// 2026. szeptember 20., vasárnap // Friderika

Nyár: kukába kerül az országos plágiumrendőrség. Ősz: khm, talán mégse…

// HIRDETÉS

Egy normális országban ez dilemma fel sem merülne. De sajnos úgy tűnik, a kis mioritikus haza nem normális.

Kezdjük azzal, hogy miért is nem teljesen normális ország (e tekintetben sem) ez a Románia. Be is számoltunk róla: ha az ember kinyitna egy szekrényt a mindenkori kormány épületében, tucatnyi plagizáló (vagy a gyanú sarával alaposan bekent) miniszter esne ki belőle. És ez csak az országvezetés legfelsőbb polca. A nagy baj igazából az, hogy tolvajok (mert a doktori dolgozatok lopása is az, ami) kerülhetnek olyan pozíciókba, ahol döntéseket hoznak nos, többek közt a saját (adott esetben köztörvényesen büntetendő) normáik szerint.

Az ember hajlamos a bűnre, tudjuk. Erre találták a rendőrséget. Az egyetemi szellemi tolvajok rendőr-főkapitánysága a Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanácsnak (CNATCDU) nevezett intézmény: itt vizsgálják át mondatonként, lopott-e az adott tudományos munka szerzője mástól, vagy sem.

Az utóbbi idők messzehangzó plágiumbotrányai közepette (és talán ezek hatására) idén nyáron arról szóltak a tervek, hogy az új oktatási törvényben már szó se lesz a plágiumrendőrségről, ugyanis feloszlatják. A komoly plágiumgyanúba keveredett oktatási miniszter, Sorin Cîmpeanu szeptember végi lemondása is arra utalt, hogy kár egy ilyen kamuintézményt működtetni, ha a befolyásos szellemi tolvajok lazán átcsúsznak a szűrőn. Na de mi lesz akkor a különböző dolgozatok ellenőrzésével? Nem gond, mondták nyáron, az egyetemek átveszik a központi bizottságtól a rendőrzubbonyt.

És akkor a pénteki kormányülés után mit újságol a vadiúj közoktatási miniszter, Ligia Deca? Hát – a törvényes keretekre, társadalmi elvárásokra, a lehetőségek szerinti eljárásokra vonatkozó blablán túl – azt, hogy khm, a tárgyalásokból az következtethető ki, hogy egy CNATDCU típusú (értsd, központi, könnyebben befolyásolható ellenőrizhető) szűrőnek azért meg kellene maradnia.

És akkor innen lehet találgatni, hogy miért is maradhat a talpán egy tucatnyi tolvajgyanús minisztert futni hagyó plágiumrendőrség. Mert persze, maradhatna, sőt, fel sem kellett volna merülnie a feloszlatás gondolatának. Egy normális országban. Ahol a tudósok nem lopkodják más szellemi tulajdonát. És ezzel vissza is érkeztünk a gondolatmenet elejére, bezárult a kör. Románia nem egy normális ország.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Új díjat vezet be az EU a Temu- és Shein-rendelésekre
Krónika

Új díjat vezet be az EU a Temu- és Shein-rendelésekre

Legkésőbb november 1-jétől egységes uniós kezelési díjat kell fizetni az EU-n kívülről interneten rendelt termékek után.

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson
Székelyhon

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson

Motorossal ütközött egy személyautó Csíkkozmáson az egyik útkereszteződésnél vasárnap délelőtt – jelentette a helyszínről kollégánk. A baleset helyszínére mentőt riasztottak a sérült ellátására.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS