// 2024. november 27., szerda // Virgil
Titokzatos szolgák

Lehet turkálni a bírák magánéletében

// HIRDETÉS

Egyeseknek. A kormány ma tényleg feloldotta a SIPA-archívum titkosságát.

Feloldották a büntetés-végrehajtó intézetek egykori titkosszolgálata, az úgynevezett Független Védelmi és Korrupcióellenes Szolgálat (SIPA) irattárának titkosságát, miután több politikus és publicista azt állította, hogy egyesek az onnan eltulajdonított kompromittáló információkkal mindmáig zsarolják a bírákat.

Az erről szóló határozatot szerdai ülésén fogadta el a bukaresti kormány. A kabinet azoknak a jelentéseknek a titkosságát is feloldotta, amelyeket 2008-ban, a titkosszolgálat 2006-os felszámolása után készítettek az irattárat elsőként átvizsgáló minisztériumi bizottságok. 

Az irattár tartalmának leltározására most újabb, öttagú bizottság alakul, amelynek három éve lesz a dokumentumok osztályozására és az illetékes hatóságoknak történő átadására. ORNISS-tanúsítvánnyal rendelkezőkből fog állni, vagyis olyanokból, akik államtitkokba is betekinthetnek, és a vizsgálat után akár újabb titkosítást is javasolhatnak. Tudorel Toader igazságügyi miniszter kijelentette,

azoknak a neve is ismert lesz, akik eddig betekintést nyertek a dossziékba.

Sejtése szerint nagyon sok magánéleti információ szerepel a bírák és ügyészek SIPA-dossziéiban, de ezeket úgy fogják kezelni, hogy senkinek ne sérüljön a magánélethez való joga, ígérte, de azt is leszögezte, ha bűncselekményre utaló információkat találnak ezekben a dossziékban, akkor azokat átadják az illetékes bűnüldöző szerveknek.

Cristi Danileţ bíró, aki korábban betekintést nyert a dossziékba, azt állította a SIPA-ügy mostani kirobbanásakor, hogy az információkat illegálisan gyűjtötte a 2006-ban felszámolt titkosszolgálat, a dossziék személyes zsaroláson kívül másra nem jók, és be kellene zúzni az egész archívumot. A különböző elnevezések alatt másfél évtizedig működtetett

börtön-titkosszolgálat állományának csaknem felét a Securitatétól vette át.

A SIPA megszüntetését Monica Macovei – jelenleg néppárti EP-képviselőként politizáló – akkori igazságügyi miniszter rendelte el 2006-ban. A Traian Băsescu volt jobboldali államfőhöz közel álló Evenimentul Zilei lap nemrég azzal gyanúsította meg a volt tárcavezetőt, hogy az általa kijelölt leltározási bizottság az archívum lezárása előtt fénymásolatokat készített számára a SIPA irattárában őrzött jelentésekről.

Macovei tagadta a vádat, maga is az irattár titkosságának feloldását sürgette, és úgy vélekedett, hogy azok „dobták be a SIPA-petárdát” a közéletbe, akik hitelteleníteni próbálják az igazságszolgáltatást. A kormányzó Szociáldemokrata Párthoz (PSD) közel álló médiumok évek óta támadják mind a korrupcióellenes ügyészséget (DNA) megalapító Monica Macoveit, mind a rettegetté vált vádhatóság jelenlegi vezetőjét, Laura Codruta Kövesit, akikről azt állítják, hogy a korrupcióellenes harc leple alatt a titkosszolgálatok által ellenőrzött ügyészállammá változtatták az országot.

A SIPA-archívum újramelegített ügye úgy tűnik, annak a háborúnak egy újabb csatája, amelyet az igazságszolgáltatás vív a 2017 elején beiktatott PSD-kormánnyal, és amely a közkegyelmi és btk-t módosítani szándékozó kormányrendeletek robbantottak ki.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS