Mosdóba zárta és bántalmazta a rábízott bölcsiseket egy Kolozs megyei nevelő – hírmix

Fizikai és lelki bántalmazással vádolják a Kolozs megyei Apahidához tartozó Telekfarka (Câmpenești) falu bölcsődéjének egyik nevelőjét, aki a gyanú szerint több rábízott kisgyermeket is megütött, vagy büntetésből elzárt.

Az eset azután került napvilágra, hogy a szülők változásokat vettek észre a kicsik viselkedésében, majd miután jelezték ezt, az intézmény biztonsági kameráinak felvételei egyértelműen megerősítették a gyanút. A rendőrség ütlegelés és más erőszakos cselekmények gyanújával indított nyomozást.

A szülői jelzések után belső ellenőrzést rendeltek el a bölcsődében, a videófelvételek pedig sokkoló részleteket tártak fel. Az ezek alapján készült jelentés szerint a nevelő fizikailag és lelkileg is rendszeresen bántalmazta a csoportjába tartozó gyermekeket. A vádak szerint megütötte őket, és büntetésből bezárta őket a mosdóba.

Az ügyet és az összegyűjtött információkat továbbították a gyermekvédelmi és szociális főigazgatóságnak (DGASPC), a rendőrségen pedig két büntetőfeljelentést is tettek. A nevelőt időközben elbocsátották az állásából.

A szülők szerint meglehetősen lassan halad a hivatalos vizsgálat, ezért arra kérik a hatóságokat, hogy kezeljék a lehető legmagasabb prioritással és maximális komolysággal az ügyet. A hozzátartozók arról is beszéltek, hogy a történtek mély nyomot hagytak a gyermekekben: sokukban szorongás és folyamatos félelemérzet alakult ki, többen közülük teljesen elutasítják, hogy újra bölcsődébe menjenek.

Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter csütörtökön bejelentette, hogy megváltozik a kórházak finanszírozásának módja, az egészségügyi tárca szakít az ágyszám alapú támogatással. Az új rendszerben a nyújtott orvosi szolgáltatásokat és az ellátott betegek számát veszik figyelembe, ami a minisztérium illetékesei szerint jobb hozzáférést biztosít majd az egészségügyi szolgáltatásokhoz.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) úgy becsüli, hogy az intézmények 98,19 százalékának előnyös lesz az új számítási módszer. Az egészségügyi minisztérium sajtóközleményében úgy fogalmazott, hogy egy új reformcsomag elindításával alapjaiban változtatják meg a romániai kórházak finanszírozását és szervezését.

A szaktárca szerint az elmúlt évek egyik legfontosabb egészségügyi reformjáról van szó, amelynek fő célja a finanszírozás betegközpontúvá tétele és a tényleges orvosi ellátásra való összpontosítás. Az intézkedéscsomag három jogszabályon, illetve három miniszteri rendeleten alapul, amelyek komoly változásokat hoznak a kórházi rendszer működésében.

A három rendelet célja a kórházak finanszírozási rendszerének átalakítása, a kórházi struktúrák szervezésének rugalmasabbá tétele, valamint az ágyak megyei szintű elosztása a lakosság tényleges igényei és a tényleges orvosi tevékenység figyelembevételével.

A legfontosabb módosítás a kórházak anyagi támogatását érinti. A minisztérium és az CNAS egy olyan új finanszírozási modellt vezet be, amely a meglévő ágyak számától függetlenül, a nyújtott orvosi szolgáltatások és a kezelt betegek száma alapján finanszírozza a kórházakat. Cseke Attila szerint a rendszer ezzel átlép a merev, ágyszámközpontú modellből egy hatékony struktúrába, amelyben a finanszírozás az orvosi szolgáltatáson és a kezelt páciensen alapul.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a hatóságok a jövőben nem büntetik a jól teljesítő kórházakat azért, mert több beteget látnak el, hiszen a teljesítményt támogatni kell, nem pedig szankcionálni. Az új szabályozás értelmében megszűnik az a korábbi mechanizmus, amely anyagilag hátrányos helyzetbe hozta azokat a kórházakat, amelyek túllépték a szerződésben rögzített egészségügyi szolgáltatási keretet, még akkor is, ha intenzív orvosi tevékenységet végeztek és összetett eseteket kezeltek.

Az egészségügyi minisztérium szerint a reform jobb hozzáférést jelent a betegek számára az orvosi szolgáltatásokhoz, ráadásul az új szabályok arra ösztönzik a kórházakat, hogy a közösségek valós igényeit még inkább szem előtt tartva többet és hatékonyabban gyógyítsanak. Az orvosok és az egészségügyi személyzet számára az intézkedések elismerést hoznak a munkájukban és a teljesítményükben, támogatást jelentenek az összetett eseteket kezelő kórházaknak, és nagyobb rugalmasságot biztosítanak az osztályok, valamint a részlegek megszervezésében.

Ezzel párhuzamosan a minisztérium további két rendeletet fogad el a kórházak szervezésének rugalmasabbá tétele érdekében. Ennek értelmében a kórházi osztályok a jelenlegi 25 ágy helyett már minimum 23 ággyal is megalakulhatnak, ami lehetővé teszi az egészségügyi egységek hatékonyabb alkalmazkodását a területi realitásokhoz és a helyi közösségek igényeihez. Az ágyak megyei szintű elosztásának új mechanizmusa szintén kiegyensúlyozottabb és hatékonyabb megoszlást biztosít az orvosi erőforrások terén, figyelembe véve az egyes régiók sajátosságait és az egészségügyi szolgáltatásokra nehezedő valós nyomást.

A CNAS adatai szerint az új számítási módszertan alkalmazása után a kórházak 98,19 százaléka kedvezőbb finanszírozási becsléssel számolhat a 2026-os évre a tavalyi megvalósításokhoz képest. A legnagyobb növekedéssel országosan vagy regionálisan kiemelt intézetek, vagyis az IM kategóriájú kórházak számolhatnak, ahol az anyagi támogatás emelkedés átlagosan 15,06 százalék lesz. A II-es és III-as kategóriájú kórházak esetében az átlagos növekedés megközelíti a 10,7 százalékot, míg a IV-es és V-ös kategóriába tartozó egészségügyi intézmények mérsékelt forrásnövekedésre számíthatnak az új rendszerben.

Több ezer kilencvenes évek eleji külügyi irat titkosítását oldotta fel a kormány

Fokozatosan teszik közzé a külügyminisztérium (MAE) 1990. január 1. és 1992. december 31. között keletkezett archívumát – döntött csütörtöki ülésén a kormány. Oana Țoiu külügyminiszter szerint több mint 5000 aktáról van szó, amelyeket a feldolgozás és a digitalizálás után fokozatosan publikálnak. Az iratok a rendszerváltás utáni közvetlen átmenet éveit fedik le, így tűpontos képet adnak arról, hogyan reagált a román diplomácia a korszak jelentős világpolitikai és belföldi történéseire.

A dokumentumok olyan sorsdöntő történelmi eseményeket érintenek, mint az 1990. májusi első szabad választások, a bukaresti bányászjárások, I. Mihály király 1992-es látogatása, valamint a Szovjetunió összeomlása és Németország újraegyesítése. Oana Țoiu közölte, a titkosítás alól feloldott iratanyag mintegy 100 folyóméternyi polcot tölt meg, és a demokratikus átmenet külpolitikájának lenyomata.

A tárcavezető egy régóta fennálló visszásságra is rámutatott, amikor arról írt a közösségi oldalán, hogy a dokumentumok többsége már több mint egy évtizede nem minősült államtitoknak, ugyanakkor szolgálati titokként továbbra is elzárva tartották őket a nyilvánosság elől.

– fogalmazott Țoiu.

A hatalmas iratanyagot a minisztérium munkatársai először rendszerezik, majd digitalizálják, a hozzáférést pedig ütemezetten, lépésről lépésre biztosítják majd az érdeklődők és a szakmabeliek számára. A miniszter szerint a demokráciába való átmenetet meghatározó tények végre eljutnak a morális és törvényes tulajdonosokhoz, a román néphez, amely megfizette az átmenet árát, és meghozta a korszak minden nehéz áldozatát.