként 64 köbméteres vízhozama jelentősen nagyobb volt, mint az az érték (másodperceként 50 köbméter), amelyet a vízügy a Korond-patak maximális vízhozamszintjének tekintett, és aminek alapján a műszaki tervek készültek.

A Salrom felrója az ANAR-nak, hogy a vízügy 2022 és 2025 között több mint 800 millió lejt kapott a költségvetésből Hargita és Kovászna megyei folyóvizek medrének szabályozására. Hogyan használták fel ezt a pénzt? – kérdezi a Salrom. Ha a vízügynek még 2024 elején információi voltak arról, hogy a Korond-patak árvízveszélyes, milyen konkrét munkálatokat végeztek a térségben? – folytatja.

A sótársaság szerint az utóbbi három évben az éves beruházási programok alapján minden szükséges pénzt elkülönített a sótartalék, a földalatti terek és a berendezések védelmére, ráadásul 2023-ban és 2024-ben az éves beruházási program növelte is a parajdi sóbányának kiutalt összegeket, idén pedig más sóbányáktól is átcsoportosítottak összegeket a parajdi bányához. Hozzáteszik, hogy a Salrom a nettó profitja legalább 90 százalékát átutalja az állami költségvetésbe.

Felróják az ellenőrző testületnek, hogy a 2012 és 2016 közötti időszakra vonatkozó tényeket és dokumentumokat említ, holott azokhoz a Salrom jelenlegi vezetőségének semmi köze nincs, mert akkor nem volt hivatalban.

A Salrom szerint kommunikációs hibák is történtek, a bányákat illető helyzetek elemzésére tárcaközi egyeztetések szükségesek, de ezek összehívása nem a sótársaság, hanem az érintett minisztériumok hatáskörébe tartozik.

Jelzik továbbá, hogy a gazdasági miniszternek vállalnia kell a felelősséget a Salrommal és alkalmazottainak munkájával szemben megfogalmazott vádjai és alaptalan rágalmazásai miatt.

„Ha a társaság tevékenységének kifizetődővé tételét, az árbevétel megduplázását és a profit megháromszorozását és a társaság korszerűsítését és újratechnologizálását célzó nagy szabású beruházásokat viccnek tekintik, akkor teljes egészében vállaljuk ezt a teljesítményt”

– olvasható a Salrom közleményében.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS