// 2024. november 30., szombat // András, Andor
Nagyvárad

Két magyar király is síremléket kapott a váradi várban

// HIRDETÉS

Nem is akármilyent.

Miközben a főtéri szoborállítások miatt megy a huzavona a város magyar közössége és a román városvezetés között, a várban az állapotok közelítenek a normalitás felé: a fejedelmi palota udvarának felújítása során síremléket állítottak két magyar királynak, akit évszázadokkal ezelőtt a várban álló egykori székesegyházban temettek el.

Az egyik a városalapító Szent László, a másik Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár.

A síremlékek ugyanazon a helyen állnak, ahol egykor az uralkodókat a már évszázadok óta nem létező katedrálisban örök nyugalomra helyezték. 

Fehér márványból készültek, rajtuk bronz plakett ábrázolja az uralkodó arcképét, és latin felirat tudatja, kiről van szó.

Elvégre a középkorban is latinul tüntették fel a síremlékeken, ki nyugszik ott.

Az udvaron egyébként eltérő színű kövekből az egykori székesegyház alaprajzát is kirakták, azokon a helyeken pedig, ahol a jövőben folytatódnak a régészeti ásatások, kavicsburkolatot fektettek le.

A síremlékek a székesfehérvári királysírokat jelző jelképes síremlékeket idézik.

Ez nem véletlen, hiszen Székesfehérvári után Nagyváradon temették el a legtöbb magyar uralkodót.

Biztosan négy magyar királynak volt itt a nyughelye: az alapító Szent László királyé, Luxemburgi Zsigmondé és feleségéé, Mária királynőé és I. Károly Róbert király feleségéé, Beatrix királynéé.

Emellett egyes történészi vélemények szerint II. Istvánt és a Bihar megyei Körösszegen meggyilkolt IV. Lászlót is itt helyezték örök nyugalomra, de olyan álláspont is létezik, hogy mielőtt Egerbe szállították volna, II. Andrást is itt temették el.

A királysírok megjelölése nem csupán a normalitás és a kegyelet megnyilvánulása, hanem komoly idegenforgalmi potenciállal bír, és a vallási turizmust is beindíthatja.

Főleg akkor, ha sikerül megvalósítani azt, amit Kásler Miklós, a budapesti emberi erőforrások minisztere nyilatkozott nemrég arról, hogy fel kívánják eleveníteni azt a középkori zarándoklatot Szent László sírjához, amely a korabeli Európában méretében is, folyamatosságában is megelőzött minden más zarándoklatot.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Nincs megállás Erdélyben
Főtér

Nincs megállás Erdélyben

Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.

„Inkább halottnak, mint fasisztának lenni”. Kolozsváron pár ezren tüntettek Călin Georgescu ellen (FOTÓRIPORT)
Krónika

„Inkább halottnak, mint fasisztának lenni”. Kolozsváron pár ezren tüntettek Călin Georgescu ellen (FOTÓRIPORT)

Néhány ezren vonultak utcára szerdán este Kolozsváron, hogy tiltakozásukat fejezzék ki a szélsőségesség előretörése, a romániai államfőválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu ellen. Incidenstől sem volt mentes a tiltakozás.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Székelyföldön is volt nyaralója Călin Georgescunak
Székelyhon

Székelyföldön is volt nyaralója Călin Georgescunak

1995-ben vásárolt hétvégi házat Székelyvarságon a hétvégi elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu, aki néhány éve túl is adott az ingatlanján.

Hahó, Georgescu-hívők: nem akarok többé átpisilni Magyarországra!
Krónika

Hahó, Georgescu-hívők: nem akarok többé átpisilni Magyarországra!

JEGYZET – Gyermekkorom nyári vakációiban több hetet nagyszüleim tanyáján töltöttem, a román–magyar határ közvetlen közelében. Gyerekkorom egyik „legmerészebb” tetteként átpisiltem Magyarországra.

Közúti szerencsétlenség – hárman meghaltak, öten megsebesültek
Székelyhon

Közúti szerencsétlenség – hárman meghaltak, öten megsebesültek

Három személy meghalt, öten pedig megsérültek egy péntek reggeli közlekedési balesetben Bákó megyében.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS