Felfüggesztette a képviselőház Nelu Tătaru volt egészségügyi miniszter mentelmi jogát – hírek hétfőn

Emlékeznek még a koronavírus-járvány időszakának emblematikus egészségügyi miniszterére, Nelu Tătarura, aki szimpatikus figura benyomását keltette az arcára állandóan kiülő sietség, gondterheltség és csibészes mosoly különös egyvelege folytán.

A következő időszakban minden emberi kvalitására és hat ügyvédjére is szüksége lesz, ugyanis a képviselőház hétfőn jóváhagyta a volt egészségügyi miniszter informatikai eszközei átvizsgálásának engedélyezésére vonatkozó korrupcióellenes ügyészségi kérelmet.

Magyarán 177 igen, 12 nem és egy tartózkodás mellett a plénum titkos, golyós szavazással és egyszerű többséggel felfüggesztette a hálapénz elfogadásával gyanúsított Nelu Tătaru mentelmi jogát.

A gyanú szerint Tătaru 100 és 500 lej közötti kenőpénzt fogadott el három hónap alatt 45 pácienstől kaphatott 100 és 500 lej közötti kenőpénzt és élelmiszert. Az ülésen a volt miniszter is jelen ügyvédjei kíséretében.

Az ülés előtt nyilatkozó exminiszter ártatlannak vallotta magát, és hangsúlyozta: soha nem vett el pénzt a betegektől. Tovább egy cél vezérli, hogy fény derüljön az igazságra.

Világszerte mintegy 15 millióan döntöttek úgy tavaly, hogy átlépik a román határt. A hazai szállodákban és panziókban megszálló külföldi turisták száma már jóval kisebb, épphogy meghaladta a kétmilliót. Hivatalos adatok szerint egy külföldi turista valamivel több mint 2000 eurót költött Romániában.

2023-ban 2 120 000 külföldi turista szállt meg az ország szállodáiban és panzióiban, akik összesen 4,59 milliárd euróval járultak hozzá a turisztikai ágazat bevételeihez, ami azt jelenti, hogy egy külföldi vendég átlagosan 2166 eurót költött nálunk.

Örvendetes, hogy 2022-höz képest félmillióval nőtt a külföldi turisták száma, akik két éve 4,74 milliárd eurót hoztak az állami konyhára. A rekordot 2018-ban regisztrálták, amikor 2,78 millió turista érkezett, akik 2,87 milliárd eurót költöttek.

Másrészt a határátkelőhelyeken regisztrált külföldi látogatók száma 14 777 000 volt, ami jelentős növekedés 2022-hez képest, amikor 12,69 millió külföldi lépte át a határokat. Ezt az adatot alapul véve minden egyes Romániába érkező külföldi állampolgár átlagosan mindössze 310 eurót költött itt. Ez körülbelül 60 euróval több, mint a járvány előtt, de még mindig a 2021-2022-es szint alatt van.

Az elmúlt évek adataiból az is kiderül, hogy a romániai turisták egyre többet költenek külföldön, mint a Romániába érkező turisták. Így fordult elő, hogy 2023-ban 8,45 milliárd eurót költöttünk külföldön, ami 3,86 milliárd eurós negatív egyenleget eredményezett. Ez az összeg jelentős növekedést mutat a korábbi évekhez képest. 2022-ben az egyenleg mínusz 2,9 milliárd euró volt, míg 2017-ben csak 1,1 milliárd.

Az adatok a 2025 és 2035 közötti időszakra vonatkozó új országos turizmusfejlesztési stratégiát összegző dokumentumban jelentek meg, amelyet nemrég kormányhatározattal hagyott jóvá a kormány.

Mint sok ember, úgy az államok is a szomszédjaikkal szeretik leginkább összehasonlítani magukat. Soknak tűnhet a román határt átlépő 15 milliós szám, de ha Magyarországot nézzük, ott 61,3 millió a 2023-as adat. A Világbank adatai szerint 2019-ben Románia valamivel megelőzte Bulgáriát, míg Lengyelország 88 millió határátlépőt regisztrált

Az idei adatokból kiderül, hogy az év első nyolc hónapjában 31,4 millió vendégéjszakát regisztráltak Magyarországon, amiből 15,1 millió külföldi turisták töltöttek el. Ez a mutató meghaladja a teljes 2023-as évben Romániában regisztrált vendégéjszakák számát.

Tavaly Németországból, Olaszországból, Izraelből, az Egyesült Államokból és Magyarországról érkezett a legtöbb turista. A romániai szálláshelyekre érkező vendégek 5,9 százalékát tették ki az ezekből az országokból érkezők, míg a határokon regisztrált látogatók 38,3 százaléka jött ebből az öt országból.

A külföldi turisták átlagosan két napot töltöttek Romániában, ami a dokumentum szerint jelzi, hogy tovább kell fejlesztenie a szolgáltatásokat és a turisztikai termékeket.

2023-ban 13,64 millió turista látogatta Romániát, ebből 11,54 millióan voltak románok. Összesen 29,17 millió fizetett vendégéjszakát regisztráltak, ebből 24,7 millió romániai turista volt. A belföldi turisták az érkezők 84,6 százalékát és az összes vendégéjszaka 84,6 százalékát tették ki, ami azt bizonyítja, hogy a romániaiak jelentik a romániai turizmus fő forráspiacát –áll a dokumentumban.

Még ha a vendégéjszakák száma alapján úgy is tűnik, hogy a hazai idegenforgalom visszatért a koronavírus-járvány előtti szintre, szembetűnő, hogy a román turisták száma magasabb, mint a külföldi turistáké.

Az adatokból az is kiderül, hogy a román turisták a tengerpartot, míg a külföldiek Bukarestet részesítik előnyben. Idén nyáron több mint másfélmillió román töltötte a szabadságát a Fekete-tenger partján, ami az összes romániai nyaraló 13 százalékát jelenti.

A belföldi turisták első számú úti célja 2023-ban Brassó volt 1,35 millió látogatóval. A második helyen Bukarest (960 ezer látogató), míg a harmadik helyen Prahova megye (560 ezer látogató) található. A további két helyezett Kolozs megye és Bihar megye 560 ezer, illetve 520 ezer látogatóval.

Gyergyói származásúként még mindig kételkedve olvasom a Gyergyói-medencét is érintő A8-as autópályával kapcsolatos legújabb fejleményeket.

A legújabb híradás szerint közbeszerzési eljárás indult a sztráda Gyergyóalfalu-Ditró közötti szakaszának tervezésére és kivitelezésére, ugyanis az arra vonatkozó szerződést közzétették az elektronikus közbeszerződési rendszerben (SEAP). Az ajánlatok benyújtásának határideje 2024. november 25. – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán a szállításügyi miniszter.

Sorin Grindeanu bejegyzése szerint a 14,4 kilométeres Hargita megyei sztrádaszakasz munkálatainak becsült költsége 1,2 milliárd lej (áfa nélkül), amit uniós forrásokból fedeznek. A Gyergyóalfalu-Ditró autópályaszakaszon 21 felüljárót és viaduktot, Gyergyóalfalunál pedig egy közúti csomópontot terveznek.

A közbeszerzési eljárás nyertesének 10 hónap áll majd rendelkezésére a tervezésre és 24 hónap a kivitelezésre. A közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) hétfői közleménye szerint következő lépésként a dokumentáció jóváhagyása után közbeszerzési eljárást indítanak az A8-as autópálya Sóvárad és Gyergyóalfalu között 32,4 kilométeres szakaszának tervezésére és kivitelezésére is.

Kétségkívül jó hírek, de ismerve a romániai autópályaépítések rendszerváltás utáni szövevényes történetét, az építés ütemét, továbbra sem kerülget a hurráoptimizmus. Simán megtörténhet, hogy rám cáfol a valóság és három év múlva már minőségi négysávos aszfaltszőnyeg fogja összekötni a két települést.

Arra viszont még gondolni sem merek, hogy a Ditró után szakasz addigra elkészüljön, valószínűbb, hogy egy újabb semmibe vezető autópályaszakasszal bővül a sztrádahálózat. Viszont azoknak az alfalviaknak, csomafalviaknak, újfalviaknak és esetenként gyergyószentmiklósiaknak, akinek Ditróban vagy Remetén támad intézni valójuk, Szárhegy érintése nélkül suhanhatnak úticéljuk felé. Ez sem lenne semmi.