// 2024. november 26., kedd // Virág
Bukarest

Nagy a szakadék az ország megyéi között

// HIRDETÉS

Legalábbis, ami az átlagkeresetet illeti.

A Munkaügyi Főfelügyelőség júniusi jelentése szerint az ország 42 megyéje közül csupán háromban haladja meg a bruttó átlagjövedelem értéke a kétezer lejt, míg 23 megyében az összeg nem éri el még az 1.500 lejt sem. A tágabb értelemben vett erdélyi megyék (ezúttal beleértve a Partiumot, Szilágyságot és Máramarost is) hagyományosan az összesítés végén kullongnak, kivételt képez Kolozsvár, Szeben, Brassó és Temesvár, ahol egy-egy jól jövedelmező ágazat jelenlétének köszönhetően magasabb az életszínvonal, nagyobbak a fizetések.

A toplista élén Bukarest szerepel, ahol az átlegbér értéke 2.671 lej

– ez 1 százalékkal több, mint 2014 júniusában volt. Ilfov után Kolozs megye következik, ahol az átlagfizetés 2.051 lej, azaz 1,6 százalékkal több ez előző évhez képest. A szakemberek szerint Kolozsvár az egyre bővülő IT-szektornak, a szolgáltató iparnak és nemzetközi cégek jelenlétének köszönheti pozicióját. Nem sokkal marad le Kolozsvártól Nagyszeben, ahol 1.979 lej, és Brassó, ahol 1.855 lej az átlagjövedelem. Ez utóbbiban jelentősebb (2,6 százalékos) növekedés volt tapasztalható az elmúlt egy évben. A gazdasági szakértő szerint a szász városok sikerének kulcsa a németül jól beszélő munkaerő.

Temesvárt az auto- és az elektronikai ipar teszi az toplista ötödik helyezettévé. Itt az átlagbér 1.971 lej.

A lista utolsó helyén Vaslui szerepel. Sokatmondó tény, hogy szinte fele annyi az átlagbér, mint Bukarestben: 1364 lej. A helyzet Székelyföldön sem sokkal jobb: Hargita 1.386 lejjel a 38-ik, Kovászna 1.452 lejjel a 31-ik a listán. Bár Bihar, illetve Szatmár a 22-ik, illetve 24-ik helyre tornázta fel magát, ez nem azt jelenti, hogy itt látványosan nagyobb lenne az átlagkereset, alig tér el a székelyfölkdi adatoktól.

Az országos átlagjövedelem egyébként 2.516 lej, 7,8 százalékkal több, mint amennyi a tavaly volt.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS