// 2024. november 26., kedd // Virág

Nem hallgat a hatóságokra, közös kanállal készül áldoztatni az ortodox egyház

// HIRDETÉS

Készül a szabadtéri misékre az ortodox egyház, de van egy kényes kérdés, amibe nem engedi, hogy bármilyen világi hatalom beleszóljon.

A vallási vezetők is türelmetlenül várják a szükségállapot május 15. utáni feloldását, ami érthető, hiszen nem volt még példa arra, hogy az egyházak ilyen hosszú ideig kénytelenek legyenek zárva tartani a templomok kapuit a hívek előtt. Egyelőre csak javaslatok születtek arra vonatkozóan, miként induljon be újra a vallási élet, de az ortodox egyház máris akadékoskodni kezdett.

A kockázatok minimalizálására a hatóságok azt javasolják, hogy:

  • a szertartásokat a papok nyílt téren celebrálják;
  • a hívek maszkban vegyenek részt ezeken;
  • senki se mulassza el a kézfertőtlenítést;
  • szűrjék ki azokat a híveket, akik szemmel láthatóan betegek;
  • az áldást legalább egy méter távolságból osszák ki;
  • kerüljék az ikonok és szent tárgyak csókolgatását;
  • és az oltári szentség kiosztását csak egyszer használatos kanalakkal biztosítsák.

Az egyház reakciójából kiderül a legkényesebb kérdés ez utóbbihoz kapcsolódik, ugyanis egyszerűen hallani sem akarnak a műanyagkanalakról. Ludovic Orban kormányfő ezzel kapcsolatos javaslatára az ortodox egyház szokatlanul elutasító hangnemben reagált, mondván, hogy az államnak nem lehet beleszólása abba, hogy a pópák miként osztják ki az úrvacsorát.

Az egyházi szóvivő kifejtette, a szabad vallásgyakorlás jogát az alkotmány garantálja, a felekezetek szabadon dönthetnek a működésük megszervezéséről. Arról lehet szó, hogy a hívek maszkot viseljenek, vagy a templomokba kézfertőtlenítőt helyezzenek el, de az oltári szentség kérdésköréről egyedül az egyház dönthet, semmilyen világi hatalom nem szólhat bele ebbe. A Román Ortodox Egyház erről egyeztet a külföldi pátriárkákkal, viszont sehol sem használnak műanyagkanalakat vagy -poharakat. Az ortodoxok hitbéli meggyőződése szerint teljesen kizárt, hogy az egyházi gyakorlat során bárki is megfertőződjön, mivel az áldozás szent dolog.

Csakhogy a koronavírus nyál útján is terjed. Láthattuk, hogy a fertőzés nem kerülte el a vallási közösségeket sem, sőt, néhány fertőzési góc éppen azért alakult ki, mert a hívek a tiltások ellenére is közösségbe jártak (igaz, főleg a pünkösdista egyház egyes közösségei dacoltak a hatósági tilalommal).

A járvány megjelenése után, de még a templomok bezáratása előtt elég nagy botrány keveredett, hogy a pópák ugyanazzal a kanállal adták a hívek szájába a kenyeret. Kolozsváron feljelentés is lett az ügyből. Az akkori érvelés most is érvényes: ha a hívek egészségét veszélyeztetik a közös áldoztatással, akkor egész közösségeket veszélyeztetnek, ugyanis nem kell ahhoz ortodoxnak lenni, hogy valaki a buszon vagy az áruházban elkapja a fertőzést olyasvalakitől, aki pár száz emberrel közösen használt egy kanalat valamelyik misén.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS