// 2026. április 11., szombat // Leó, Szaniszló

A Szent László térre „láncolták” a városalapító király szobrát Váradon

// HIRDETÉS

Élőlánccal követelték a váradi magyarok az emlékművet.

Meg kell hagyni, Szent László király ezúttal vigyázott váradi népére. Bár öt óra előtt néhány perccel úgy nézett ki, hogy szupercella ontja ki minden dühét Nagyvárad fölött, és a legújabb divat szellemében még akár a tornádó sem kizárt, öt órára – amikorra az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) amolyan flashmob keretében élőláncot szervezett a város főterén, hogy így követeljék a városalapító király szobrának felállítását – néhány elhullajtott esőcsepp után elvonult a baljós fellegek vastagja.

Így aztán a mintegy 120, a felhívásnak a zord időjárási előjelek ellenére is eleget tevő bátor váradi a tér közepén összekapaszkodva jókora kört alkotott, így figyelmeztetve a város román többségű vezetését: nem csak a románoknak jár szobor a város egykor Szent László nevét viselő főterén, hanem a magyaroknak is.

A rövid performansz végén biztató előjelként a nap is kisütött – ezt és az élőláncot is tapssal honorálták a résztvevők.

Az önkormányzat a város román megszállásának századik évfordulójára ugyanis négy, a város román uralom alá kerülésében közreműködő román személyiségnek is szobrot állított a főtéren, míg a város magyar közösségének óhaja, hogy a városalapító Szent László lovas szobra is helyet kapjon, évek óta süket fülekre talál.

Csomortányi István, az EMNP elnöke kérdésünkre elmondta: az akciót figyelemfelhívásként szervezték, egyrészt a román városvezetést, másrészt a többi magyar szervezetet megszólítandó. 

Elvégre annak határozottan nem jó az üzenete, ha a románok lépten-nyomon azt ünneplik, hogy legyőztek bennünket, és emlékműveikkel telehintik a városok szimbolikus tereit, miközben a mi jelképeinknek nincs hely.

Főleg úgy cinkes az egész, hogy az önkormányzat eddig semmilyen épkézláb érvet nem tudott felhozni amellett, miért nem lehet a városalapító szent király szobrát felállítani a téren, csak sunnyog.

Csomortányi példaként állította a város román közösségét, amely egységesen lépett fel a román szobrok felállítása ügyében – még ha Ferdinánd román király szobrának felállítása miatt vita is támadt közöttük, mert Mihály vajda helyére került –, ezért a cél az, hogy a város lakosságának negyedét kitevő magyar közösség is egységesen lépjen fel.

Ez akár még meg is valósulhat, hiszen nem választási koalíciót ajánlanak, hanem kiállást egy közös értékért – mondja az EMNP elnöke.

Az esemény végén az egyik résztvevő megjegyezte: Szent László már csak azért is megérdemelné, hogy ismét szobra álljon Nagyvárad főterén, mert ha 1092-ben nem alapítja meg a várost, akkor a román Ferdinánd királynak 1919-ben nem lett volna hova bevonulnia.

Ennél jobb slusszpoént mi sem tudnánk kitalálni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát
Főtér

Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát

Az áldozatszerepet felnagyító narratíva elfedi azt a tényt, hogy a román társadalom nem monokróm jobbágytömeg volt, hanem egy dinamikusan rétegződő, felemelkedő közösség. MCC történész-kerekasztal 5.0.

„Határtalanul magyarok”. Debreceni kampánygyűlésen Orbán Viktor és Kelemen Hunor
Krónika

„Határtalanul magyarok”. Debreceni kampánygyűlésen Orbán Viktor és Kelemen Hunor

A határon túli magyarok számára van nagy tétje a választásnak, hiszen az elmúlt 16 év nemzetegyesítési politikája hosszabb távra is garantálja az ő túlélésüket – jelentette ki Orbán Viktor csütörtökön Debrecenben.

Vádat emeltek az elnökválasztás érvénytelenítése után uszító AUR-os képviselő ellen – hírmix
Főtér

Vádat emeltek az elnökválasztás érvénytelenítése után uszító AUR-os képviselő ellen – hírmix

További híreink: a korábban kőolajat is szállító Traian Băsescu szerint sürgősen korlátozni kéne az üzemanyag-fogyasztást, Donald Trump pedig kihagyja a bukaresti B9-csúcsot.

Autószerviz gyulladt ki Csíkszeredában
Székelyhon

Autószerviz gyulladt ki Csíkszeredában

Autójavító műhelyben keletkezett tűzhöz riasztották csütörtök este a csíkszeredai tűzoltókat.

Tönkretett első világháborús magyar emlékmű és hadisírok Brassó-Bertalanban
Krónika

Tönkretett első világháborús magyar emlékmű és hadisírok Brassó-Bertalanban

Az 1989-es rendszerváltás utáni évben megalapítottam a Wildt József Tudományos Társaságot, aminek céljai közt a matematikán kívül kulturális, történelmi örökségünk ápolása is szerepelt.

Felelősségre vonnák Mihai Tîrnoveanut, amiért magyarellenes uszítással gyalázta meg a húsvét ünnepét
Székelyhon

Felelősségre vonnák Mihai Tîrnoveanut, amiért magyarellenes uszítással gyalázta meg a húsvét ünnepét

Az unitáriusok Rómája – így emlegették régen Bölönt, amelynek vártemplomáról a Nemzet útja vezetője az állítja, hogy korábban ortodox volt. Mihai Tîrnoveanut történelemhamisítással vádolják és panaszt tesznek ellene a diszkriminációellenes tanácsnál.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS