// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Megszavazta a kormány az orvosok béremelését

// HIRDETÉS

Októbertől 25 százalékkal emelik az egészségügyi rendszerben dolgozók fizetését. A pedagógusok is tárgyalnak a béremelésről.

Elfogadta az állami egészségügyi rendszerben dolgozó alkalmazottak 25 százalékos béremeléséről szóló sürgősségi rendeletet szerdai ülésén a kormány. A rendelet értelmében októbertől 25 százalékkal emelik az állami egészségügyi rendszerben dolgozó valamennyi alkalmazott alapbérét. Victor Ponta miniszterelnök korábbi bejelentése szerint az intézkedés csaknem 200 ezer embert érint. Közölte,

181 ezer alkalmazott tartozik az egészségügyi minisztériumhoz,

és további 12 380 egészségügyi alkalmazott dolgozik az önkormányzatok, illetve azon szervezetek kötelékében – védelem, belügy, hírszerzés –, amelyeknek saját egészségügyi hálózatuk van. A béremelés a családorvosokat nem érinti, mert ők magánvállalkozásként működtetik rendelőiket, az egészségügyi pénztárral kötött szerződések alapján.

A bukaresti kormány által kiadott közlemény szerint a béremelésnek megfelelő arányban 3.100-ról 3.875 lejre emelkedik az a jövedelemküszöb, amely alatt a rezidens orvosok a számukra biztosított havi 670 lejes ösztöndíjakra is pályázhatnak. A rendelet értelmében ezentúl – a kezdő tanárokhoz hasonlóan –

a 35 év alatti rezidens orvosok igényelhetik egy állami bérlakás kiutalását.

Ponta a szerdai kormányülésen kijelentette, hogy a kormány az oktatást is ugyanolyan fontosnak tartja, mint az egészségügyet és a tanárok fizetését is emelni fogja, konkrét határidőket és százalékokat azonban nem említett. A kormányfő korábban azt ígérte, az októberi 25 százalékos béremelés csak a kezdet, a kabinet egy törvénytervezetet terjeszt a parlament elé, amelynek alapján 2016-ban és 2017-ben is újabb 25–25 százalékkal növelik az egészségügyi alkalmazottak bérét.

A múlt heti bejelentés bérkövetelési hullámot indított el az egész közszférában. Hétfőn a tanügyi szakszervezetek képviselői tárgyaltak a kormánnyal, de egyelőre nem jutottak konkrét megállapodásra. A román nemzeti bank, a költségvetési tanács és Románia nemzetközi hitelezői egyaránt kételyeiknek adtak hangot, hogy a jövőre tervezetett 4-5 százalékpontos áfa-csökkentés és a közalkalmazotti bérek emelése fenntartható-e hosszú távon, és óvatosságra intették a bukaresti kormányt.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS