// 2024. október 15., kedd // Teréz
munka

Kizsákmányolják a kelet-európaiakat a világmárkák gyártói

Még a Made in Europe feliratban sem bízhatunk, sok esetben ez sem jelenti, hogy az alkalmazottakat tisztességesen megfizették.

Kizsákmányolják a kelet-európai munkaerőt a nagy nyugati divatmárkák, amelyek rendkívül alacsony bérért, elfogadhatatlan körülmények között dolgoztatnak főként nőket Szlovákiától Grúziáig, Romániát is beleértve – hívta fel a figyelmet a Clean Clothes Campaign (Tiszta ruházatért kampány) elnevezésű brit civil szervezet. Az egyesület jelentéséről a The Guardian napilap számolt be – a riport szerint az Adidas, a Primark, a Zara és az olyan luxusmárkák is, mint a Prada vagy a Hugo Boss közel hárommillió polgárt dolgoztatnak a kelet-európai országokban.

Az alkalmazottaknak gyakran kell túlórázniuk, és szombatonként is rendszerint dolgozniuk kell anélkül, hogy ezután bármilyen pluszjuttatást kapnának, ráadásul többségük fizetése jóval alatta marad az Európai Unió által előírt minimálbérnek. A civil szervezet meglátása szerint mindez lerombolja azt a mítoszt, miszerint a neves márkák ruhadarabjain feltüntetett Made in Europe felirat tisztességes munkát takar.

Az egyesület főként a német Adidast bírálta, amely szerinte, kihasználva, hogy Grúzia nem szabályozza a munkavállalók jogait, a napi nyolc vagy annál is több órás munkavégzésért alig öt eurót fizet. Az alkalmazottak ráadásul arra panaszkodtak, hogy a gyárakban rendszeresen megszégyenítik őket, még a mellékhelyiség használatára is engedélyt kell kérniük, és betegen sem vehetnek ki szabadságot.

A német cégcsoport illetékesei a vádakra reagálva úgy nyilatkoztak: Grúziában „nem bonyolítanak le engedélyezett tevékenységet”. Arra a kérdésre, hogy török alvállalkozóikon keresztül végeznek-e nem engedélyezett munkát, az egyik szóvivő elmondta: a vállalat minden panaszt kivizsgál, és nyilvánosságra hozza az igényelt részleteket. Hasonlóan reagált a Zara szóvivője is.

A riport szerint a luxusmárkák többek között Romániában és Bulgáriában is alulfizetik az alkalmazottakat: Romániában a munkások havonta 124 eurót (544 lejt) keresnek, ez 55 euróval kisebb a minimálbérnél.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Ilyet se látott még a Camp Nou stadion: Románia Albánia ellen, gerendával, ököllel…
Főtér

Ilyet se látott még a Camp Nou stadion: Románia Albánia ellen, gerendával, ököllel…

… egy sofőr megunta a dugót és a rendőrök hiányát, nekiállt forgalmat irányítani… és Elena Lasconi elnökjelölt asszony elfelejtette, hogy vannak amerikai NATO-csapatok az országban.

Őskori lósírokat, ritkaságnak számító zablapálcákat találtak a régészek a Sepsi Aréna szomszédságában
Krónika

Őskori lósírokat, ritkaságnak számító zablapálcákat találtak a régészek a Sepsi Aréna szomszédságában

Ehhez hasonló temetkezési helyek eddig a Kárpátoktól keletre, főleg a kazah sztyeppén, illetve a Peloponnészoszi-félszigeten kerültek elő. A szarvasagancs zablapálcák azért számítanak ritkaságnak, mert funkcionális állapotban találták meg.

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”
Főtér

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”

Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.

Nagytestű kutyák támadtak egy kutyáját sétáltató férfira Csíksomlyón
Székelyhon

Nagytestű kutyák támadtak egy kutyáját sétáltató férfira Csíksomlyón

Nagytestű juhászkutyák támadtak rá egy férfira és nyolchónapos kutyájára a csíksomlyói domboldalban vasárnap délután.

Újabb autópálya körvonalazódik Erdélyben
Krónika

Újabb autópálya körvonalazódik Erdélyben

Ötven kilométer hosszú lesz és csaknem egymilliárd euróba kerülhet a Brassó és Fogaras között tervezett új autópálya. Az A13-as Brassó megyei autópálya-szakaszán 120 kilométer/órás maximális sebességgel lehet majd haladni.

Szakértők arról, hogy fél év múlva mennyivel haladja meg az 5 lejt az euró árfolyama
Székelyhon

Szakértők arról, hogy fél év múlva mennyivel haladja meg az 5 lejt az euró árfolyama

A pénzügyi elemzők szakmai szervezete, a CFA Románia Egyesület szerint a következő tizenkét hónapban gyengülni fog a lej az euróval szemben.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.