// 2025. augusztus 24., vasárnap // Bertalan

Kolozsvár hagyományos címeréért petícióznak

// HIRDETÉS

Az autonomisták Facebook-csoportja gyűjti az online aláírásokat azért, hogy a város ne a Funar-címert használja a hivatalos iratain.

Online petíciót kezdeményezett az Autonomy for Transylvania Facebook-csoport azért, hogy az Emil Boc vezette kolozsvári városháza térjen vissza a város hagyományos címerének használatához. 

A jelenlegi címert egy diáklány tervezte 1995-ben, és Gheorghe Funar nacionalista polgármester rendszeresítette a hivatalos okmányokban 1999-ben. 

 

A petíció indoklásában érdekes mód nem a mostani címer ellen szóló érvek jelennek meg (csúnya, nincs köze a városhoz, a városháza illegálisan használja, mert nem hagyta jóvá az országos heraldikai bizottság, sőt ellenezte), hanem a történelmi címert ismerteti.

 

A felhívás szövege szerint Károly Róbert 1316-ban szabad királyi város státust adományozott Kolozsvárnak, és adómentességet az itt letelepülni kívánó szászoknak. A város 1369-ben kapott pecsétet, amelyet Lajos király hagyott jóvá 1377-ben. A motívum már ezen megjelenik: városkapu felhúzott ráccsal, a kapu fölött három, bástyaszerű toronnyal.

 

Ez vált később a város címerévé, amely még ma is több épületen látható: a Szent Mihály-templom bejáratánál, a Szabók bástyáján, a Karolina-téri obeliszken, a Majális utca elején egy kapualjban, a régi városháza tetején a Deák Ferenc utcán, a Nemzeti Színház egyik páholyán, stb.

 

A címert vagy annak elemeit később több városi intézmény is átvette, a pénzverde, a nyomda, a régi egyetem, illetve a jelenlegi Babeș-Bolyai Tudományegyetem.

 

A jelenleg használt címert a kolozsvári román értelmiség is elutasítja, legutóbb tavaly februárban a PNL egyik tanácsosa sürgette a visszatérést a hagyományos címerhez. A mostani petíciót az alábbi piros linkre kattintva lehet aláírni.

 

 

A képen Kolozsvár történelmi címerének motívuma, amelyet a tavalyi Kolozsvári Magyar Napokon építettek fel raklapokból a Fogoly utca bejáratához. Fotó: Szabó Tünde

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Hogyan kell kitiltani a nem baráti sajtót egy toleranciát hirdető erdélyi táborból. És főleg: miért…

Szántai János

Valaki azért kritizál valaki mást, mert az rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. A kritika után pedig, mint aki jól végezte dolgát, ő is rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. Ráadásul Erdélyben, ahol ilyesmi nemigen szokott történni.

Miért érdemes a sóbánya megsemmisülése után megállni Parajdon?

Fall Sándor

Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”

Sólyom István

A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok

Fall Sándor

Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az ilyenekért nem lesz Románia soha európai ország, amíg nem történik csoda…
Főtér

Az ilyenekért nem lesz Románia soha európai ország, amíg nem történik csoda…

… a román külügyminiszter asszony meg akarta mondani, mi a helyes vízió az orosz-ukrán háború ügyében, de jól elkeresztelte Volodimir Zelenszkijt… és reszkessetek, allinclusive-rajongók, Törökország bemutat nektek!

Parajdi bányakatasztrófa: szabotálják a részvényesek a sótársaság vezetőinek menesztését
Krónika

Parajdi bányakatasztrófa: szabotálják a részvényesek a sótársaság vezetőinek menesztését

A gazdasági minisztérium a bírósághoz fordult, amiért az Országos Sóipari Társaság (Salrom) részvényeseinek közgyűlése megtagadta a vállalat igazgatótanácsi tagjainak menesztését – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Radu Miruță.

Arról, hogy erdélyi magyarként miért nem engedhetjük meg magunknak a gyűlöletet
Főtér

Arról, hogy erdélyi magyarként miért nem engedhetjük meg magunknak a gyűlöletet

Dan Tanasă ismét idegengyűlölő felhívást tett közzé. Ám mielőtt bólogatna, jusson eszébe, hogy számára Ön is idegen.

„Szedjed ki az embert a kocsiból, te!” – Megrázó kamerafelvételek kerültek elő a két gyermek elgázolásáról
Székelyhon

„Szedjed ki az embert a kocsiból, te!” – Megrázó kamerafelvételek kerültek elő a két gyermek elgázolásáról

Több felvétel is nyilvánosságra került a pénteki marosvásárhelyi gyalogátjárós gázolásról. Az egyik sofőr fedélzeti kamerája, illetve egy térfigyelő kamera is rögzítette az esetet.

Székelyföldi célpontot imádnak a legjobban Romániában
Krónika

Székelyföldi célpontot imádnak a legjobban Romániában

Székelyföldi szabadidőközpont az ország legkedveltebb gyerekvonzó turistacélpontja a Clubul Copiilor (Gyerekek Klubja) nevű mozgalom munkatársai szerint, akik Google-értékelések alapján rangsorolták a romániai létesítményeket.

Bika ölhetett meg egy férfit Csíkszereda határában
Székelyhon

Bika ölhetett meg egy férfit Csíkszereda határában

Hatvanöt éves férfi holttestét találták meg Csobotfalva közelében augusztus 21-én délután. A Hargita megyei rendőrség tájékoztatása szerint bika támadhatta meg az áldozatot, aki ennek következtében életét vesztette.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Hogyan kell kitiltani a nem baráti sajtót egy toleranciát hirdető erdélyi táborból. És főleg: miért…

Szántai János

Valaki azért kritizál valaki mást, mert az rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. A kritika után pedig, mint aki jól végezte dolgát, ő is rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. Ráadásul Erdélyben, ahol ilyesmi nemigen szokott történni.

Miért érdemes a sóbánya megsemmisülése után megállni Parajdon?

Fall Sándor

Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”

Sólyom István

A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok

Fall Sándor

Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?

// HIRDETÉS