Nem hallgat a hatóságokra, közös kanállal készül áldoztatni az ortodox egyház

A vallási vezetők is türelmetlenül várják a szükségállapot május 15. utáni feloldását, ami érthető, hiszen nem volt még példa arra, hogy az egyházak ilyen hosszú ideig kénytelenek legyenek zárva tartani a templomok kapuit a hívek előtt. Egyelőre csak javaslatok születtek arra vonatkozóan, miként induljon be újra a vallási élet, de az ortodox egyház máris akadékoskodni kezdett. A kockázatok minimalizálására a hatóságok azt javasolják, hogy:

• a szertartásokat a papok nyílt téren celebrálják;
• a hívek maszkban vegyenek részt ezeken;
• senki se mulassza el a kézfertőtlenítést;
• szűrjék ki azokat a híveket, akik szemmel láthatóan betegek;
• az áldást legalább egy méter távolságból osszák ki;
• kerüljék az ikonok és szent tárgyak csókolgatását;
• és az oltári szentség kiosztását csak egyszer használatos kanalakkal biztosítsák.

Az egyház reakciójából kiderül a legkényesebb kérdés ez utóbbihoz kapcsolódik, ugyanis egyszerűen hallani sem akarnak a műanyagkanalakról. Ludovic Orban kormányfő ezzel kapcsolatos javaslatára az ortodox egyház szokatlanul elutasító hangnemben reagált, mondván, hogy az államnak nem lehet beleszólása abba, hogy a pópák miként osztják ki az úrvacsorát. Az egyházi szóvivő kifejtette, a szabad vallásgyakorlás jogát az alkotmány garantálja, a felekezetek szabadon dönthetnek a működésük megszervezéséről. Arról lehet szó, hogy a hívek maszkot viseljenek, vagy a templomokba kézfertőtlenítőt helyezzenek el, de az oltári szentség kérdésköréről egyedül az egyház dönthet, semmilyen világi hatalom nem szólhat bele ebbe. A Román Ortodox Egyház erről egyeztet a külföldi pátriárkákkal, viszont sehol sem használnak műanyagkanalakat vagy -poharakat. Az ortodoxok hitbéli meggyőződése szerint teljesen kizárt, hogy az egyházi gyakorlat során bárki is megfertőződjön, mivel az áldozás szent dolog. Csakhogy a koronavírus nyál útján is terjed. Láthattuk, hogy a fertőzés nem kerülte el a vallási közösségeket sem, sőt, néhány fertőzési góc éppen azért alakult ki, mert a hívek a tiltások ellenére is közösségbe jártak (igaz, főleg a pünkösdista egyház egyes közösségei dacoltak a hatósági tilalommal). A járvány megjelenése után, de még a templomok bezáratása előtt elég nagy botrány keveredett, hogy a pópák ugyanazzal a kanállal adták a hívek szájába a kenyeret. Kolozsváron feljelentés is lett az ügyből. Az akkori érvelés most is érvényes: ha a hívek egészségét veszélyeztetik a közös áldoztatással, akkor egész közösségeket veszélyeztetnek, ugyanis nem kell ahhoz ortodoxnak lenni, hogy valaki a buszon vagy az áruházban elkapja a fertőzést olyasvalakitől, aki pár száz emberrel közösen használt egy kanalat valamelyik misén.