// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Magasról tesz a kétnyelvűségre a vásárhelyi városháza

// HIRDETÉS

Alig lesz néhány magyar utcanév, az is csak a külvárosokban.

Egymillió lej értékű közbeszerzési eljárást hirdetett a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal új utcanévtáblák elkészítésére, ám ezeknek csak kis része lesz kétnyelvű – figyelmeztet a vásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO).

A kiírás 7188 utcanévtábla elkészítéséről szól, azt is leszögezi, hogy ennek 24 százaléka, vagyis 1715 tábla lesz kétnyelvű, de a megadott méretek alapján arra lehet következtetni, hogy a kétnyelvű formátum megvalósíthatatlan – áll a CEMO közleményében.

A civilek szerint a marosvásárhelyi utcák és terek nevének mintegy 75 százaléka lefordítható magyarra, így legalább 5391 kétnyelvű táblára lenne szükség. A polgármesteri hivatal terve szerint azonban

közel négyezer, magyarra is lefordítható utca- és térnév továbbra is csak románul lesz látható a városban.

„A közbeszerzés meghirdetésének az időpontja is önmagáért beszél, a februárban megszavazott egymillió lejes tétel elköltésére csak most év végén kerülhet sor, kevés lehetőséget hagyva hátra az egynyelvű utcanévtáblák megrendelésének a megakadályozására” – áll a közleményben.

A közbeszerzési pályázat kiírásában világosan látható, hogy Vásárhely főterén az utcanévtáblák továbbra is csak egynyelvűek lesznek, ezt pedig Florian Moldovan, a városi Közterület-rendezési Igazgatóság vezetője is megerősítette a CEMO-nak.

A lakónegyedi tömbházakra felszerelendő táblák sem lesznek kétnyelvűek, mivel a megadott méretük (egységesen 23 cm-es magasságuk) alapján nem valószínű, hogy két nyelven kifér majd az elnevezés.

A CEMO szerint feltételezhető, hogy

a kétnyelvű utcanévtáblák a főtértől távol eső városrészekben kerülnének kihelyezésre.

A civil szervezet Peti András RMDSZ-es alpolgármestert és a városi tanácsot is felelőssé teszi a helyzetért, mivel ők „már minden lehetséges fórumon és médiumban elmondták, hogy megoldódott a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblák ügye”.

„Győzött az RMDSZ pragmatizmusa és a román és magyar tanácsosok közötti jó viszony, következésképpen a marosvásárhelyi utcanévtáblák egynyelvűek maradtak” – írja a CEMO.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS