// 2025. november 2., vasárnap // Achilles

Kisebbségvédelmi konferencián „bélyegezték” meg az autonómiát

// HIRDETÉS

Mégpedig maga a román külügyminiszter.

Történt, hogy kerek 20 évvel ezelőtt az Európa Tanács elfogadta a Kisebbségvédelmi Keretegyezményt, amit Románia is aláírt és ratifikált.

Ebből az alkalomból szervezett nemzetközi konferenciát a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem. Erősen groteszk konferencia volt ez. Caragiale imádta volna.

Kezdve azzal, hogy a bejáratnál markáns arcélű férfiak igazoltatták jelen sorok szerzőjét. Hogy ki maga. Mondtam, egyrészt ennek az egyetemnek a tanára, másrészt újságíró, harmadrészt pedig magyar, vagyis kisebbségi. Az én védelmemről is szól az a dokumentum, amiről ma megemlékeznek. Ez hatott.

A teremben igen nemzetközi hangulat uralkodott. Tolmácsgépek, különböző bőrszínű emberek, román és angol feliratok a projektori vásznon, multietnikus sajtójelenlét. A szónoki asztalon hat név. Mindenki feszült izgalommal várta az előadók megjelenését.

Akik jó akadémiai negyedórás késéssel meg is érkeztek. Bogdan Aurescu külügyminiszter vezette a sort, balján Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság elnöke lépkedett. Jobbján Cristina Popescu vonult. Róla később kiderült, hogy a Romfilatelia S.A. (Román Filatéliai Társaság) vezérigazgatónője. És az is, hogy miért volt ott. Aztán Vasile Pușcaș és Dan Petre következett. Róluk nem derült ki semmi. A sort Ioan-Aurel Pop, a BBTE rektora zárta. 

Miután mindenki elfoglalta a neki szánt pódiumi helyet, a Rector Magnificus felállt és így szólt: „Tisztelt vendégek, üdvözöljük Önöket.” Aztán elismételte a köszöntést németül is. Meg románul is. Megjegyezzük, arról a Ioan-Aurel Popról van szó, aki szombaton, április 25-én a román ultranacionalista Ionuț Țene könyvét mutatta be a kolozsvári Gaudeamus Könyvvásáron.

A rektor románul elmondta, hogy a legutóbbi népszámlálás adatai szerint Románia lakosságának 90 százaléka román, 6,5 százaléka magyar, majdnem 3 százaléka roma, a maradékot pedig mintegy 20 kisebbségi közösség tagjai alkotják. És tessék: a román állam az összest elismeri, és még parlamenti képviseletük is van. Utána Erdély következett: az említett adatok szerint Erdély lakosságának háromnegyede román, 18 százaléka magyar, a többi szláv, roma, örmény, zsidó stb. Tehát a tisztelt nagyérdemű vegye észre, hogy bár a kisebbségek kevesen vannak, a román többség mégis milyen jól bánik velük.

Ezt követően a rektor áttért a hely szimbolikus voltára. Egy olyan egyetemen zajlik a konferencia, ahol a diákok szabadon választhatják az oktatás nyelvét. Tanulhatnak magyarul, románul, németül, angolul és franciául, ahogy tetszik. Mi több, a kisebbségek védelmében az egyetem a pozitív diszkriminációtól sem riad vissza. Tessék: egy magyarul tanuló diák kétszer, egy németül tanuló diák két és félszer annyi állami finanszírozást kap, mint egy románul tanuló.

(Szerk. megj.: A finanszírozást nem a hallgató, hanem az egyetem kapja az államtól jól meghatározott fejkvóta rendszerben. Vagyis az egyetemnek megéri kisebbségi diákokat anyanyelvükön oktatni.) És a sor hosszan folytatható.

Ám az egyetem ennél is tovább megy. Nem akar multikulturális lenni. Interkulturális akar lenni. Hiszen, mondta a rektor,

nem párhuzamosan akarunk haladni, hanem megtanulni egymás értékeit. 

A házigazda végül, immár angol nyelven, átadta a szót Bogdan Aurescu külügyminiszternek. Hoppá, nem, bocsánat, mégis a vendéget kellene előbb szóhoz juttatni. 

Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság elnöke igen jó angolsággal, igen sokat és igen udvariasan beszélt az általa vezetett testület történetéről, jelentőségéről és eredményeiről, továbbá arról, milyen csodálatosan zajlik a kisebbségvédelem Romániában. Tisztelni kell a különböző kultúrákat, toleránsnak kell lenni, hiszen Václav Havel is megmondta, hogy a másság elfogadása erény.

Buquicchio úrnak nyilván nem esett nehezére a dicséret, ugyanis a konferenciát követő ceremónia keretében az egyetem díszdoktorává avatták. Nem akarunk konspiratív következtetéseket levonni ebből, bár lehetne. Talán kicsit másképp beszélt volna az elnök úr, ha megfigyeli, hogy a híresen multikulti egyetemen detektorral kell keresni a magyar és német feliratokat, továbbá az Aula Magna tobzódik a román nemzeti ikonográfiában. Caragiale itt már hangosan röhögött volna.

Bogdan Aurescu külügyminiszter szintén angolul beszélt. Arról hogy lám, Románia az elsők közt írta alá, és elsőként ratifikálta a Kisebbségi Keretegyezményt. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a román kormány mindig is határozottan kiállt a kisebbségek védelme mellett. És hogy nagy öröm számára az ország legmultikulturálisabb egyetemén arról beszélni, hogy egy igazán demokratikus ország nem csak tiszteli a kisebbségi identitást és kultúrát, hanem keretet teremt neki a fejlődéshez. Ezt viszont határozottan NEM a szegregáció köntösében képzeli el. Az interkulturalitás azt jelenti, hogy a kisebbségeknek integrálódniuk kell abba a többségi társadalomba, amelyben élnek. Ez természetesen nem egyenlő az asszimilációval. De a szegregáció sem kívánatos. A szegregáció, az izoláció,

a területi autonómia nem jó koncepció.

Ja, és a kisebbségvédelem belügy. Magyarország tehát csak konszenzuálisan legyen szíves közelíteni a határain túl élő magyar kisebbség védelméhez. Az egyoldalú megközelítés nem ér.

Ezt követően a román sajtó által „A Bélyegek Úrnőjé”-nek titulált Cristina Popescu kapott szót. A korábban a Román Hírszerző Szolgálat munkatársaként, majd tisztjeként aktiváló hölgy bemutatta (kiváló angolsággal, ahogy egy ex-kémnőhöz illik), milyen gazdagon reprezentáltak a romániai kisebbségek a nemzeti bélyegeken, 2006-tól napjainkig. A vetítéssel egybekötött felsorolást ünnepi pillanat követte: leleplezték a Kisebbségi Keretegyezmény elfogadásának 20. jubileuma alkalmából kiadott román bélyeget. (Az ünnepi momentumról készült videót lásd alább.)

A gyér tapsot követően a miniszter, az elnök, a rektor és a vezérigazgatónő kivonult a teremből. Nagyon sokan követték őket.  A másik két meghívott, akikről nem derült ki semmi, a helyükön maradtak. Folytatódott a konferencia.

Caragiale megírta volna.

Fotók: a BBTE Facebook-oldala 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nicușor Dan többségi államelnök és a magyarok

Szántai János

Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?

Fény az egykori sóbányában – huszonnegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

Arra számítottak, hogy az egész tárnarendszer beomlik, de erre nem került sor. Aztán száz év múlva történt valami.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Két maroknyi aranyékszer hevert mellettem, fogalmam sem volt, mitévő legyek”

Sólyom István

A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.

 

Hét kisgyerek halt meg egy kórházban… mégis hogy lehetséges ez?

Szántai János

A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Milyen következményekkel jár, ha a Lukoil kivonul Romániából? – hírek kedden
Főtér

Milyen következményekkel jár, ha a Lukoil kivonul Romániából? – hírek kedden

Az orosz cégnek egy kőolaj-finomítója és 320 benzinkútja van Romániában. A szabályozó hatóság szerint csökken a villanyáram ára. Az RMDSZ felvetette a parlament létszámának 10 százalékos csökkentését.

Tánczos: Románia elvesztett hétmilliárd eurót, tárgyalunk a különleges nyugdíjak reformjáról
Krónika

Tánczos: Románia elvesztett hétmilliárd eurót, tárgyalunk a különleges nyugdíjak reformjáról

A kormány megpróbált tárgyalni az Európai Bizottsággal a bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak rendezésére kiszabott határidő kitolásáról, ami az uniós helyreállítási terv (PNRR) egyik mérföldkövének számít.

Tessék: ekkora (de mekkora!) fizetéseket akasztanak le az állami vállalatok vezérei…
Főtér

Tessék: ekkora (de mekkora!) fizetéseket akasztanak le az állami vállalatok vezérei…

… a brassói közegészségügyi hatóság igazgatónőjét elvitte a DNA, mert ingyen vizsgálatokért szivárogtatott… és meghekkelték a román külügyminiszter asszony ruháját.

Késsel sebesítettek meg egy férfit Csíkszeredában
Székelyhon

Késsel sebesítettek meg egy férfit Csíkszeredában

Késsel sebesítettek meg egy fiatal férfit egy csíkszeredai vendéglátóegységben a közelmúltban, a támadót rövid időn belül azonosította a rendőrség.

Oroszország ballisztikus rakétacsapást mért Mikolajivra, az ukránok orosz kőolajvezetéket robbantottak fel
Krónika

Oroszország ballisztikus rakétacsapást mért Mikolajivra, az ukránok orosz kőolajvezetéket robbantottak fel

Az orosz hadsereg szombat reggel ballisztikus rakétával csapást mért a dél-ukrajnai Mikolajiv megyeszékhelyre; eddig egy halottról és legkevesebb 15 sebesültről lehet tudni – közölte Vitalij Kim, a régió kormányzója a Telegramon.

Olténiából indult és Erdélyig vezetett egy háromhetes gyermek 7000 eurós eladása
Székelyhon

Olténiából indult és Erdélyig vezetett egy háromhetes gyermek 7000 eurós eladása

Gyermekkereskedelem miatt indult eljárás egy Gorj megyei pár ellen, miután a gyanú szerint háromhetes csecsemőjüket 7000 euróért eladták egy férfinak. A pénzből állítólag egy autót vettek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nicușor Dan többségi államelnök és a magyarok

Szántai János

Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?

Fény az egykori sóbányában – huszonnegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

Arra számítottak, hogy az egész tárnarendszer beomlik, de erre nem került sor. Aztán száz év múlva történt valami.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Két maroknyi aranyékszer hevert mellettem, fogalmam sem volt, mitévő legyek”

Sólyom István

A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.

 

Hét kisgyerek halt meg egy kórházban… mégis hogy lehetséges ez?

Szántai János

A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.

// HIRDETÉS