// 2026. szeptember 21., hétfő // Máté, Mirella

Nyár: kukába kerül az országos plágiumrendőrség. Ősz: khm, talán mégse…

// HIRDETÉS

Egy normális országban ez dilemma fel sem merülne. De sajnos úgy tűnik, a kis mioritikus haza nem normális.

Kezdjük azzal, hogy miért is nem teljesen normális ország (e tekintetben sem) ez a Románia. Be is számoltunk róla: ha az ember kinyitna egy szekrényt a mindenkori kormány épületében, tucatnyi plagizáló (vagy a gyanú sarával alaposan bekent) miniszter esne ki belőle. És ez csak az országvezetés legfelsőbb polca. A nagy baj igazából az, hogy tolvajok (mert a doktori dolgozatok lopása is az, ami) kerülhetnek olyan pozíciókba, ahol döntéseket hoznak nos, többek közt a saját (adott esetben köztörvényesen büntetendő) normáik szerint.

Az ember hajlamos a bűnre, tudjuk. Erre találták a rendőrséget. Az egyetemi szellemi tolvajok rendőr-főkapitánysága a Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanácsnak (CNATCDU) nevezett intézmény: itt vizsgálják át mondatonként, lopott-e az adott tudományos munka szerzője mástól, vagy sem.

Az utóbbi idők messzehangzó plágiumbotrányai közepette (és talán ezek hatására) idén nyáron arról szóltak a tervek, hogy az új oktatási törvényben már szó se lesz a plágiumrendőrségről, ugyanis feloszlatják. A komoly plágiumgyanúba keveredett oktatási miniszter, Sorin Cîmpeanu szeptember végi lemondása is arra utalt, hogy kár egy ilyen kamuintézményt működtetni, ha a befolyásos szellemi tolvajok lazán átcsúsznak a szűrőn. Na de mi lesz akkor a különböző dolgozatok ellenőrzésével? Nem gond, mondták nyáron, az egyetemek átveszik a központi bizottságtól a rendőrzubbonyt.

És akkor a pénteki kormányülés után mit újságol a vadiúj közoktatási miniszter, Ligia Deca? Hát – a törvényes keretekre, társadalmi elvárásokra, a lehetőségek szerinti eljárásokra vonatkozó blablán túl – azt, hogy khm, a tárgyalásokból az következtethető ki, hogy egy CNATDCU típusú (értsd, központi, könnyebben befolyásolható ellenőrizhető) szűrőnek azért meg kellene maradnia.

És akkor innen lehet találgatni, hogy miért is maradhat a talpán egy tucatnyi tolvajgyanús minisztert futni hagyó plágiumrendőrség. Mert persze, maradhatna, sőt, fel sem kellett volna merülnie a feloszlatás gondolatának. Egy normális országban. Ahol a tudósok nem lopkodják más szellemi tulajdonát. És ezzel vissza is érkeztünk a gondolatmenet elejére, bezárult a kör. Románia nem egy normális ország.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden
Főtér

Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden

Több millió ember nyugdíját rosszul számolták ki – derül ki egy vizsgálatból, amit a nyugdíjpénztárnál végeztek.

Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot
Krónika

Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot

Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.

Így csinált magából sakknagymestert egy román gyáros
Főtér

Így csinált magából sakknagymestert egy román gyáros

Alexandru Crișan felemelkedése és bukása a sakktörténelem legkirívóbb csalása, egyben a romániai átmenet vegytiszta lenyomata.

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson
Székelyhon

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson

Motorossal ütközött egy személyautó Csíkkozmáson az egyik útkereszteződésnél vasárnap délelőtt – jelentette a helyszínről kollégánk. A baleset helyszínére mentőt riasztottak a sérült ellátására.

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után
Krónika

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után

Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.

Nem diéta, hanem szokásváltás: így segít a tartós fogyásban a finomhangolás
Székelyhon

Nem diéta, hanem szokásváltás: így segít a tartós fogyásban a finomhangolás

A szigorú diéták helyett apró, fenntartható változtatásokra épít Negoiță Robert sporttáplálkozási szakértő módszere. Tapasztalatai szerint a tartós fogyás kulcsa nem a megvonás, hanem a fokozatos szokásváltás.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS