// 2026. április 3., péntek // Buda, Richárd

A Szent László térre „láncolták” a városalapító király szobrát Váradon

// HIRDETÉS

Élőlánccal követelték a váradi magyarok az emlékművet.

Meg kell hagyni, Szent László király ezúttal vigyázott váradi népére. Bár öt óra előtt néhány perccel úgy nézett ki, hogy szupercella ontja ki minden dühét Nagyvárad fölött, és a legújabb divat szellemében még akár a tornádó sem kizárt, öt órára – amikorra az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) amolyan flashmob keretében élőláncot szervezett a város főterén, hogy így követeljék a városalapító király szobrának felállítását – néhány elhullajtott esőcsepp után elvonult a baljós fellegek vastagja.

Így aztán a mintegy 120, a felhívásnak a zord időjárási előjelek ellenére is eleget tevő bátor váradi a tér közepén összekapaszkodva jókora kört alkotott, így figyelmeztetve a város román többségű vezetését: nem csak a románoknak jár szobor a város egykor Szent László nevét viselő főterén, hanem a magyaroknak is.

A rövid performansz végén biztató előjelként a nap is kisütött – ezt és az élőláncot is tapssal honorálták a résztvevők.

Az önkormányzat a város román megszállásának századik évfordulójára ugyanis négy, a város román uralom alá kerülésében közreműködő román személyiségnek is szobrot állított a főtéren, míg a város magyar közösségének óhaja, hogy a városalapító Szent László lovas szobra is helyet kapjon, évek óta süket fülekre talál.

Csomortányi István, az EMNP elnöke kérdésünkre elmondta: az akciót figyelemfelhívásként szervezték, egyrészt a román városvezetést, másrészt a többi magyar szervezetet megszólítandó. 

Elvégre annak határozottan nem jó az üzenete, ha a románok lépten-nyomon azt ünneplik, hogy legyőztek bennünket, és emlékműveikkel telehintik a városok szimbolikus tereit, miközben a mi jelképeinknek nincs hely.

Főleg úgy cinkes az egész, hogy az önkormányzat eddig semmilyen épkézláb érvet nem tudott felhozni amellett, miért nem lehet a városalapító szent király szobrát felállítani a téren, csak sunnyog.

Csomortányi példaként állította a város román közösségét, amely egységesen lépett fel a román szobrok felállítása ügyében – még ha Ferdinánd román király szobrának felállítása miatt vita is támadt közöttük, mert Mihály vajda helyére került –, ezért a cél az, hogy a város lakosságának negyedét kitevő magyar közösség is egységesen lépjen fel.

Ez akár még meg is valósulhat, hiszen nem választási koalíciót ajánlanak, hanem kiállást egy közös értékért – mondja az EMNP elnöke.

Az esemény végén az egyik résztvevő megjegyezte: Szent László már csak azért is megérdemelné, hogy ismét szobra álljon Nagyvárad főterén, mert ha 1092-ben nem alapítja meg a várost, akkor a román Ferdinánd királynak 1919-ben nem lett volna hova bevonulnia.

Ennél jobb slusszpoént mi sem tudnánk kitalálni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá
Főtér

És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá

Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.

Megdöbbenést keltett Romániában, hogy a magyar aranytartalék megelőzte a románt
Krónika

Megdöbbenést keltett Romániában, hogy a magyar aranytartalék megelőzte a románt

Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.

Akkora rönköt vontatott az úttesten egy férfi, hogy a polgármester lehidalt – hírek szombaton
Főtér

Akkora rönköt vontatott az úttesten egy férfi, hogy a polgármester lehidalt – hírek szombaton

További híreink: az időnket is ellopják – 23 órás lesz a vasárnap; az üzemanyagárak pedig elszabadultak, de a gazdákat legalább megmentené egy rendelet.

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön
Székelyhon

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön

A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel
Krónika

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel

A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá
Székelyhon

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá

Mintegy 40 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára szerdán, egyelőre az OMV és a Petrom-töltőállomásokon.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS