A románok egynegyede szerint az idegenek már megérkeztek a Földre – hírmix

A román társadalom 25 százalékának meggyőződése, hogy a földönkívüliek már köztünk vannak – derül ki az INSCOP Research új közvélemény-kutatásából.

A Románia a mágia és az ezotéria között elnevezésű felmérésről már írtunk csütörtökön, amikor arra csodálkoztunk rá, hogy a románok több mint fele hisz az energiával telített helyek létezésében. A tanulmány részletes eredményeit hétfőn mutatták be a Román Paraszt Múzeumában, ahol további csuda dolgok derültek ki.

A barométer adatai szerint a románok háromnegyede (75,3%) úgy gondolja, hogy a szerencse kulcsfontosságú az életben, és több mint 40 százalékuk állítja, hogy életében már volt olyan babonás élménye, amely „valóra vált”. A válaszadók közel negyede hisz abban, hogy a földönkívüliek már jártak a Földön, illetve ugyanennyien gondolják azt, hogy az ember valójában nem is járt a Holdon.

– mondta hétfőn az INSCOP Research igazgatója.

Remus Ştefureac a természetfeletti és ezoterikus hiedelmek rohamos terjedése pandémiává vált Romániában, ami súlyos társadalmi következményekkel járhat. Szerinte az emberek kapaszkodókat keresnek, gyakran illuzórikusakat. A szakember szerint már most látni, hogy miként használják ki ezeket a meggyőződéseket olyanok, akik befolyásra, hatalomra vagy könnyű anyagi haszonra törekednek.

A felmérés rávilágított arra is, hogy az ezoterikus hit nem függ az iskolai végzettségtől: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében is hasonló arányban vannak jelen az irracionális meggyőződések, mint az alacsonyabb végzettségűek körében.

A koronavírus-járvány sem múlt el nyomtalanul, hisz a kutatás egyik sokatmondó megállapítása, hogy a románok 40 százaléka úgy véli: a vakcinákat a világ népességének ellenőrzésére használják. Ştefureac szerint ez a fajta összeesküvés-elmélet a járványidőszak dezinformációs kampányainak közvetlen következménye, amelyek közül néhányat „kifejezetten ellenséges államok” is gerjesztettek, súlyos közegességügyi károkat okozva.

A szakember szerint átfogó oktatási és kulturális válaszra van szükség, hogy megfékezhető legyen ezeknek a hiedelmeknek a terjedése.

Az asztrológia, a hit természetfeletti lényekben, akik – akár érintéssel, akár telepátiával – képesek befolyásolni az egészséget, mind a mágikus és ezoterikus gondolkodás világához tartoznak. Ezek a hiedelmek figyelemre méltóak, és nem az ítélkezés, hanem a megértés oldaláról kell közelíteni hozzájuk. Meg kell keresni a mélyebb társadalmi és pszichológiai okokat – mondta Ştefureac, aki úgy vélte, hogy közös erőfeszítéssel lehet orvosolni ezeket az attitűdöket.

– hangsúlyozta.

Remus Ştefureac szerint egy demokratikus országban nem senki nem mondhatja meg, hogy ki miben higgyen, de határokat kell szabni azokban az esetekben, amikor őszinte hiedelmeket használnak fel politikai manipulációra vagy anyagi haszonszerzésre. Ez már nem hit kérdése, hanem a felelősségé – jegyezte meg.

Az alkotmánybíróság hétfőn alkotmányellenesnek nyilvánította a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szigorító törvénytervezetet, amelyet korábban a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadtatott el.

A jogszabályról szeptember elején kért előzetes normakontrollt a legfelsőbb bíróság. Az alkotmánybíróság korábban – szeptember 24-én és október 8-án – kétszer is elhalasztotta a döntést.

A legfelsőbb bíróság úgy érvelt, hogy a kormány által beterjesztett jogszabály szembe megy 37 korábbi alkotmánybírósági határozattal, és sérti a jogállamiságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét, valamint a visszaható hatály tilalmát. A bírák kifogásolták azt is, hogy a kormány nem kérte ki a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) kötelező véleményét, és visszaélt a parlamenti felelősségvállalás eszközével is.

A törvénytervezet célja az volt, hogy fokozatosan emelje a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát. A kormány javaslata szerint tízéves átmeneti időszak után a korhatár 65 évre nőne, a szolgálati idő 25-ről 35 évre emelkedne, míg a nyugdíj az utolsó nettó fizetés 100 százaléka helyett 70 százalék lenne.

Ilie Bolojan miniszterelnök korábban azzal indokolta a reformot, hogy a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan, hisz a román bírák és ügyészek átlagosan 48-49 évesen vonulnak nyugdíjba, és a nyugdíjuk meghaladja a 24 ezer lejt, míg a vezető beosztásúaké eléri a 35-40 ezret.

A kormány szerint a módosítások így is „méltányos és jelentős” juttatást biztosítanak, miközben csökkentik a költségvetési terheket.

A döntésre reagálva Ioana Dogioiu kormányszóvivő közölte, a miniszterelnök csak az alkotmánybíróság hivatalos állásfoglalásának megjelenése után fog nyilatkozni az ügyben.

Mindössze egy kőhajításnyira Kolozsvártól, a Kajántó községhez tartozó Szellőcskevölgy (Săliștea Veche) területén bukkant fel egy medve – közölte a helyi önkormányzat. A mackót október 18-ról 19-re virradó éjjel észlelték, látogatását pedig egy háztartás biztonsági kamerája is rögzítette.

A település polgármestere, Magdalena Lucia Suciu hétfőn figyelmeztette a lakosságot, hogy a következő napokban fokozott elővigyázatossággal közlekedjenek a környéken. Az elöljáró arra kérte a polgárokat, ha meglátják a nagyvadat, azonnal hívják a 112-es segélyhívót vagy értesítsék a helyi polgármesteri hivatalt.

A hatóságok arra kérik a lakosokat, hogy ne próbálják megközelíteni vagy elriasztani az állatot, és különösen ügyeljenek a gyerekekre, háziállatokra, valamint körültekintően közlekedjenek különösen a kora reggeli és kora esti órákban.