// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Nyár: kukába kerül az országos plágiumrendőrség. Ősz: khm, talán mégse…

// HIRDETÉS

Egy normális országban ez dilemma fel sem merülne. De sajnos úgy tűnik, a kis mioritikus haza nem normális.

Kezdjük azzal, hogy miért is nem teljesen normális ország (e tekintetben sem) ez a Románia. Be is számoltunk róla: ha az ember kinyitna egy szekrényt a mindenkori kormány épületében, tucatnyi plagizáló (vagy a gyanú sarával alaposan bekent) miniszter esne ki belőle. És ez csak az országvezetés legfelsőbb polca. A nagy baj igazából az, hogy tolvajok (mert a doktori dolgozatok lopása is az, ami) kerülhetnek olyan pozíciókba, ahol döntéseket hoznak nos, többek közt a saját (adott esetben köztörvényesen büntetendő) normáik szerint.

Az ember hajlamos a bűnre, tudjuk. Erre találták a rendőrséget. Az egyetemi szellemi tolvajok rendőr-főkapitánysága a Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanácsnak (CNATCDU) nevezett intézmény: itt vizsgálják át mondatonként, lopott-e az adott tudományos munka szerzője mástól, vagy sem.

Az utóbbi idők messzehangzó plágiumbotrányai közepette (és talán ezek hatására) idén nyáron arról szóltak a tervek, hogy az új oktatási törvényben már szó se lesz a plágiumrendőrségről, ugyanis feloszlatják. A komoly plágiumgyanúba keveredett oktatási miniszter, Sorin Cîmpeanu szeptember végi lemondása is arra utalt, hogy kár egy ilyen kamuintézményt működtetni, ha a befolyásos szellemi tolvajok lazán átcsúsznak a szűrőn. Na de mi lesz akkor a különböző dolgozatok ellenőrzésével? Nem gond, mondták nyáron, az egyetemek átveszik a központi bizottságtól a rendőrzubbonyt.

És akkor a pénteki kormányülés után mit újságol a vadiúj közoktatási miniszter, Ligia Deca? Hát – a törvényes keretekre, társadalmi elvárásokra, a lehetőségek szerinti eljárásokra vonatkozó blablán túl – azt, hogy khm, a tárgyalásokból az következtethető ki, hogy egy CNATDCU típusú (értsd, központi, könnyebben befolyásolható ellenőrizhető) szűrőnek azért meg kellene maradnia.

És akkor innen lehet találgatni, hogy miért is maradhat a talpán egy tucatnyi tolvajgyanús minisztert futni hagyó plágiumrendőrség. Mert persze, maradhatna, sőt, fel sem kellett volna merülnie a feloszlatás gondolatának. Egy normális országban. Ahol a tudósok nem lopkodják más szellemi tulajdonát. És ezzel vissza is érkeztünk a gondolatmenet elejére, bezárult a kör. Románia nem egy normális ország.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

Miért akarunk kifesteni egy égő házat? Gondolatok az iskolai egyenruhák kérdéséről
Főtér

Miért akarunk kifesteni egy égő házat? Gondolatok az iskolai egyenruhák kérdéséről

Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS