// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Mi fán terem az erdélyi hungarikum?

// HIRDETÉS

Ezt is megtudhattuk az erdélyi magyar értéktár kiállítással egybekötött konferenciáján. És azt is, hogy a nemzeti értékgyűjtés nem számít éppen sikerágazatnak Transzszilvániában.

A nemzeti érték fogalma természetesen rendkívül tágan értelmezhető, Magyarországon azonban 2012 óta törvény szabályozza, mi számít kiemelt fontosságú, az állam által is védett közösségi értéknek. Az erdélyi magyar értéktár projektet az Élő Erdély Egyesület és a Kriza János Néprajzi Társaság indította, tudtuk meg az utóbbi intézmény kolozsvári székhelyén tartott, konferenciával egybekötött bemutató rendezvényen, ahol – Jakab Albert Zsolt KJNT-elnök felvezetőjét követően – Szakáli István Loránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár (címlapképünkön jobbra) segített képbe helyezni bennünket arról, hogy mi is értendő egészen pontosan hungarikum alatt.

Tehát: a nemzeti értékgyűjtés intézményesített változatának – amit a már fentebb említett 2012. évi törvény szabályoz – három szintje van. 

• A piramis legalsó szintjén a települési, tájegységi és megyei értéktárak helyezkednek el. És hogy mi számít olyan értéknek, amely bekerülhet ezekbe a tárakba? Gyakorlatilag minden, amiről egy helyi közösség tagjai úgy érzik, hogy csakis rájuk jellemző, az épített örökségtől a helyi kultúra sajátos hagyományain át a tájspecifikus gasztronómiáig. „Az az érték, amit ők annak tartanak”, hangsúlyozza Szakáli. Ezen a(z alap)szinten bárki tehet javaslatot – ezt aztán az értéktár-bizottságok bírálják el (amelyeket a helyi önkormányzatok állítanak fel minden olyan településen, amely részt vesz a programban).

 

Vannak persze olyan értékek, amelyek nem kötődnek egy adott földrajzi egységhez, ezek úgynevezett ágazati értéktárakba kerülnek (ilyen például a magyar akác, példálózik a helyettes államtitkár).

 

 

Mint megtudtuk, jelenleg (még) nincs erdélyi hungarikum

 

• A piramis közepén az ún. magyar értéktár helyezkedik el, ide már nehezebb bekerülni. Az értékkiválasztásban a fokozatosság elve érvényesül, vagyis végig kell járni a „szamárlétrát”: egy értéket először az alapszintű értéktárakba kell felvenni, innen araszolhat felfelé, közép-, aztán felsőszintre, ami a nemzeti értékgyűjtés non plusz ultrája. Igen, a hungarikum. De mielőtt rátérnénk erre, meg kell említeni, hogy létezik külhoni magyar értéktár is, bár nem nevezhető éppen akkora sikertörténetnek, mint az anyaországi hungarikum-rendszer (Magyarországon 550 településen létezik nemzeti értéktár). 

 

Megjegyzendő, ahhoz, hogy például Erdélyben „felvegyenek” egy értéket a magyar értéktárba, bírnia kell valamely hazai magyar politikai alakulat – az RMDSZ, a Néppárt vagy a Polgári Párt – támogatását. Erre azért van szükség, fejtegeti az egyébként nagyváradi származású, középiskoláit Kolozsváron végző Szakáli, mert a magyarországi rendszert, amely az önkormányzatok aktív hozzájárulására és együttműködésére épül, nehéz adaptálni Erdélyben – hiszen a Székelyföldön kívül kevés magyar többségű önkormányzat van (főleg megyei szinten). Ezért utalták a határon túli értéktár-kezdeményezések támogatását a Magyar Állandó Értekezletben (MÁÉRT) részt vevő, a magyar kormány által partnerként elfogadott szervezetek hatáskörébe. 

 

Szakmai értelemben természetesen nem ezek a politikai szervezetek rendelkeznek a határon túli értékek meghatározásával, Erdélyben például – egy meghívásos pályázat eredményeként – a már említett két intézmény, az Élő Erdély és a Kriza társaság foglalkozik a nemzeti értékgyűjtéssel.

 

• A piramis csúcsa a hungarikum. A nemrég 21 tagúra bővült hungarikum-bizottság összetétele meglehetősen reprezentatív, a minisztériumok, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országgyűlés, a MÁÉRT, a határon túli magyarok (3 képviselővel), illetve a magyarországi nemzeti kisebbségek delegáltjaiból áll össze. 

 

 

Az erdélyi értéktár logója

 

Jelenleg 50 hungarikumot tartanak számon, ezek legnagyobb része a kultúrához és a művelődéshez kötődik, de szép számmal vannak hungarikumok az agrár- és élelmiszer-gazdaság, az épített örökség vagy a gasztronómia területéről, sőt életművek is bekerülhetnek ebbe az illusztris körbe (gondolták volna, hogy gróf Széchenyi István vagy Puskás Öcsi életműve hungarikumként van nyilvántartva?).

 

A végére hagytuk a meglepetést. Összesen 106 külhoni értéket regisztráltak eddig, ebből mintegy 70 a Vajdaságból származik, és – fogózzanak meg – 5 darab Erdélyből. Csak az érdekesség kedvéért, felsoroljuk ezeket: Páduai Szent Antal templom, ferences kolostor és a Károlyi grófok kriptája; Gyergyóújfalvai Falutörvény; Gyergyótekerőpataki római katolikus templom; Szent Imre római katolikus műemléktemplom; Jancsó udvarház.

 

Minden jel szerint lesz munkája bőven az erdélyi értéktár kezdeményezőinek.

 

(szöveg: Papp Attila Zsolt; fotók: Kedves Anett)

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS