// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Nyár: kukába kerül az országos plágiumrendőrség. Ősz: khm, talán mégse…

// HIRDETÉS

Egy normális országban ez dilemma fel sem merülne. De sajnos úgy tűnik, a kis mioritikus haza nem normális.

Kezdjük azzal, hogy miért is nem teljesen normális ország (e tekintetben sem) ez a Románia. Be is számoltunk róla: ha az ember kinyitna egy szekrényt a mindenkori kormány épületében, tucatnyi plagizáló (vagy a gyanú sarával alaposan bekent) miniszter esne ki belőle. És ez csak az országvezetés legfelsőbb polca. A nagy baj igazából az, hogy tolvajok (mert a doktori dolgozatok lopása is az, ami) kerülhetnek olyan pozíciókba, ahol döntéseket hoznak nos, többek közt a saját (adott esetben köztörvényesen büntetendő) normáik szerint.

Az ember hajlamos a bűnre, tudjuk. Erre találták a rendőrséget. Az egyetemi szellemi tolvajok rendőr-főkapitánysága a Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanácsnak (CNATCDU) nevezett intézmény: itt vizsgálják át mondatonként, lopott-e az adott tudományos munka szerzője mástól, vagy sem.

Az utóbbi idők messzehangzó plágiumbotrányai közepette (és talán ezek hatására) idén nyáron arról szóltak a tervek, hogy az új oktatási törvényben már szó se lesz a plágiumrendőrségről, ugyanis feloszlatják. A komoly plágiumgyanúba keveredett oktatási miniszter, Sorin Cîmpeanu szeptember végi lemondása is arra utalt, hogy kár egy ilyen kamuintézményt működtetni, ha a befolyásos szellemi tolvajok lazán átcsúsznak a szűrőn. Na de mi lesz akkor a különböző dolgozatok ellenőrzésével? Nem gond, mondták nyáron, az egyetemek átveszik a központi bizottságtól a rendőrzubbonyt.

És akkor a pénteki kormányülés után mit újságol a vadiúj közoktatási miniszter, Ligia Deca? Hát – a törvényes keretekre, társadalmi elvárásokra, a lehetőségek szerinti eljárásokra vonatkozó blablán túl – azt, hogy khm, a tárgyalásokból az következtethető ki, hogy egy CNATDCU típusú (értsd, központi, könnyebben befolyásolható ellenőrizhető) szűrőnek azért meg kellene maradnia.

És akkor innen lehet találgatni, hogy miért is maradhat a talpán egy tucatnyi tolvajgyanús minisztert futni hagyó plágiumrendőrség. Mert persze, maradhatna, sőt, fel sem kellett volna merülnie a feloszlatás gondolatának. Egy normális országban. Ahol a tudósok nem lopkodják más szellemi tulajdonát. És ezzel vissza is érkeztünk a gondolatmenet elejére, bezárult a kör. Románia nem egy normális ország.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS