// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Kezdődik a patikamúzeumnak otthont adó Hintz-ház felújítása

// HIRDETÉS

Hétvégén még fogadja a látogatókat a kolozsvári gyógyszerésztörténeti múzeum.

Két évig nem lesz látogatható a kolozsvári patikamúzeum, mely a város legrégebbi gyógyszertára is egyben. Azonban nem kell aggódni, hiszen a ritka gyűjteménynek otthont adó Hintz-ház felújítását követően újra kinyitja kapuit, nyugtatta meg a közvéleményt csütörtöki közleményében az Erdélyi Történelmi Múzeum vezetősége, melyhez a patikamúzeum is tartozik.

A gyógyszerésztörténeti múzeum hétfőtől zárja be kapuit a látogatók elől, amikor elkezdődik az értékes gyűjtemény elszállítása, hogy helyét átvehessék a munkások állványai. Felix Marcu, az Erdélyi Történelmi Múzeum igazgatója szerint a bezárás előtt kivételesen hétvégén is nyitva tart a közgyűjtemény, hogy a kíváncsiak még vethessenek egy pillantást a középkori gyógyszerészeti eszközökre. Szombaton és vasárnap 10 és 16 óra között várják a látogatókat a Főtér 28. szám alá.

A múzeumnak is otthont adó Hintz-ház felújítása októberben kezdődik és két évig tart. A felújítás teljes költségeit a tulajdonos Hintz-család állja, és az egyezség szerint a korszerűsítést követően a földszinten továbbra is a patikamúzeum működik majd, hangsúlyozza a közlemény.

A Hintz-ház Wesselényi (Regele Ferdinand) utcai oldala. Fotók: Pap Melinda

A jól ismert cégér a múzeum bejárata előtti kapualjban

A Kolozsvár Főterének északkeleti sarkán álló Mauksch–Hintz-ház egyike a kincses város legrégebbi lakóházainak. A 15. század végén, 16. század elején épített ingatlanban működött a város első gyógyszertára, ennek apropóján a ház földszintjén kilenc évvel az államosítás után, 1954-ben gyógyszerésztörténeti múzeumot hozott létre az Erdélyi Történelmi Múzeum.

A Hintz-család öt évvel ezelőtt szerezte vissza az akkor kétmillió euróra becsült ingatlant, melyet akkori sajtóhírek szerint értékesíteni szeretett volna, végül azonban a felújítás mellett döntött. A gyógyszerésztörténeti múzeumnak otthont nyújtó földszinti rész megvásárolásának szándékát korábban a kulturális minisztérium és a polgármesteri hivatal is jelezte. Az épület rég megérett a felújításra, főleg a már-már balesetveszélyes középkori tetőszerkezet megerősítése sürgős.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS