Na ki nem jött el a kisebbségek kongresszusára?

A román állam képviselői mégsem teszik tiszteletüket az európai őshonos kisebbségek szervezetének, a FUEN-nek évi kongresszusán, amelynek formális része ma reggel kezdődött Kolozsváron.

Emil Boc, a város polgármestere lemondta a reggeli részvételt (vélhetően a programban beharangozott esti fogadását nem mondja le, de annak ugye nem problématérkép rajzolása a fő célja), és nem küldött képviselőt, üdvözlő beszédet se a kormány, se a külügyminisztérium, se az államelnöki hivatal – jelentette be Vincze Loránt, a FUEN elnöke a sajtónak még a hivatalos kezdés előtt.

Mindez szerinte azt mutatja, hogy a román állam helyi és országos képviselői nem hajlandók tudomásul venni azokat a nemzeti kisebbségi problémákat, amelyeket az RMDSZ itt is fel fog vetni, nem hajlandók szembesülni és jelenlétükkel legitimálni azt a diskurzust, amely szerint Románia mégsem modellértékű, ami a kisebbségek gondjainak megoldását, jogigényeik teljesítését jelenti. A megnyitón ezek közül az autonómiát és a kisebbségi jogok rovására történő törvénymódosításokat említette, a romák esetében a lakhatás és személyi igazolvánnyal történő elismerés mellett azt az igényüket említette, hogy az állam hathatósan lépjen fel a gyűlöletbeszéd ellen.

Vincze Loránt jobbra | Fotók: Szabó Tünde

A hiányzások ellenére a nagyon sok nyelven elmondott köszöntője után megnyitó beszédének román részében amellett érvelt európai példákkal, hogy egy állam sem gyengült meg attól, hogy szubsztanciális jogokat, beleszólást, saját döntési mechanizmusokat, anyanyelvhasználati jogokat adott saját kisebbségeinek. Elmondta azt is, nem ördögtől való európai szintre emelni a kisebbségvédelmet.

A FUEN élére RMDSZ-es színekben tavaly megválasztott Vincze Loránt megerősítette az MTI tudósítójának azt az értesülését is, hogy feletteseik megpróbálták rávenni Laczikó Enikőt az Etnikumközi Hivataltól és Horváth Istvánt a Nemzeti Kisebbségkutató Intézettől, hogy bemutatójukon ne fogalmazzanak túl élesen, ne érintsenek minden olyan kisebbségi gondot, amely árnyalná a román állam hivatalos retorikáját a bánásmódról, amelyben saját nemzeti kisebbségeit részesíti.

Történt már ilyen a FUEN kogresszusainak történetében, mondta el Vincze, például Görögországban se a görög állam képviselői nem jöttek el, se a török kisebbségek hivatalos képviselői, mert féltek a retorzióktól, Görögország ugyanis egyetlen, a területén élő nemzeti kisebbséget sem ismer el.