// 2024. november 28., csütörtök // Stefánia
népszavazás

Népszavazás a romániai monarchia bevezetéséről?

// HIRDETÉS

A szocik álltak elő a lehetetlen ötlettel. Kis testcsel lenne, hogy a monarchia iránti szimpátiahullámból szavazati tőkét faragjanak?

A Román Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvezető elnöke, Niculae Bădălau szenátor hétfőn kijelentette: elképzelhető, hogy népszavazást tartsanak a monarchia romániai bevezetéséről, tekintettel az I. Mihály király halálát kísérő szimpátiahullámra.

A szenátor úr egészen pontosan ezt mondta: „Úgy gondolom, meg lehet kérdezni a népet erre vonatkozóan. Nem egy rossz dolog, tekintettek arra, hogy a monarchiával rendelkező országok fejlettek (igyekszünk híven visszaadni a szenátor úr szavait, minden furcsaságukkal együtt – a szerk.). Ez egy jövőbeli projekt, ehhez a politikusoknak is, az elnöknek meg nagyon sok tényezőnek le kell ülni az asztalhoz, hogy megbeszéljék. Mert azért nem egy olyan projektről van szó, amit csak úgy meglobogtatunk az utcán.”

Azt is megkérdezték a szenátor úrtól, hogy sajnálja-e a PSD a Mihály királlyal való nem túl felhőtlen viszonyt, Bădălau úr kijelentette, hogy

a PSD nagyon is jól viselkedett a Királyi Házzal.

Amúgy meg a történelem során a liberálisok is rosszul viselkedtek a királlyal. Persze, vannak emberek, akiknek voltak vitáik az ügyben, de nem a pártnak. A párton belül igen sok tag van, aki szimpátiával viseltetik a monarchia iránt.

Arra a kérdésre, hogy sor kerülhet-e erre a népszavazásra 2018-ban, Bădălău úr ezt felelte: „Ha már népszavazást szervezünk a hagyományos családra vonatkozóan, ezt is megkérdezhetjük a néptől.”

Így, ilyen egyszerűen. Igen ám, csakhogy ha ezt mondja, a szenátor úrnak

gőze nincs annak az országnak az alkotmányáról, amelynek irányításában részt vesz.

Románia alkotmánya (152. cikkely, 1. bekezdés) ugyanis kerek perec kimondja: Nem képezhetik módosítás tárgyát a jelen Alkotmánynak a román állam nemzeti, független, egységes és oszthatatlan jellegére, a köztársasági kormányformára, a terület integritására, az igazságszolgáltatás függetlenségére, a politikai pluralizmusra és a hivatalos nyelvre vonatkozó rendelkezései. Magyarán, az alkotmány értelmében egyszerűen lehetetlen a kérdésről népszavazást tartani. Ahhoz először magát az alkotmányt kellene megváltoztatni. Amit mellesleg akkor alkottak meg, amikor éppen Ion Iliescu elvtárs volt az elnök.

A szenzációs vagy szenzációhajhász bejelentést követően az újságírók természetesen megkérdeztek más politikusokat is az ötlettel kapcsolatosan.

Mihai Tudose miniszterelnök például ezt mondta:

„Én nem vagyok monarchista. Nem tudok egyetérteni ezzel, ez az én álláspontom a monarchiával kapcsolatban.”

Călin Popescu-Tăriceanu, az Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) vezére arról beszélt, hogy az alkotmányos monarchia igen jó dolog lenne, mert megszüntetné azt az áldatlan helyzetet, amely most Romániában fennáll, nevezetesen a kormány és az elnöki hivatal közötti párhuzamos hatalomgyakorlást, amely annyi feszültséget szült. Vagyis túl sok hatalom van az elnök kezében. És egy alkotmányos monarchiában ez milyen szépen megszűnne.

Nos, lehet, hogy a PSD és az ALDE fejesei komolyan gondolják, amit mondanak, de azért hadd éljünk a gyanúperrel, hogy csak ki akarják használni a király halála kapcsán magasra csapó szimpátiahullámot egy kis politikai tőkefelhalmozás érdekében.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS