// 2024. november 18., hétfő // Jenő
Kolozsvár

Magyar Kultúra Napja: drámázni akar az RMDSZ

// HIRDETÉS

Hatodik alkalommal adták át az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat Kolozsváron, ahol Kelemen Hunor drámapályázatot hirdetett.

A Magyar Kultúra Napját – 6 éve hagyományosnak mondható módon – az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjak átadásával ünnepelte az RMDSZ Kolozsváron. A sétatéri Kaszinóban tartott gálán idén is díjazták azokat a kortárs művészeket, akik az erdélyi magyar kultúra átörökítéséhez, megismertetéséhez kiemelt módon hozzájárulnak. 

 

Ebben az évben is három kategóriában osztották ki az elismerést:

  • Bréda Ferenc irodalom kategóriában, 
  • Kele Brigitta előadóművészet kategóriában és 
  • Betuker István képzőművészet kategóriában 

kapta az elismerő díjat.

 

Egyed Péter filozófus olyan személyiségként mutatta be Bréda Ferencet, aki sokféle irodalmi, filozófiai kezdeményezés elindítója volt, aki a szó eredeti értelmében vett tanító, útmutató volt több mint negyven éven át.

 

Kele Brigittáról Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója elmondta, hogy az operaénekes olyan szintre emelte a kolozsvári, erdélyi operaelőadói művészetet, hogy azt nagyon sok európai, illetve világváros is megirigyelte. A Nagyváradon tanult előadóművész Kolozsváron kapott nagyobb szerepeket, és innen indult el a világ nagy operaszínpadai felé: először Düsseldorfban lépett színpadra, majd többször Párizsban, de járt Pekingben, Tel-Avivban és New Yorkban, és persze sokszor fellépett Magyarországon is. „Sokan mások is eljutnak nagyszínpadokra, amivel Brigittát kell jellemezni az az, hogy szinte mindenhova visszahívták, újabb szerződéseket ajánlottak neki, mindenki szívesen dolgozik vele” – dicsérte rendkívüli tehetségét az operaigazgató.

 

 

Középen Kele Brigitta és Betuker István | Fotók: Gönczy Tamás

 

Betuker István festőművész munkáját Bács Ildikó rendező, dramaturg méltatta, aki szerint Betuker festményei mindig magukkal hordozzák a következő pillanatot is. Szereplői nem csak a festő, de a néző számára is ismerős, barát, rokon, hús-vér emberek, életszagú karakterek, élethelyzetek, és akár szimpátiát, akár antipátiát váltanak ki, velünk jönnek, már-már kísértenek, megfejteni ösztönöznek a titkukat, titkunkat – értelmezte Bács a Kolozsváron végzett, itt élő, de már Olaszországban, Franciaországban, Németországban, Dániában és Magyarországon is kiállító fiatal művész munkáit.

 

Minden kulturális érték az alkotóból eredeztethető, alkotó nélkül nincs kulturális érték és kultúra nélkül nincs emberi lét – mondta ünnepi beszédében Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke. Kulturális perspektívából 2017 remek esztendő volt, rengeteg alkotás készült, amelyek gazdagabbá tették a magyar kultúrát, és talán részesei lesznek az egyetemes kultúrának, reménykedett a politikus.

 

„2018 számunkra, romániai magyarok számára érdekesnek ígérkező év” – véli Kelemen Hunor, aki szerint a 2018-as év elején az erdélyi magyarság szorongással, de ugyanakkor bizakodással van tele. Szerinte a közösség akár azt is ünnepelhetné, hogy egyáltalán még létezik, hisz olyan száz esztendőt tudhat maga mögött, amely alatt „többször célul tűzték ki, hogy a magyar kultúra nyomait is eltörlik ebből a tájból”.

 

 

Kelemen Hunor | Fotók: Gönczy Tamás

 

Úgy vélte, meg kell vizsgálni, hogy a többségiből kisebbségivé vált erdélyi magyarság mit tett hozzá a magyar kultúrához és azt is, hogyan és milyen mértékben hatott például a románok kultúrájára. Szerinte e felmérés eredménye az erdélyi magyarokat is meg fogja lepni, de legalább ennyire fontos, hogy lássa, értse és fogadja el ezeket az eredményeket az a többségi társadalom is, amely még mindig gyanakodva néz az erdélyi magyarokra.

 

Az RMDSZ ezért is indította útjára az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában programot, ennek keretében pedig most drámaíró pályázatot hirdetett, amely „a mi transzilván létünk utolsó száz esztendejét hivatott központi témájává tenni”. A felhívás szövegét január 22-re ígérte Kelemen Hunor.

 

Az estét a Loose Neckties Society, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színészzenekarának koncertje zárta.

 

 

A szerzők a kolozsvári BBTE újságíró szakos hallgatói, szakmai gyakorlatukat a Főtérnél végezték.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele
Főtér

Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele

Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.

Batthyáneum: csak román és angol felirat hirdeti, hogy a Codex Aureus felkerült az UNESCO világörökségi listájára
Krónika

Batthyáneum: csak román és angol felirat hirdeti, hogy a Codex Aureus felkerült az UNESCO világörökségi listájára

Raluca Turcan művelődési miniszter szombaton Gyulafehérváron hivatalosan leleplezte a Codex Aureus középkori kézirat nemzetközi elismerését tanúsító UNESCO-plakettet.

Ceaușescut dicsérte George Simion, elraboltak egy nőt Sepsiszentgyörgyön, drágult a repülés Kolozsvárról – hírek hétfőn
Főtér

Ceaușescut dicsérte George Simion, elraboltak egy nőt Sepsiszentgyörgyön, drágult a repülés Kolozsvárról – hírek hétfőn

Az AUR-vezér most a kommunizmus után vágyakozók hátát vakargatja. Novembertől többe kerül a repjegy Kolozsvárról.

Megszálltak a rendőrök egy Maros megyei községet
Székelyhon

Megszálltak a rendőrök egy Maros megyei községet

Tizennégy személyt kísértek be a rendőrségre, miután pénteken általános razziát tartottak a Maros megyei Makfalván.

Régészek és nyomozók is vizsgálódnak: feltehetően egy gyermek csontjai kerültek elő egy építkezés során
Krónika

Régészek és nyomozók is vizsgálódnak: feltehetően egy gyermek csontjai kerültek elő egy építkezés során

A jelek szerint egy gyermek csontjai kerültek elő Temesváron a városközponthoz közel zajló építkezés során.

 

Élelem nélkül, embertelen körülmények között dolgoztattak Kovászna megyeieket Magyarországon
Székelyhon

Élelem nélkül, embertelen körülmények között dolgoztattak Kovászna megyeieket Magyarországon

Emberkereskedelemmel és munkaerő-kizsákmányolással foglalkozó bűnszervezetet számolt fel a Kovászna megyei rendőrség, valamint a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) a magyarországi hatóságok együttműködésével.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS