// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Kolozsvár hagyományos címeréért petícióznak

// HIRDETÉS

Az autonomisták Facebook-csoportja gyűjti az online aláírásokat azért, hogy a város ne a Funar-címert használja a hivatalos iratain.

Online petíciót kezdeményezett az Autonomy for Transylvania Facebook-csoport azért, hogy az Emil Boc vezette kolozsvári városháza térjen vissza a város hagyományos címerének használatához. 

A jelenlegi címert egy diáklány tervezte 1995-ben, és Gheorghe Funar nacionalista polgármester rendszeresítette a hivatalos okmányokban 1999-ben. 

 

A petíció indoklásában érdekes mód nem a mostani címer ellen szóló érvek jelennek meg (csúnya, nincs köze a városhoz, a városháza illegálisan használja, mert nem hagyta jóvá az országos heraldikai bizottság, sőt ellenezte), hanem a történelmi címert ismerteti.

 

A felhívás szövege szerint Károly Róbert 1316-ban szabad királyi város státust adományozott Kolozsvárnak, és adómentességet az itt letelepülni kívánó szászoknak. A város 1369-ben kapott pecsétet, amelyet Lajos király hagyott jóvá 1377-ben. A motívum már ezen megjelenik: városkapu felhúzott ráccsal, a kapu fölött három, bástyaszerű toronnyal.

 

Ez vált később a város címerévé, amely még ma is több épületen látható: a Szent Mihály-templom bejáratánál, a Szabók bástyáján, a Karolina-téri obeliszken, a Majális utca elején egy kapualjban, a régi városháza tetején a Deák Ferenc utcán, a Nemzeti Színház egyik páholyán, stb.

 

A címert vagy annak elemeit később több városi intézmény is átvette, a pénzverde, a nyomda, a régi egyetem, illetve a jelenlegi Babeș-Bolyai Tudományegyetem.

 

A jelenleg használt címert a kolozsvári román értelmiség is elutasítja, legutóbb tavaly februárban a PNL egyik tanácsosa sürgette a visszatérést a hagyományos címerhez. A mostani petíciót az alábbi piros linkre kattintva lehet aláírni.

 

 

A képen Kolozsvár történelmi címerének motívuma, amelyet a tavalyi Kolozsvári Magyar Napokon építettek fel raklapokból a Fogoly utca bejáratához. Fotó: Szabó Tünde

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS