// 2024. november 22., péntek // Cecília
Marosvásárhely

Nem kívánt szélsőségek

// HIRDETÉS

Miközben a marosvásárhelyi helyi rendőrség vezetője, Valentin Bretfelean azzal fenyegetőzik, hogy nem ad engedélyt a Székely Szabadság napjának megünneplésére március 10-én, a második alkalommal megrendezendő nagygyűlés főszervezője, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke figyelemre méltó üzenetet fogalmazott meg.

Az SZNT-elnök egyrészt már jó előre „kitiltotta” a politikai kampányt a megmozdulásról, mondván: az kizárólag az autonómiáról, az önrendelkezés követeléséről szól, nem pedig a párok önreklámjáról. Emellett kiemelten felhívta a résztvevők figyelmét a más nemzetiségű polgárok méltóságának tiszteletben tartására, és elfogadhatatlannak nevezte bármilyen szervezet egyenruhájának a viselését. Az egyik legfontosabb kijelentés viszont az: mivel a Székelyföld jövőjét Románia autonóm régiójaként képzelik el, nincs helye a „Székelyföld nem Románia!” jelszónak sem.

A közleményben foglaltak nagyon fontosak, hiszen tavaly voltak olyan felhangok is, miszerint a székelyföldi magyar közösség autonómiájáért való kiállás jegyében megszervezett nagygyűlésen intoleráns, uszító elemek is részt vettek, és hangot adtak szélsőséges nézeteiknek. Ez alkalmas lehet az egész, egyébként pozitív célú rendezvény diszkreditálására, ezért érdemes jó előre leszögezni: az ilyen megnyilvánulások nem egyeztethetők össze a megmozdulás és a kitűzött célok szellemiségével. Ezzel a közleménnyel a főszervező már előre elhatárolódik a szélsőséges elemektől, ami jó fényt vet a kezdeményezésre, ugyanakkor majd a rendezvény közben sem árt gondoskodniuk a rendezőknek arról, hogy a nem kívánatos elemek és eszmék ne csatlakozhassanak rá a megmozdulásra.

A „Székelyföld nem Románia!” jelszó kitiltása is jelzésértékű. Az autonómiával szembeni egyik leggyakoribb román ellenérv az, hogy az tulajdonképpen csupán előkészíti az autonóm terület elszakítását Romániától. Az ilyen és ehhez hasonló, kivagyi, meggondolatlan jelszavak csupán fokozzák az ilyen félelmeket, és erősítik a dacot a román félben. Ezért – bármilyen jól is hangozzanak, és bárhogyan is éreznek a résztvevők – bizonyos, hogy jelenleg több kárt okoznak az autonómiatörekvéseknek, mint amennyi mozgósító erővel bírnak.

A közlemény már csak azért is kiemelkedő jelentőségű, mert Valentin Bretfelean azért fenyeget azzal, hogy nem ad engedélyt a rendezvény megtartására, mert állítása szerint a tavalyi nagygyűlésen egyes csoportok románellenes rigmusokat skandáltak. Ha a rendőrparancsnok az SZNT-elnök figyelemre méltó, a szélsőséges elemektől elhatárolódó gesztusa ellenére tovább akadékoskodik, az nagyon könnyen hivatali visszaélésként, illetve a magyar közösség gyülekezéshez való jogának megsértéseként lenne értelmezhető.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Schengen: január elsejétől csatlakozik Románia teljes jogú tagként a miniszterelnök szerint
Krónika

Schengen: január elsejétől csatlakozik Románia teljes jogú tagként a miniszterelnök szerint

Schengen témájában próbálnak egymásra tromfolni az elnökjelöltek napokkal a választás előtt: Marcel Ciolacu miniszterelnök magabiztosan kijelentette, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag lesz.

Óriási: a román állam felújíttatja a gyulafehérvári Batthyáneumot…
Főtér

Óriási: a román állam felújíttatja a gyulafehérvári Batthyáneumot…

… Peszedisták: a penelisták már a kampányvideókat is lopják… és az időjósok belenéztek kristálygömbjeikbe, majd megjósolták a kis meleget.

A világ legjobbjai között a gyergyószentmiklósi sajt
Székelyhon

A világ legjobbjai között a gyergyószentmiklósi sajt

Először mutatkozott be a Caritas Vidékfejlesztés gyergyószentmiklósi sajtműhelyének egy terméke a World Cheese Awards szakmai világversenyen, a kézműves érlelt sajtjuk pedig rögtön aranyérmes minősítést kapott.

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat
Krónika

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat

Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.

Szerdától két és fél óra alatt érhetünk Brassóból Bukarestbe az új elektromos vonattal
Székelyhon

Szerdától két és fél óra alatt érhetünk Brassóból Bukarestbe az új elektromos vonattal

A Román Vasúttársaság utasszállító részlege (CFR Călători) kedden bejelentette, hogy szerdától forgalomba helyezik az első elektromos vontatású Alstom-szerelvényt.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS