// 2024. november 25., hétfő // Katalin
RMDSZ

Kit képvisel Tőkés?

// HIRDETÉS

Bár az RMDSZ megpróbálja azt elhitetni, hogy Tőkés László nem az erdélyieket képviseli, ha a Fidesz listáján indul, az, hogy továbbra is foglalkoznak vele, és támadják azt jelzi: továbbra is riválisnak tekintik.

Az RMDSZ vezetését, úgy tűnik, jelentős mértékben frusztrálja, hogy Tőkés László minden jel szerint folytathatja tevékenységét az Európai Parlamentben annak nyomán, hogy a Fidesz-KDNP múlt héten úgy döntött: EP-listája előkelő helyén, a biztos befutónak számító harmadik pozícióban indítja az erdélyi magyar politikust. Ez szűrhető le abból, ahogy Kelemen Hunor szövetségi elnök kommentálta a hírt. Kelemen szerint ugyanis Tőkés csak önmagát képviseli majd az európai törvényhozásban, az erdélyi magyarság képviseletét viszont az RMDSZ látja majd el.

Ez a kijelentés úgy is magyarázható, hogy az RMDSZ vezetői elhitték: ha a Tőkéshez közel álló Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem volt képes megtörni a szövetség hegemóniáját, akkor a magyar kormánypártok immár rákényszerülnek arra, hogy kizárólag az RMDSZ-t tekintsék partnernek Erdélyben, Tőkést pedig „ejteni” fogják.

Ehhez képest a kormánypárti EP-lista harmadik helye azt jelzi, hogy ugyanúgy partnernek tekintik Tőkést is, és ezzel is elő kívánják segíteni, hogy folytathassa eddigi tevékenységét az EP-ben.

Az RMDSZ elnökének retorikája azt jelzi, a szövetség most úgy próbálja lejáratni Tőkést, hogy megkísérli elhitetni az erdélyiekkel: azzal, hogy a budapesti kormánypárt listáján indul, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke „kivonult” az erdélyi közéletből, és immár nem az erdélyi magyarok képviselője.

Holott Tőkés Fidesz-KDNP-listán való indulása nehezen értelmezhető úgy, hogy ezáltal hátat kívánna fordítani az erdélyieknek, és a továbbiakban kizárólag Magyarországot akarná az EP-ben képviselni. Már csak azért sem, mert nem önszántából döntött így. Az EMNP koalíciós listát javasolt az RMDSZ-nek, amely azonban csakis a saját, kizárólag RMDSZ-tagokat felvonultató listájára lett volna hajlandó Tőkést fölvenni. Ez azonban az EMNP részéről önfeladást jelentett volna. Öt évvel ezelőtt az EMNP még nem létezett, Tőkés pedig RMDSZ-tag volt, így nem jelentett különösebb problémát Tőkés Lászlót húzónévként elindítani az RMDSZ összefogás-listáján. Mára azonban Tőkés már rég kilépett a szövetségből, a Néppárt pedig azáltal, hogy belement volna Tőkés RMDSZ-listán való indításába, elismerte volna, hogy kizárólag a szövetség jogosult az erdélyi magyar közösség képviseletére, ami ellentmondott volna a párt erdélyi magyar pluralizmusról vallott elveinek.

Így végül azt a megoldást választották, hogy a párt ugyan bevállalja annak ódiumát, hogy nem indul az EP-választáson, ezáltal teljes mértékben átengedve versenytársának a pályát, amit a polgárok akár megfutamodásként is értékelhetnek, ugyanakkor jelöltje, Tőkés László biztos mandátumhoz jut a Fidesz listáján, tehát a párt politikájának – még ha közvetetten is – bizonyosan lesz képviselője az uniós parlamentben.

Az nehezen elképzelhető, hogy Tőkés a Fidesz-KDNP listáján mandátumot szerezve kizárólag magyarországi ügyekkel foglalkozna, már csak azért is, mert a Fidesz konkrétan jelezte: nem csupán magyarországi, hanem „nemzeti listának” tekinti listáját, amelyen Tőkés mellett egy délvidéki és egy kárpátaljai jelölt is helyet kap majd. Ha az RMDSZ-elnök logikáját alkalmazzuk, akkor ők sem képviselik szűkebb hazájuk érdekeit az EP-ben, ez azonban ellentmondana a Fidesz által meghirdetett elvnek.

Kelemen nyilatkozata azt mutatja, hogy a szövetség egyáltalán nem örül ennek a fejleménynek, hiszen amennyiben Tőkés folytathatja EP-képviselői tevékenységét, továbbra is sokat szerepel majd a médiában, az általa szervezett konferenciák és egyéb rendezvények révén pedig továbbra is nyilvánosságot kaphatnak az RMDSZ hivatalos kurzusától eltérő álláspontok.

Az, hogy a szövetség továbbra is támadja őt, épp annak az elismeréseként is értelmezhető, hogy nagyon jól tudják: egyáltalán nem fordít hátat az erdélyieknek, ezért a továbbiakban is legyőzendő ellenfélnek tekintik.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS