Kövér szerint folytatni kell a nemzetegyesítést

A magyar Országgyűlés elnöke szerint „korszakhatárhoz érkeztünk" a nemzetpolitika területén, a szimbolikus lépések után a kevésbé látványos, innovációt és jelentős forrásokat igénylő, gyakorlati aprómunka következik. Kövér László erről az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága ünnepélyes alakuló ülésén beszélt szerdán a Parlamentben.
A házelnök célként jelölte meg „a nemzet szövetének" újraszövését, figyelembe véve az 1920 óta kialakult nemzetközi jogi viszonyokat, és azoknak az eszközöknek a megtalálását, amelyek által a magyar nemzet Kárpát-medencében élő minden tagját be lehet vonni az egészségügy, a szociális ellátás, az oktatás, a kultúra és a gazdaság vérkeringésébe.  
Ez óriási feladat, és az elmúlt húsz évet nézve nincs ok -  pártállástól és kormányoktól függetlenül -, nagyon büszkének lenni e téren - fejtette ki Kövér László, aki többek között a konszenzus hiányát okolja emiatt. Úgy tűnik, egy bizonyos körben egyfajta konszenzus mára kialakult arról, hogy mi a teendő, az alapkérdésekben immár nem lehet és nem érdemes újra vitát nyitni - fogalmazott.
Azt kérte, hogy a bizottság az elkövetkező években legyen kezdeményező, és legyen ellenőre is a kormánynak, a végrehajtó hatalomnak.
Kiemelte: a választók 2010-ben eldöntötték azt a kérdést, hogy van-e egységes magyar nemzet vagy nincs. Voltak és vannak, akik azt is elvitatják, hogy létezik egységes magyar nemzet, voltak-vannak olyan álláspontok, amelyek szerint illúzió a határok feletti nemzetegyesítés, de ezeket a vitákat eldöntötte a korábbi választás és az elmúlt négy év - jelentette ki.
 A honosítás nem áll le, reményeik szerint hasonló ütemben folytatódik, és nem elképzelhetetlen, hogy a szimbolikus törvényalkotás területén is lesznek javaslataik - mondta.
Kitért arra is, hogy a nemzetpolitika, a magyarság ügye belügy, amelynek vannak külügyi vonatkozásai. Úgy kell tekinteni az elszakított nemzetrészekkel való foglalkozást, mint a nemzet belügyét - fogalmazott Kövér László, aki szívügyének nevezte ezt a kérdést.
Szerinte több mint húsz éve nem találják a megfelelő formát arra, hogy miként kellene a határok felett átnyúlóan, de azokat tiszteletben tartó nemzetegyesítés feladatához, programjához szabni az államigazgatást. Reményének adott hangot, hogy közös erővel ezt a munkát is el tudják végezni előbb-utóbb.  
Az Országgyűlés elnöke azt kérte a nemzeti összetartozás bizottsága minden tagjától és pártjaiktól, hogy gondolkodjanak el arról, milyen politikára adták és milyenre nem adták szavazatukat az új külhoni magyar állampolgárok. Úgy fogalmazott: ha ezt a választók iránti tisztelettel, alázattal értékelik, akkor az a konszenzus, amely bizonyos mértékig kialakult négy évvel ezelőtt, bővíthető nemcsak a nagy általánosságok szintjén, hanem a konkrét munka területén is.
 Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője azt mondta: a nemzetegyesítésnek elsősorban a szülőföldön boldogulást kell a magyarság számára megteremtenie.
 Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője kiemelte: a nemzetépítés egyenlő a társadalomépítéssel és az identitáserősítéssel. Kulcsfogalom az autonómia, amely cél és eszköz egyben, amíg nincs autonómia, addig a közösségnek erősödnie kell - hangsúlyozta, hozzátéve: csak erős és összetartó közösség tudja az autonómiát kivívni. A kettős állampolgársággal kötelék jött létre, mobilizálta a külhoni magyarságot, és elősegíti az autonómiát is, hitet, erőt adva az önrendelkezésért folytatott küzdelemben - fogalmazott. A szomszédos államok napjainkban nem folytatnak kisebbségbarát politikát - jelentette ki. A magyar államnak folytatnia kell a 2010-ben megkezdett aktív nemzetpolitikát - tette hozzá. Kitért arra is: tízévenként tíz százalékkal fogynak a külhoni magyar közösségek. Beavatkozásra az asszimiláció területén van a legnagyobb esély, és az oktatás támogatása a legfontosabb kérdés - emelte ki.